Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-289

289. országos Ülés február !8. 1871. 247 Tanárky Gedeon államtitkár: A ház tavalyi határozata szerint az orvosi karnál 4 uj tanszék fölállítása volt engedélyezve, e tanszékek a következők: a kór-szövettan, a ha­sonszenvészet, a kór-vegytan és az orvosi ter­mészettan. Ezek közül a folyó tanév kezdetén csak egy töltetett be: a kórszövettan Seheu­tauer tanár úrral. A hasonszenvi tanszék nem töltetett be még most; nem töltetett be azért, mert daczára a többszöri sürgetésnek, e tárgy­ban a fölterjesztés az egyetemtől nagyon későn érkezett meg: végre megérkezett, hogy az egye­tem e tekintetben nem terjeszt föl senkit; azon egyetlen egy folyamodót, — ki azonban a hason­szenvi egyesület által is ajánltatott — ezt az egyetlen egyet följelenti, hogy íme ez a folya­modó van. Ily állásában a dolgoknak nem volt más teendő, mint ő felségének ezen egyetlen egy egyént a tanszékre kijelölni, fölajánlani. Hogy ez meg is történt, azt a kereskedelmi mi­niszter ur is bizonyíthatja, mert ő irta alá a fölterjesztést a boldogult miniszter halála után és igy ő felségétől mindennap megérkezhetik a kinevezés, amit annál inkább lehet várni: mert az ajánlott egyik kitűnősége a homoeopatieus orvosoknak. A másik két tanszék, t. i. a kórvegytan és az orvosi természettan szintén nem töltetett be; nem í öltetett be pedig azért; mert a kór­vegytani székre egy, jeles egyén van a külföldre kiküldve, ki egy vagy félévig marad még ott, ez Ploss tanár, ki olyan egyén, a kiben a boldo­gult miniszter is megnyugodva lett volna. E tanszék jelenleg ideiglenesen Jendrassik tanár ál­tal töltetik be. Azt hiszem, hogy a mit a t. ház elrendelt, nem ugyan nagyon hamar, mert a viszonyok ugy hozták magukkal: de mégis teljesíttetett. Kemény Mihály: Csak rövid meg­jegyzésem van az államtitkár ur válaszára, és pedig egyenesen a hasonszenvészetre nézve. Én ugy tudom, hogy midőn a t. ház ta­valy elhatározta, hogy a hasonszenvészet szá­mára tanszék állittassék : azt ugy értette, hogy rendes tanár alkalmaztassák. Már pedig a hirdetményben rendkívüli ta­nári állomásról van szó, a mi kitűnik abból is, hogy a hirdetményben 1000 frtnyi fizetés em­líttetik, már pedig a rendes tanárok fizetése 2000 frt. Én tehát kérem a t. minisztériumot e te­kintetben odautasittatni, hogy azon állomást rendes tanárral töltse be. {Helyeslés bal felől.) Schwarcz Gyula i T. ház! Ha az egyetem költségvetésénél jelenleg fölszólalok, teszem ezt azért, mert helyén látom a közok­tatási minisztérium figyelmét bizonyos szükség­letekre fölhívni, oly szükségletekre, melyek akár lesznek törvénynyé szentesítve a benyújtott ja­vaslatok, akár nem: minden esetben óhajtanám, hogy födöztessenek, még mielőtt a legközelebb évi költségelőirányzat a ház asztalára letétetik. Nagyon helyesen jegyeztetett meg a túlsó ol­dalról, Hoffmann Pál képviselő ur által, hogy a mennyire lehet, igyekezzünk egyetemünk tan­rendszerét magát is a törvény keretébe fölvenni. Igen, ón is azt hiszem, hogy mindaz, ki a tör­vények uralmát óhajtja, kell hogy belássa, mi­szerint egyetemünk fölvirágzására nézve ez mul­hatlanul szükséges. Igen sok hiánya van azon javaslatoknak, melyeket a közoktatásügyi miniszter elénk ter­jesztett, és melyek jelenleg a tanügyi bizottság előtt feküsznek. A közoktatási budget átalános tárgyalása alkalmával bátor voltam fölhozni a tanárok fizetésminimumának kérdését, jeleztem a tan­pénzek föntartásának, vagy eltörlésének kérdé­sét, utaltam e részben a vizsgálati és szigorlati dijakra. Most azonban ezen kérdésekkel tüzetesen nem foglalkozom: mert tudom, hogy e ház figyelme különösen a mai ülésben kimerítve van. De nem foglalkozom tüzetesen ezen kérdé­sekkel azért sem, mert egyrészt mindezeket sokkal kedvezőbb alkalom lesz kifejteni a tan­ügyi bizottságban, másrészt pedig ; mert ez irányban, részint a sajtó terén, részint ezen házban bátor voltam már nézeteimet elmonda­ni, és ha nem mondtam volna el magam : el­mondották mások, ugy, hogy e részben bizo­nyos irány már kijelölve van. De vannak kérdések, melyekre nézve, mi­előtt ezen költségvetés megszavaztatnék: szüksé­gesnek tartok egyetmást elmondani. Ilyen például bizonyos tanszékek fölállításá­nak kérdése. A volt közoktatási miniszter, bold­Eötvös József báró, midőn törvényjavaslatát be­adta : azon sajátságos fölfogásból indult ki, mint­ha az egyetemi törvénynek, különösen oly tör­vénynek, mely a pesti egyetem rendezéséről szól: minden áron szerfölött rövidnek kellene lenni, és ugy látszik, azon fölfogás vett erőt rajta, hogy pl. az uj tanszékek fölállításának kérdését szin­tén nem szabad törvény keretébe foglalni. Magam is belátom azt, hogy a budget-tár­gyalás nagyon czélszerü alkalmat nyújt arra, hogy egy vagy más tanszék fölállítását évről évre megbeszéljük. Ha a tanügyi bizottság többsége, és talán, ennek folytán a háznak többsége, abban fog meg­állapodni , hogy a törvényjavaslatba ne vétessék föl a fölállítandó tanszékek kérdése: akkor helyett van, hogy figyelmébe ajánljam a t. minisztérium-

Next

/
Thumbnails
Contents