Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-290

290. országos Ülés február 20. 1871. 263 tem közelében fölállítandó műegyetem építése iránt, kapcsolatban e tanintézet szervezetének vázlatával és évi költségvetésével. 2. Terjeszszen be javaslatot és költségvetést a czélból, hogy még az 1870-dik év folytán a műegyetemi, mérnöki és gépészmérnöki osztályok, mind tanerővel, mind a szükséges taneszközökkel, a tudomány mostani fokozatának megfelelően láttassanak el. 3. Szaporittassék az ösztöndijak száma, s kérjen erre megfelelő öszszeget." Miután Ivánka t. barátom látta, és különösen a miniszter nyilatkozatából kivehette azt, hogy az 1. és 3-ik pont nem fogadtatik el; nem kívánta ezen két fontos kérdést azon alkalommal koczkáztatni, hanem megelégedett azzal, hogy a 2-ik pont terjesztessék a ház határozata alá : minek következtében a t. ház a második pontban indítványozott javaslatot elfogadta. Ennek következtében történt az, hogy a t. miniszter ur beterjesztette többek közt a műegyetem szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot, mely a 15-ös bizottsághoz utasíttatott. Miután akkor azonnal föltűnt előttem, és azt hiszem, t. képviselő társaim, hogy önök előtt is föltűnt az, hogy a törvényjavaslatban az egyik legfontosabb kérdés: t. i. az, hogy vajon Budán, vagy Pesten állittassék-e föl a műegyetem: mellőzve van; fölhiva éreztem magamat arra, hogy a múlt évi májusban egy interpellatiót intézzek a t. közoktatási miniszter úrhoz, melynek két pontja van és igy szól: „1. Szándékozik-e a miniszter egy Pesten építendő műegyetemre nézve javaslatott terjeszteni a képviselő ház elé és mikor? 2. Egy állandó műegyetemnek Pesten leendő fölépítéséig minő ideiglenes intézkedést kivan tenni a szükséges helyiség megszerzése, berendezése körül s átalában hol kívánja a műegyetemet ideiglenesen elhelyezni?" Az első kérdésre a miniszter ur azzal felelt: hogy ő azt, vajon Pesten vagy Budán állittassék-e föl a műegyetem: nem elvi kérdésnek tartja, hanem iukább a convenientia kérdésének. A ház elé van terjesztve a törvényjavaslat: a kiküldött bizottságtól és majdan a háztól függ a hely meghatározása. En pedig azt tartom, mint azt azon alkalommal is kijelentettem, hogy ez nem convenientia kérdése : hanem, nézetem szerint, fontos elvi kérdés, ugyanezért a törvényjavaslat egyik legfőbb részét kellett volna, hogy képezze épen a helynek meghatározása. A másik kérdésre, hogy tudniillik mit kíván a miniszter ur a műegyetemnek ideiglenesen végleges szervezéséig Pestre áttételére nézve tenni: a miniszter ur kitérőleg válaszolt. Emiitette, hogy bérházak vannak 3 évre kibérelve, hogy körülbelül 100—150 ezer forintba kerülne a műegyetemnek Pestre áttétele, s talán a tanításnak fél évi megszakítását vonná maga után ezen ideiglenes állapot. En akkor is elmondottam észrevételeimet, s kifejeztem az iránti aggodalmaimat, hogy ily hosszabb időre történő bérszerződés által tetemesen meggátoltatnék a műegyetemnek Pestre áttétele. Elmondtam s elmondom ez alkalommal is, hogy midőn oly nagy íontosságu kérdésről van szó, melyet, a mint én tudom, a t. ház nagy többsége magáévá tett : már a múlt alkalommal is, és azt hiszem jelenleg sem fogok ellenmondással találkozni, midőn azt mondom, hogy ilyenkor fillérkednünk nem szabad; mert azon 100 — 150 ezer forint, a mennyit, a miniszter ur szavai szerint, az ideiglenes áttétel igényelne : semmi arányban nem áll azon nagy szolgálattal, melyet a műegyetem ezen ideiglenes áttétele a tudománynak tenne. Ugyanazért t. ház, csak egyszerűen azon kérdést kívánom az államtitkár úrhoz addig is intézni, mig a kiküldött 15 tagú bizottság javaslatát a ház elé terjesztené — mit óhajtok, hogy mielőbb tegyen — addig is, mig a bizottság javaslatát e pontra nézve kiterjesztené, hogy t. i. a műegyetem Budán vagy Pesten állittassék-e föl, — mert ha nem terjesztené ki javaslatát e pontra is, bizonynyal hiányos lenne a javaslat, mert ez a legfontosabb kérdés — mondom, addig is azt kérdem az államtitkár úrtól: mit szándékozik a minisztérium az ideiglenes áttételre nézve tenni? megmarad-e a minisztérium tavalyi nyilatkozata mellett, hogy nem tartja czélszerünek az ideiglenes áttételt a végleges szervezésig azon igen csekély és figyelmet alig érdemlő okért, mert úgymond 100—150 ezer frtba ^kerülne az áttétel ? És itt kijelentem, hogy a másik okot, hogy t. i. fél évi időt venne igénybe az áttétel: nem tartom helyesnek, és elfogadhatónak; mert az a szünidő alatt könnyen megtörténhetnék és nem fogna fél esztendőt, de talán 2 hónapot sem igénybe venni. Ugyanazért e pontra nézve is kérdem az államtitkár úrtól, hogy akarja-e és őszintén akarja-e a kormány, — a mit megvallom, tavaly kétségbevontam, de most, mig a kormány nyilatkozatát nem hallom : nem akarok kétségbe vonni, a műegyetem késedelem nélküli áttételót, miután ez áttétel a tanításra nézve semmi hátrányt nem von maga után. Ha megmarad a kormány tavalyi nyilatkozata mellett, hogy t. i. nem kivan ideiglenesen intézkedni addig, mig a törvényhozás végleg intézkedik : előre kijelentem, hogy én e nyilatkozattal, az általam előadott indokoknál fogva, nem lehetek megelégedve. Nem tartanám helyesnek a kormány ez iránti intézkedését": sőt a műegyetem jövőjére nézve és a tudomány érdekéből azt egyenesen károsnak