Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-289
289. országos Ütés február 18, 1871. 243 kit hallgatott, hanem megvizsgáltatik egy bizottság által. Én részemről elismerem, hogy az nem törvényes intézkedés annyiban, a mennyiben erre még törvény nem hozatott; sőt kimondom: az egész tanulmány sem az. — Azt hiszem, szabályozni szükség ugy az egyiket, mint a másikat. Én sem helyeslem — nyíltan kimondom — a mostani vizsgálati rendszert. En óhajtom, hogy az törvényhozásilag szabályoztassék; óhajtom, hogy történjék, még pedig együttesen azon tanügyi törvényekkel, melyek elő vannak terjesztve. A képviselő ur fölszólítja a miniszter urat: terjeszszen be e tárgyban egy törvényjavaslatot. Ezt én czélszerűnek nem tartom; mert a vizsga kérdése kapcsolatban van azon törvénynyel, mely az illető intézeteket tervezi. Kénytelen vagyok, itt talán nem volna rendén, a beterjesztett tanügyi törvényjavaslatokra kitérni. Nézetem szerint a ház elé terjesztett, és a tanügyi bizottsághoz utasított törvényjavaslatokban az a nagy hiány, hogy azokban csak a tanintézetnek szervezete batároztatik meg : maga a tanrend, az egyetemnek tudományos élete ott nincs érintve. TJgy látszik, a boldogult miniszter ezt maga akarta tenni. Én részemről már ez alkalommal kijelentem, hogy nekem nem az a nézetem: a tanügyi bizottság, midőn működését megkezdi, föl van jogosítva ezen törvényjavaslatból eltávolítani, amit gondolata szerint nem kellene föl venni, s viszont beállítani azt, a mi, nézete szerint abba tartozik, vagy — a mi 3-dik lehetőség, — változtatni. En tehát ugy fogom föl, hogy a vizsgák szabályozása is azon törvényjavaslatoknak alkatrésze kell hogy legyen, a meby törvényjavaslatok a tanügyi bizottság utján a ház elé fognak terjesztetni, és ennélfogva nem kívánom utasíttatni a minisztert arra, hogy ő a vizsgálatok kérdésében külön javaslatot adjon be, mely válhatlan kapcsolatban áll az egész tanrendszerrel; mert csak nem lehet a tanrendszerből egyet kiragadni, s azt külön törvényben szabályozni, a mi a tanulmánynyal összefügg 1 Méltóztassanak megfontolni, hogy a vizsgák alakításától függ viszont a tanulmány rendezése. Ahoz képest, a mint igy, vagy amúgy alakítjuk a vizsgálatokat: aszerint kell rendezni a tanulmányt, értem itt az intézetek látogatását. Én tehát ezt technikai lehetetlenségnek, ezélszerütlenségnek tartom. Mindig azt hozzák föl a házban, hogy nem kell csinálni sok törvényt, nem kell csinálni külön törvényeket: hanem a mi a dolog természeténél fogva együvé tartozik, együtt kell rendezni. Ezen indítványnak elfogadásával igazán azt méltóztatnának tenni, hogy lenne két vagy három törvény, holott valamennyinek egy a tárgya. A mi pedig a dolog meritumát illeti, a t. képviselő ur által az államvizsgák ellen kifejezet helytelenítést vagy roszalását — ismétlem — hogy ugy gondoltam, hogy nem azok eszméje ellen irányozta. Jelenleg azok bizonyára egyedüli garantiái még annak, hogy a vidéki jogiskolákban—és ezt mint szilárd meggyőződésemet fejezhetem ki — egyedüli garantiái annak, hogy a vidéki jogiskolákon még egyátalában a tudománynak némi foka elérhető. (Helyeslés.) Méltóztassanak az államvizsgákat eltörölni, (FöíUáltás bal felől: Nem Mvánta senki!) és azok a vidéki jogiskolák megszűntek legkisebb garantiával birni. Bátor vagyok tényekre hivatkozni, hogy a vidéki jogiskolák oly állapotban voltak, hogy fél év alatt el lehetett végezni az összes jogtanulmányokat, s midőn az ország ifjainak színe java négy évig foglalkozik komoly tanulmányokkal, meg van a lehetőség Kecskeméten — speciális esetről van tudomásom, — hogy valaki a jogot fél év alatt elvégezte. Ha azokra bízzuk azon képesség megadását, mely állami jogosítványt ad: le kell mondanunk arról, hogy ott legkisebb garantia is legyen a haladásra nézve. Kimondta ezt a magyar jogászgyülés is, midőn kinyilatkoztatta, hogy azok jelenlegi szervezete elégtelen. — Az államvizsgálatok megszüntetése tehát egyenlő volna ezen vidéki jogiskolák hanyatlásával. Miután én nem birom az állam-vizsgák ellen fölhozottakat máskép érteni, mint hogy a t. képviselő ür talán az intézményt helyteliniti, vagy a jelenlegieket eltörölni kívánja, s mindkettőt megczáfoltam: (Ellenmondás bal felől.) én az indítványt elfogadhatónak nem tartom. Ghyczy Kálmán: Lehetetlen, t. ház, azon valóban szélmalomharez után, mit a t. előttem szóló képviselő ur folytatott, nem szólni egy pár szót avégett, hogy a kérdés a maga valóságos állására vezetessék vissza. A t. képviselő ur egy hosszas beszéddel előadta, hogy mennyiben fontos az államvizsgálat: tökéletes igaza van mindezekben, ezt senki nem tagadta, legkevésbé az indítványt tevő t. képviselő ur, ki világosan kijelentette, hogy szükségesnek s elkerülhetlennek ta,rtja az államvizsgálatnak föntartását: hanem törvény által szabály oztatni kívánja. Kívánja tehát ugyanazt, a mit e részben a képviselő ur maga is jelzett, midőn kijelentette, hogy törvény által szükséges azt szabályozni s még .tovább ment a t. képviselő ur, s azt mondotta : ha áll azon elv, melyet t. barátom, az indítványozó előadott, hogy t. i. észrevétel nélkül nem lehet megszavazni költséget egy oly 31*
