Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-287

287. országos Dlés én ezt nem kétkedem kimondani akkor, t. ház: midőn arról birok tudomással az itt hallottakból, hogy a minisztériumok már, még az iskolában tanuló egyének által ostromolva vannak száz és ezer folyamodványnyal hivatalokért; midőn azt látom, hogy a jelen fiatalságnak a helyett, hogy önállóság, a szabad polgárnak ezen legdrágább kincse, volna mintegy ideálja; e helyett, mondom, keresi a habár függő, de kényelmes életet, azt, a mi neki készet ad. Ily osztályoktól várni tehát tevékenységet, áldozatot, ügybuzgalmat, nagyon természetes, hogy hiu föltétel ; mert neki meg nem felelhet, és a miniszter maga bevallja, hogy nem is felelt meg. A nép, ha egyéb okot nem is hozok föl, ha nem hozom is föl anyagi szegénységét, s csupán csak azt említem, hogy: „ignoti nulla Cupido." természetes, hogy nem érdeklődhetik a közoktatásügy iránt ugy, mint azt a miniszter tőle várja. Egészben véve pedig társadalom hazánkban, azaz ugy, hogy ezen elemek, melyekről szóllottam, egj^mást kölcsönösen áthatották volna, hogy, úgyszólván, egy egészszé forrhattak volna össze. — nem létezik; létezik, mint mondám, elemeiben, de egészben nem. 48, előtt ugyanis hazánkban csak kasztrendszer volt, 48. után átalános elnyomatás 67-ig-67-től, midőn egy közös mozgalom, átalános szellemi érdeklődés indult meg az úgynevezett népkörökben : a kormány által, mely az absolutismus minden hagyatékát átvette, elnyomatott azon csekély ébredés is, azért, mert természetesen oly kormány fél a szabad eszméknek még lehelletétől is. — Ennélfogva, t. ház, ily tényezőktől várni akarni valamit, a mi nem létezik, körülbelül nagyobb csodát föltételez, mint a szeplőtelen szűz fogantatása, mert ott egy tényező mégis volt, — ez sajátkép: „filius ante patrem." T. ház ! Hibás volt a kiindulás, nem csupán abban, hogy a miniszter a községi iskolákat akarta, de oly eszközökkel, melyek a czélnak meg nem felelhetnek; hanem magában abban is, hogy községi iskolát akart. Miért? Ugy látszik ellenmondás van a dologban, azért engedjék meg, hogy kimagyarázzam magamat. Egyszerűen azért, mert a községi iskoia is sajátképen felekezeti iskola. Mit mond az 1868-dik évi XXXVIII. törvényczikk. Azt, hogy a felekezetek a községi iskolában a vallást nemcsak taníthatják, de tanitani tartoznak : ennélfogva a felekezet köteleztetvén a községi iskolákban a vallás tanítására, nagyon természetes hogy a községi iskolák is e tekintetben nem egyetemes vallási alapra vannak állítva, hanem a merev confessionalismus alapjára. / És nézzük, t. ház, hogy micsoda nagy elvi hibák rejlenek ezen intézkedés alatt. KÉPT. IT. STAPLŰ 18í4 un, február 16. 1871. jgg Távol van tőlem, t. ház, hogy azzal, mit eddig mondtam, tagadni akarnám akár a felekezetnek, akár a társulatoknak, akár egyeseknek azon jogát, miszerint taníthassanak ugy egyeseket, mint állithassanak tanintézeteket. A tanszabadság elvét igen helyesnek, lényegesen szükségesnek is tartom, és az ellen fölszólalni egyátalában nem akarok; de állítom azt, hogy a községi iskolák felekezetiek: mert a felekezetek köteleztetnek bennök a vallást tanítani. Es kik fogják a vallást itt tanítani? Nem azok a tanítók, a kik egyéb tantárgyak tanításával vannak megbízva, hanem a felekezeteknek lelkészei; már pedig tudjuk, hogy a felekezetek lelkészei csakis felekezeti szempontból indulhatnak ki a vallás tanításánál. És mi a íőszerencsétlenségunk, t. ház, a miért ugyszólva reformirányunk is egészen nemcsak meg van zsibbasztva, hanem mintegy visszatartva? Az, hogy hétféle vallásfelekezet, 12 féle nemzetiség él hazánkban: hogy 20 felé szakadozottságban vagyunk. Az iskolák volnának hivatva arra, hogy mindazon polgárait az országnak, kik részint felekezetiség, részint nemzetiségüknél fogva széthúznak egymástól: egj

r nemzet testé forrasszák nem nyelvileg, hanem gondolkodásban, érzelemben és kedélyben. Már most, t. ház, vajon ily községi iskolák, minőket az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk létrehozott: fogják-e, foghatják-e ezen nagy föladatot megoldani? Én tagadom. A kik azt hiszik, hogy a felekezeteknek a közös iskolákba eképeni befolyása nem ártalmas: azokkal szemben bátor leszek, t. ház, hivatkozni arra, hogy a felekezetek miként kezelik magát a vallást is, és igy a felekezeteknek az ifjúságnak értelmére, érzületére való befolyásuk mit fog eredményezni. Nem akarok, t. ház, annyi adatot hozni föl, mennyivel e téren szolgálni lehetne a mondottak bizonyítására : csupán vagy 2 — 3 példát. Legelőször egy káténak, mely a népiskolákban taníttatik: egy tételét hozom föl. A kérdés ez: hogyan történik a bűvölés % Felelet: Mindenféle babona, jóslás, és szellemidézés által, midőn visszaélünk azzal, a mi szent, és könnyű mesterséget űzünk, s bűnnek azért tekintetik, mert megtagadják a hitet és tudva nem tudva az ördöggel szövetségben vannak." Azt hiszem éhez nem kell magyarázat, hogy ily kérdések a józan fölvilágosodást nem fogják előmozdítani. Nézzük, hogy mit tanit más tekintetben egy oly káté, minek 1500 szakasza van, s mit a szegény gyermeknek szellemölőleg be kell magolnia. 25