Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-287

Igg 237. országos ü február 16. I87i t Ivánka Imre: T. képviselőház! Az áta­lános vitáknak e házban azon privilégiuma van, hogy mikor a kultusminiszterium budgetjéről szólunk: belevegyithetjük a japáni madárfészke­ket és a kaliforniai aranybányákat, és minden­féle mást is, mig végre az összeköttetést a kiin­dulási ponttal megtaláljuk. E szokás, mint a múlt napokban tapasz­taltuk : a részletes tárgyalásnál is divatba kezd jönni, és igy meg fogja bocsátani a t. ház, hogy én csak az előbbi szokáshoz térve vissza, most, az átalános tárgyalásnál egyelőre sok minden másról fogok beszélni, mint magáról a cultus­miniszter budgetjéről; dt előadásom végszavai­ban összeköttetésbe fogom hozni azzal előadá­somat. A múlt hetekben egy, az egész országot érdeklő vita alkalmával Pest belváros igen ér­demes képviselője érintvén a personal- és real­unio követői közti fölfogás különbségét, kimondta azt is, hogy mi vezette őt arra, hogy 1860-ban a personal-unio mellett levén, most már a reál­unióra tért át. Miután ez oly mély meggyőző­déssel bíró férfinál lehetséges volt, mint az ál­talam emiitett igen tisztelt képviselő nr ; nem mondhatok le a reményről, hogy bizonyos idő alatt megtörténhetik az is, miszerint a t. több­ség tagjai a real-unióról vissza fognak tereltetni a persoaál-unióra ; és mivel én az emiitett vita alkalmával, és 1867-ben is, mind a 15-ös, mind a 67-es bizottságban és a képviselőházban ha­tározottan a personal-unio mellett nyilatkoztam, és a tények ezen fölfogásomat mindinkább iga­zolták: rneg fogják bocsátani a t. képviselők, hogy most ismét e térre megyek át, és ugy jövök vissza a budgetre magára. Ha tekintjük az úgynevezett osztrák-ma­gyar birodalomnak alkatrészeit: azt találjuk, hogy az két, egymástól - egészen különböző, fő­részből és néhány függelékből áll. Egyik főrész az úgynevezett osztrák örö­kös tartományok, vagy osztrák birodalom, mely 1805-ig a német birodalom kiegészítő része volt, és 1866-ig a német Bundhoz tartozott. A másik rész Magyarország, illetőleg a magyar korona országai, melyektől Dalmáczia a legsajátságosabb okoskodással szakasztatott el, és a határőrvidék, mely a germanisatio előmoz­dítása és a magyarországi szabadelvüség hala­dásának gátlása tekintetéből, mindinkább elide­genittetett az anyaországtól. Azonkívül még itt vannak a lengyel királyság töredékei is. Már most, ha meggondoljuk azt, hogy Né­metország csak a legutóbbi időben — oly tar­tományokért, melyeknek egy része már több mint 100 esztendő előtt szakittatott el, roppant áldozatokat hozott, csakhogy azokat visszacsa­Óhajtanám ezekre vonatkozólag ismerni né­zetét, mondom. Méltányolva azonban, mint mon­dám, a körülmények állását, s tekintve azt, hogy e pillanatban lehetetlen kívánni azt a t. miniszter ur részéről, hogy mindezek iránt már jelenleg, a költségvetés tárgyalása alkalmával, nyilatkozatot tegyen : mint ez máskor szokott történni, e nyilatkozatok tétele és az e körüli eszmecserék képezvén az indokot, hogy a költ­ségvetés megszavaztassák, Részemről kész vagyok e nyilatkozatokról jelen pillanatban lemondani; egy nyilatkozatot azonban kénytelen vagyok már a jelenben az igen t. miniszter urnák képviselőjétől kérni. E nyilatkozat vonatkozik, t. ház, a boldogult köz­oktatási miniszter által beterjesztett különböző törvényjavaslatokra. Hogy azok többnyire égető szükségnek akar­nak megfelelni, hogy mindazon tárgyak, melyekre azok vonatkoznak, sürgetőleg követelik a tör­vényes szabályozást : azt, ugy hiszem, kétségbe vonni szükségtelen. Ott vannak a vallási törvény­javaslatok, ott vannak a különböző törvényja­vaslatok a tanulmányok rendezéséről. En ezekre vonatkozólag kívánok egy nyi­latkozatot már a jelen pillanatban: vajon a t. miniszter ur ezeket, legalább egészükben véve, magáévá teszi-e? vagy legalább biztosit-e arról, miszerint a maga részéről e törvényjavaslatok szabályos tárgyalásának menetére akadályt gör­teni nem fog? Én részemről kész vagyok elismerni, hogy bajos dolog a miniszterre nézve oly törvényja­vaslatokat magáévá tenni, melyeket nem ő ké­szített; de kisebb baj ez, nézetem szerint, mert lehet rajta a miniszter által tett módosítások­kal segíteni: kisebb baj volna, mondom, ez : mint­ha e törvényjavaslatok visszavétetnének; mert ez­által, tekintve, miszerint a képviselőház körül­belül egy év múlva mandátumát el fogja veszí­teni: semmi eredményt nem fogunk e téren el­érni, és e tekintetben semmit sem fog végezni az országgyűlés. A mennyiben én föl is teszem, hogy a t. miniszter ur képviselője ily megnyugtató nyilat­kozatot ad, vagy a mennyiben nem adhat, a miniszter az ülések későbbi folyamában, a budget tárgyalás alatt megadja maga azon nyilatkoza­tot, melyet a dolog megkíván, s ez által vala­mint engem tökéletesen megnyugtat, ugy a t. képviselőháznak többi tagjait is megnyugtat­hatná. Mondom, részemről, azon föltétel alatt, mi­szerint a ház elé terjesztett törvényjavaslatok tárgyalása nem fog félbeszakittatni, a vallás- és közoktatási minisztérium budgetjét megszavazom. (Helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents