Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-289
289. országos ülés február 18. 1871. 235 rünk, és mit föl tudunk használni: azt köszönettel fogjuk fogadni, s a kormánynak meg is köszönni. Ezeket akartam csupán megjegyezni Tanárky Gedeon államtitkár ur tegnapi előadására. Várady Gábor: T. ház! Nem szólok a tanfölügyelőkről, mert ezekre nézve Tisza Kálmán tisztelt barátom előadta a szükségeseket. Volt szó a tanfölügyelőkről számtalan izben, különösen a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával; s azért szorítkozom ez alkalommal, mert itt látom leginkább helyén, csupán a tankönyvekre, A közoktatási miniszter ur a ház elé terjesztett jelentésében, vagyis ezen jelentésnek első részében, mely a népiskolai közoktatás állapotáról szól, kiemeli azon hiányokat, a melyeket a múlt évben és átalában a törvény megalkotása óta tapasztaltak, és a melyeket olyanokul jelölnek ki, a melyek a népoktatás gátjául szolgálnak. Fölemlíti az iskolák hiánj^át, az iskolák berendezésének hiányait, a tanítók hiányát, a tanítók képzetlen voltát, és több más hasonlót; azonban a tankönyvek hiányára nem utal, ezt legalább határozottan nem jelöli ki. Hogy azonban érzi maga a minisztérium is a tankönyveknek bizonyos tekintetben hiányát, a létezők rósz voltát: kitűnik abból, hogy a jelentésben nagy számban elősoroltatnak azon pályadijak, melyek bizonyos tankönyvekre kitüzettek, minek következtében csakugyan czélszerübb tankönyvekhez jutott a közoktatási miniszter, és igy a népoktatás. Azonban sehol nyomát nem látjuk a jelentésben, vagy másutt, annak, hogy utalva volna azon tankönyvekre, melyek a népiskolákban, sőt a felekezet nélküli köziskolákban folyvást használatban vannak, és melyek az absoiut időből veszik eredetüket. Csak néhány példát említek föl, t. ház. (Halljuk!) Kezemben vannak azon keresztény katholikus ábcé- és olvasókönyvek, melyek a pesti köziskolákban, — tehát felekezet nélküli iskolákban, melyek az 1868-iki törvény értelmében állíttattak föl: — használtatnak. Semmi sem alkalmasabb a szülőket elriasztani a köz-, a felekezet nélküli iskoláktól, mint az : ha meggyőződnek, hogy ott mégis bizonyos felekezeti irányban és szellemben vezettetik a tanítás. A tisztelt államtitkár ur az általam említett tényt nem fogja kétségbevonhatni, mert hisz Pesten történik ez, s — mint emlitém — kezemben vannak a tankönyvek. Azonban az absoiut időkből még más tankönyvek is maradtak fön a népiskolákban, és csodálkozom, hogy a tanfölügyelő urak nem tettek erről a miniszter urnák jelentést, és ha tettek, annak nincs nyoma az előttünk fekvő kimutatásban. Mondom, a népiskolákban az absoiut időből még más oly könyvek maradtak fön, a melyek a hazai történelem meghamisítását, — és hazánkat véve, pl. a földié- . írásnak meghamisítását — tartalmazzák. Ha a kormán}^ az idő rövidségével védené magát, mely nem engedte, hogy 1868. óta minden népiskolából a rósz tankönyvek, melyeket az absoiut rendszer csempészett be hozzánk, kiküszöböltessenek és ujakkal váltassanak föl : ezt némileg mentségül és igazolásul talán elfogalnám, mert elismerem, hogy azon Augias-istálót, melyet egy ily 10—15 évi absoiut működés állított elő: néhány hónap vagy év alatt kitisztítani alig lehet; ugy de, t. ház, itt oly tankönyvekről van szó, melyek 1869-ben és 1870-ben nyomattak. Hogy nagyon rövid legyek, csak egy pár tankönyvből olvasok föl néhány tételt, (Halljuk!) „Számolási gyakorlati könyv az elemi főtanodák III. osztálya számára, nyomatott a magy. kir. egyetemi nyomdában 1869-ben." Azt mondja: „1851-ben az „ausztriai birodalomban'' volt 29 millió katholicus, ennyi görög, ennyi protestáns stb." Tehát a népesség számából ítélve, ebben Magyarország is benne van; Magyarországról azonban szó sincs. Tovább ez áll: „Az ausztriai határőrvidék területi nagysága ennyi mértföld." Ismét egy más lapon ez áll: „Ausztria területe 11,244 négyszög mértföld, ennyi lakossal." Ha a területi nagyságot méltóztatnak combinálni, világos, hogy Ausztriában benne van Magyarország is. Egy más lapon ismét ez áll: „1858. évi november 1-je óta az összes „császári birodalomban" az egyedül törvényes pénz az ausztriai becs. Világos, hogy Magyarország a császári birodalomhoz tartozónak vétetik ezen tankönyv szerint, a mely 1869-ben nyomatott. Van kezemben még egy másik „ számolási gyakorlati könyv," mely a főiskolák IV. osztálya számára nyomatott, szintén az egyetemi nyomdában, 1870-ben. Ebben a 70-ik lapon ismét ez van: „az ausztriai birodalom területi nagysága 11,593 négyszög mértföld." Tehát Magyarország ismét benn van az ausztriai birodalomban. De ennél még világosabb kifejezés is foglaltatik ugyan e könyvben, a 116 lapon. A pénznemekről szólván, mondja, hogy: „Ausztriában több mint 100 évig a pengő pénz becse szerint számoltunk, mely szerint 20 írt tett egy kölni márka finom ezüstöt." Tehát Magyarország ezen tankönyvek szerint sem létezik. Tanárky Gedeon államtitkár: Ujat kell csinálni. Várady Gábor*: Az igaz, t. államtitkár ur azt mondja, hogy ujat kell csinálui; de miQA*
