Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-288
201 28 8. országos ülés fölött határozni lehessen, tudni kell az alapok minemüségét, és eszközölni keli, hogy azon alapok, melyek nem egytermészetüek: külön választassanak. Hasonlag az állami kormány közvetlenebb befolyása alatt álló közép tanodáink s jogakadémiáink nagy része is oly alapból tartatik fön, melynek irányában hasonlag felekezeti követelések emeltetnek ; pedig miután az államkormány hatása és befolyása nem lehet egy s ugyanaz az országos alapokból és a felekezeti alapokból íöntartott tanintézetek irányában, hogy ezekre nézve is kellően intézkedni lehessen : itt is okvetlenül szükséges az alapok jogi természete iránt tisztába jönni, s a külön jogi természetüeket egymástól gondosan elkülöníteni. Furcsa helyzetbe is jövünk, ezen alapoknak ilyen állapotban léte miatt; furcsa helyzetbe, ellentétbe önmagunkkal, s a ház által kimondott elvekkel. Mert a t. ház kimondta, a népnevelési törvény alkotása alkalmával, de minden alkalommal is hangsúlyoztattatott itt, midőn ily kérdések szóba jöttek : hogy az állam nem szándékozik lehetetieuné tenni a társulati s felekezeti működést a tanügy terén; de viszont nem akar segélyt adni felekezeti intézeteknek ; hanem a mit az állam a nevelésügyért tehet, azt saját állami intézetek fölállítása utján akarja tenni. És most mégis igen sok helyen ad az állam segélyt oly intézeteknek, melyek azon tanulmányi alapból tartatnak fön, mely — részemről nem eoneedálom ugyan, hogy felekezeti vagyon legyen, — de mely tanulmányi alapra nézve magában a jelen költségvetésben és indokolásában oly tételt találunk, mely azt látszik involválni — mit ugyan hinni nem akarok — mintha még a minisztérium kebelében is ezen egész tanulmányi alapokat felekezeti alapnak tekintették volna, a mennyiben az, hogy a körmöczi főreáltanodára egypár 1000 frttal több kell most az állam pénztárából, mint kellett eddig, azzal indokoltatik, hogy ez azért szükséges : mert miután ezen intézet megszűnt hitfelekezeti intézet lenni, miután az felekezetaélküli intézetté lett : az alapítványokból eddig arra fizetett összeg többé arra nem fizethető. A dolgok ily helyzetében, midőn — mint mondám — a kormányi előterjesztés maga is veszedelmesen involválja a tanulmányi alapítványok jogi természetét: azt hiszem, hogy már a következetesség szempontja az itt — mint emiitettem — hangsúlyozott eivhez is, követeli : hogy a dolog minélelőbb tisztába jöjjön és a helyzet tisztázhassék. De követeli ezt még egy másik szempont is. Én nem hiszem, hogy kétségbevonható lenne az, miszerint az államkormány helyesen február 17. 1871. más, mint állami alapítványokat nem kezelhet. Nem hiszem, hogy legyen valaki, ki kétségbevonná, hogy az államkormány nem kezelhet nagy összegeket a nélkül, hogy azok bevételeikkel s kiadásaikkal együtt az évi költségvetésben kimutatva legyenek. És ime nálunk a cultuszminiszter kezel több mint 34 milliónyi alapítványt, és ezen több, mint 34 milliónyi alapítványból többről, mint 30 millióról sem bevétel, sem kiadás az évi költségvetésben kimutatva nincs. Okul az hozatik föl, hogy ezek nem állami, legalább nem tisztán állami alapok. Ezen, szerintem alkotmány-ellenes helyzetnek véget vetni, azt hiszem, a t. háznak egyik legelső teendője. Érezte ezt a t. ház már a múlt évben, ki is nevezett 2 bizottságot : egyiket, mely az egyetemi alapnak, másikat, mely a cultuszminiszter által kezelt többi alapnak jogi természete iránt adjon véleményt, tegyen előterjesztést. E munkálat részint az egyes tagok túlhalmozott teendői, részint később a miniszternek hosszasabb betegeskedése miatt mind e mai napig nagyon keveset haladhatott elő. En tehát, miután azt tartom, hogy ez az első lépés arra, hogy tanügyünk rendezését, középtanodáink, jogakadémiáink és egyetemünk rendezését ezélszerüen eszközölni lehessen; miután ezen rendezést a legsürgősebb dolgok közé számítom, indítványozni fogom a t. ház előtt azt ; hogy ezen két bizottság oda utasittassék, hogy teendőit haladéktalanul kezdje meg, lehetőleg rövidebb idő alatt fejezze be, és jelentését a ház asztalára tegye le. (Átalános helyeslés.) Most, mielőtt indítványomat fölolvasnám : egy megjegyzést vagyok bátor még tenni, melyet igazában előbb kellett volna tennem. E megjegyzés az, hogy én igen természetesnek találom, hogy a jelenlegi cultusz- és közoktatási miniszter ur, ki csak pár nappal ezelőtt neveztetett ki, a költségvetés védelmében, a költségvetés tételei iránt fölmerülhető kételyek magyarázatában részt nem vesz; mert hisz nem lehet meg neki a kellő tájékozottsága arra, hogy ezt tehesse. En még azt is természetesnek találom, hogy az elődje által benyújtott törvényjavaslatokra nézve most rögtön nem nyilatkozik ; és én eziránt, szerintem idő előtti kérdésekkel, mint tegnap egy tisztelt képviselőtársam teve : őt ostromolni nem szándékozom. De ki kell jelentenem azt, hogy a háznak mindazon, a múltban hozott határozatai, melyek még teljesitve nincsenek, hogy az itt megállapítandó költségvetés, valamint az ezen alkalommal netalán itt hozandó határozatok, hacsak ö maga, miután tájékozva
