Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-290
264 290. országos ülés február 20. 1371. tartom, hogy midőn a kormány azon szin, hogy ne mondjam ürügy alatt, hogy meggazdálkodjék 100—150 ezer forintot: eldob annyi tetemes szellemi kamatot, mely a műegyetemnek Budáról Pestre való áttételéből eredne. (Helyeslés.) Szentpály Jenő: Előttem szóló t. képviselő társam nézeteiben osztozom és magamévá teszem.Atalában azon kiváló figyelem,melylyel at. ház a budai műegyetem iránt viseltetni méltóztatik: tökéletesen meggyőz engem arról, bogy ezen intézetnek, s egyátalán a technikai szakművelődés terjesztésének fontosságát kellően méltányolja. Dicső emlékezetű br. Eötvös József volt cultusminiszter, szintén át levén hatva ettől: a reáliskolák, és a technikai szertárak, valamint a tanerők szaporítása által nevezetes lendületet adott a technikai szakismeretek terjesztésének. Ezen intézkedéseit az által gondolta betetőzhetni, hogy a budai műegyetemre vonatkozó törvényjavaslatát a ház elé terjesztette. Ámde mindazon intézkedéseket, melyeknek véghezvitelére nagy szükség lett volna : az intézet jelen viszonyai miatt, tökéletesen végre nem hajthatta. A végzet mindnyájunk fájdalmára megakadályozá, hogy az emiitett nagy férfiú, ezen és más, a haza javára czélzó intézkedéseit véghezvitte volna; s ugyanazért ahhoz, hogy most a műegyetem újjászervezése egyhamar kivihető legyen, tekintvén ezen képviselőház rövid idő alatt lejáró mandátumát, s az előttünk fekvő teendők halmazát: kevés reményem van. Ugyanazért magam és 28 képviselő társam nevében határozati javaslatot vagyok bátor a t. házhoz benyújtani, mely oly intézkedések hozatalát hozza javaslatba, melyek addig is, mig a budai műegyetem újjászervezése életbe lép tettetnék: a technikai szakismeret fejlődésére és akadály nélküli előmozdítására szolgáljanak. Határozati javaslatom első pontját bátor leszek fölolvasni: Hogy 1-ször: „A budai József műegyetemnek az 50-es években létesített s máig is föntartott absolutisticus szervezetét, mely a tanári testület eg\es tagjainak jótékony működését megzsibbasztja, mely mellett azon tudományosan képzett, önálló gondolkozású férfiakból álló testület valódi közakarata, melyre az országgyűlésnek, mint a kormánynak az újjászervezés küszöbén, oly nagy szüksége nem nyilvánulhat: — szükséges, hogy a kormány megszüntesse, s annak a külföldi s a lajthántúli tartományok példájára, a tudományos egyeteméhez hasonló igazgatást adjon, és azt, valamint a végleges orgauisatio mindazon intézkedéseit életbeléptesse, melyek nincsenek a műegyetem uj épületének fölállításával mulhatlanul egybekapcsolva." T. ház! Én azt hiszem, hogy alkotmányos intézetekre vonatkozó absolutistikus szervezetek megszüntetését különösen indokolni nem lesz szükséges, annyival inkább : mert előttünk van a példa, hogy a lajthántúli tartományok már e tekintetben bennünket megelőztek, mert a prágai műegyetem már 1864-ben nyert autonóm igazgatást; a bécsi műegyetem pedig 1865-ben. Hogy miért vagyunk mi e tekintetben hátra: valóban belátni nem vagyok képes. Ha belátjuk a szakismeretek szükségességét és fontosságát: helyezzük egyetlen tanintézetünket, hol e szakismeretek megszerezhetők, oby karba, legalább belszervezete által, hogy ez igényeknek valósággal megfelelhessen, (Élénk helyeslés.) helyezzük azt egyenlő színvonalra az egyetemmel. Ennyit határozati javaslatom első pontjára vonatkozólag. Határozati javaslatomnak második pontját, leszek bátor fölolvasni s azt röviden indokolni. „Miután a képviselőház a múlt 1870. évi febr. 28-án hozott határozata által a műegyetemnek már az 18 7 %i-iki iskolai évben oly karba helyezését rendelte, hogy a magyar ifjak itthon képezhessék magukat; de ez mindaddig elérhető nem levén, a mig az intézet a budai várban van : a műegyetemet már a jövő 18772 iskolai év kezdetéig más alkalmas helyiségbe Pestre helyezze." T. ház! Várady Gábor határozati javaslatomnak ezen pontját, illetőleg engem megelőzött ; s azért én csak annyit mondhatok, hogy tökéletesen egyetértek vele. En azonban tovább mentem, mint ő : mert én határozati törvényjavaslatot is nyújtottam be, ő pedig csak véleményét nyilvánította. A 2. pontra nézve, mely az áthelyezés kérdését illeti: azt hiszem, hogy a közvélemény már részint itt e házban, t. képviselőtársamnak emiitettem interpellatiója által, részint pedig a hazai journalistica által elég tájékozottsággal bir, s a kérdés maga meglehetősen ki van merítve ; azért én ezen ponthoz röviden csak néhány megjegyzést teszek. (Halljuk!) A műegyetem jelenleg Budán a várban négy házban van elhelyezve, melyeknek ketteje 10 percznyi távolságra esik a másik kettőtől: — magam megmértem — és igy, a mint a tanárok és hallgatók az egyik épületben elvégezték, hogy a másik órát hallgathassák: 10 percznyi távolságra kell menniök a másik épületbe. Ez időrablás és alkalmatlansággal jár. De legnagyobb időrablás az, hogy innen Pestről, hol a tanárok és hallgatók legnagyobb része lakik, a mint azt statistikai adatokkal kimutatni később bátor leszek: kénytelen Budára, ezen egy órányira fekvő épületekbe fölmenni. És daczára annak, hogy ezen elhelyezés ott Budán az államnak 18,000 forintba kerül,
