Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-288

210 ségemnek vélek eleget tenni, midőn indítványozom, hogy: A tanügy és vallásügy gyökeresen átalakíttassák. Indítványom két részből áll, s egyik a tervet foglalja magában, mely szerint a tan- és vallásügyi reformot illető tőrvényjavaslat megalkotásához kell fogni; másik része az elveket alapeszméket tartalmazza, mikre a törvényjavaslatot fektetni kell, tudniillik : Elnök: T. ház! Ez nem indítvány, hanem egész brochure, talán nem volna szükséges ezt fölolvasni és kinyomatni. Táncsics Mihály: Ismeretesek a közoktatásügy hiányai országszerte, én indítványt adtam be és egyúttal tervezetet, mely szerint azokon segíteni lehessen. Ennélfogva követelhetem, hogy kinyomattassék, kiosztassék, akkor a t. ház határozhat a fölött : vajon jónak látja-e, hogy elfogadtassák? ha hiányosnak találja, adjanak e helyett jobbat, de a nagyfontosságú közoktatási ügyet tekintetbe kell venni. Csanády Sándor: ügy vagyok meggyőződve, hogy a képviselőház oly okmányok kinyomatását nem rendelheti el, melyek itt föl nem olvastattak. És miután a t. indítványozó ur kívánja a kinyomatást: méltóztassék fölolvasni és azután határozni a felett, vajon kinyomattassék-e vagy nem? Elnök: Az indítvány fölolvastatott egész terjedelmében. Hátra van még maga a tervezet, a munkálat, mely magában foglalja a részletes kifejtést. Kívánja a t. ház, hogy ez is fölolvastassák ? (Igen] Nem!) Tehát föl fog olvastatni. Ivacskovics György jegyző (olvassa a Táncsics Mihály által beadott indítvány II. részét.) I. a) A törvényjavaslatok, miket a közoktatási miniszter a képviselőház elé beterjesztett; b) az egyetemi tanárok által készített vélemény ; c) a tanári egylet emlékirata, mit a közoktatási miniszterhez benyújtott; d) tanári egylet előterjesztése, melyet a képviselőházhoz benyújtott ; e) Az én alapeszméim, mik itt alább következnek ; f) Az iskolai alapok megvizsgálására kiküldött bizottmányok jelentései együvé foglalva, e czélra egybehívandó országos tanárgyülés elé terjesztessenek. II. Az alapeszmék. 1. Minthogy a közoktatási, nevelési ügy gyökeres reformja nagy áldozatokat kivan, nagy költségekkel jár, de a közadózást még Február !7. 1871, e czélra sem tanácsos magasabbra emelni, mi nem is szükséges, mivel léteznek más nemű források, például az alapítványok, az egyháziak kezén levő fekvő javak, sat. ilyenekül tekintendők mindazon jószágok, melyek jelenleg mindkét rendbeli szerzetesek, érsekségek, püspökségek, apátságok sat. kezein vannak, — miket mind az államnak kell átvenni. Az eddigi haszonélvezők közül azok, kik már semmire sem alkalmasak többé, életfogytig tartó mérsékelt nyugdíjban részesitendők, s azok jövedelmei közoktatási köznevelési czélokra forditassanak : mert minden alapítványnak, mely ez idő szerint egyháziak kezén van, akár fejedelem, akár magán személy által tétetett, a köznevelés előmozdítása volt czélja, lett legyen bár az adva iskolai vagy templomi tanításra. 2. A tudományok és a hittanitás ügye egymástól teljesen választassák el; — a tanárok tanítsák mindazt, a mi e földi boldogulhatásra megkívántatik, szóval a tudományokat összesen, — a hittanárok pedig (pap, lelkész) főkép a szentegyházban és pedig ünnep- és vasárnapokon tanítsák azt, a mi az üdvösség elnyerhetésére szükséges, t. i. magát a vallást, erkölcsiséget, moralitást, megtoldva ezeket az egyháztörténettel, sat. 3. A hittanárok nőtlensége töröltessék el, a pápától teljesen függetlenittessenek, mert oly embereknek, kik a családi legszentebb érzelmeket nem ismerik, a vallásosságról, tiszta erkölcsiségről fogalmuk nem lehet, kiknek egy más idegen országbeli pap parancsol, — igaz hazafiságot nem taníthatnak. 4. A papnöveldék (seminariumokj ne létezzenek, hanem mindenki, a ki hittanárságra készül, épen ugy tanuljon mindent, mint más tanárjelölt s a hittani előadásokat bármelyik ifjú, bármi pályára készül, tetszése szerint hallgathassa : mert az élet bizonyítja, hogy a seminariumok a czélnak nem felelnek meg. 5. A papi elnevezés töröltessék el, hanem legyenek csupán tanítók, tanárok, mint a kereszténység első századaiban voltak. A megkülönböztető hosszú ruházat, reverenda, és czimek töröltessenek el. Az ország, vagy község csak oly hittanárokat fizessen, kik mint valamely községnek hittánárai, folytonosan műkődnek, a keresztelést, esketést, temetést, sat. mig ezek teljesítése iránt az állam másként nem intézkedik, kötelességüknél fogva ingyen végezzék, rendes évi íizetésök levén, ezen mükődésökért külön dijt ne szedhessenek. — Az állam érdekével össze nem fér az, hogy mig egy részről ezer meg ezer munkás ember az éhenhalással küzd, addig egy pár száz henyélő főpap, érsek, püspök, prépost, kanonok, apát sat. túlságos kényelem283. országos Bi