Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-281

12 28!. országos Ölés február 9. 1871. Az sincs indokolva, hogy míg az erdélyi megyei és városi törvényszékek az igazságügyi miniszter költségvetésébe vétettek föl: addig a magyarországiak a belügyminiszter budgetjében fordulnak elő ; s igy, ha figyelemmel kísérjük, hogy az igazságügym,niszteri előterjesztésben kitett még hozzászámitandók a magyarországi megyék törvényszékeinek ....... magyarországi kir. és szabad városok törvényszékeinek es a codificationalis bizottság költségeire előirányzott . igazságügyi 3.875,300 frthoz 2.691,254 frt 915,000 frt 50,000 frtot; az egész igazságügyi költség teend 7.531,554 frtot, a mely összeg, a silány igazságszolgáltatás mellett, felettébb soknak mondható. A polgári törvénykönyv, osztrák büntető törvény, és perrendtartás hatályon kivül helyezése ellen ugyan erdélyi és horvátországi rokonaink, és barátaink azon ellenvetést hozzák föl: hogy ők ezen törvényekben jogaik biztos védelmét találják ; a magyar törvények pedig nem lévén rendbeszedve, ezek behozatala a törvénykezésben zavart és bonyodalmat okozna ; — de miután a hazai törvények is az erkölcsiség és erény elvéből indulnak ki, ezek által kérlethetlen szigorral üldöztetnek, a király és haza ellen elkövethető felségsértés, honárulás és lázadás, továbbá a gyilkosság, emberölés, rablás, útonállás, fosztogatás, tolvajság, csalás, szikkasztás, hamis bukás, csábítás — s több, itt el nem számitható gonosztett bűne; ez által ösztön szolgáltatnék nekik arra, hogy a hazai törvények codificatióját mielőbb létesíteni törekedjenek. [Helyeslés szélső hal felől.) Tisza Kálmán: T. képviselő ház! Csak igen röviden fogok szólani, mert nem volt szándékomban az igazságügyminiszterium költségvetésénél átalánosságban nyilatkozni. Nem kívántam ezt tenni azért; mert észrevételeimet, melyek ne talán lesznek, a részleteknél is megtehetvén: nem akartam az átalános vitánál a t. ház idejét igénybe venni. (Halljuk!) De nem akartam másrészt azért sem, mert azokról, melyek az igazságügy körében és az igazságügyminiszterium körében részint mint tények, részint mint mulasztások előfordultak: őszintén megvallom, talán nem tudtam volná azon kellő higgadtsággal nyilatkozni, melynek hiánya pedig okvetlenül hátráltatja e ház tárgyalásainak menetét. Most sem fogok átalánosan a budgethez szólni, de kötelesnek érzem magam felelni némelyeket azokra, a mik a mai napon Hodossy képviselő ur által elmondattak ; kötelességemnek tartom, hogy fölvegyem azon elénk dobott keztyüt, s ha ez által a ház kedélyének nyugalma, mely pedig a tanácskozásoknál szükséges, főlzavartatik: legyen a felelősség azon képviselőn, ki jónak látta kihini bennünket. (Helyeslés a bal oldalon, mozgás a jobb oldalon.) Először is a t. képviselő ur azt mondta: a miniszter nem lehet felelős azért, hogy a birák miként Ítélnek. Távol legyen tőlem, hogy ezt egészben véve megtámadni akarnám ; mert a miniszter a birák Ítéleteiért csakis közvetett felelősséggel bir, azaz a mennyiben a bírákat ő nevezi ki; de az egyes ítéletekre, hogy befolyást nem gyakorolhat, az helyes ós természetes. Csakis azért említem ezt, hogy méltóztassanak visszagondolni arra, mikor a törvényszékek rendezéséről volt szó : mivel méltóztattak argumentálni a t. ház jobb oldalán, úgy, mint a miniszter ur is ? Azzal, hogy, ha a törvényszékek tagjainak egy része választatik, hogy lehessen felelős a miniszter! Akkor tehát, az volt az argumentum; most pedig hivatkoznak arra hogy, hiszen nem lehet felelős a miniszter a birák ítéleteiért. Tehát látszik, hogy nem elvek irányozzák okoskodásaikat és eljárásukat, és csakis a napi, a pillanatnyi szükséghez alkalmazkodnak. (Helyeslés a bal oldalon.) Azt is mondta az előttem szóló, hogy hiszen Dietrich képviselő ur, mint ügyvéd tudhatná, hogy mennyire hasznos és előnyös az, ha német fordítás is küldetik. Tökéletesen elhiszem : igaza van ügyvédi szempontból; de azt tartom, a képviselőnek föladata és kötelessége nem az, hogy azt tegye, a mi neki, mint ügyvédnek hasznos; hanem az. hogy tegye és vitassa azt, a mi neki, mint képviselőnek kötelessége. A képviselő kötelessége pedig vitatni és követelni azt, a mi az ország méltóságához szükséges, éhez pedig a paritás szükséges. Dietrich képviselő ur nem azt támadta meg, hogy miért küldik a német fordítást; hanem azt, hogy miért nem küldenek onnan viszont magyar fordítást; mert ha ezt küldik, akkor a gyakorlati hasznosság meglenne, s ez nem involválna alárendeltséget, mig igy hazánk alárendeltségi helyzete van involválva. — A sajtóbiróságokra nézve nem annyira czáfolólag, mint inkább bővebben magyarázolag előadta a t. képviselő ur, hogy mire van az igazságügyminiszter fölhatalmazva, és kifejezte, hogy örülhet a miniszter, mikép Dietrich képviselő ur éles kritikája nem lelt ezen rendeletekben más hibát, mint hogy az eljárás gyors. A mi a fölhatalmazást illeti: én igenis tudom, sőt nyilatkoztam is e házban egy alkalommal, midőn a miniszter ur jogosultsága volt e tekintetben megtámadva: hogy az utasítás kiadására jogosítva volt. Hanem én legalább azt hiszem, hogy azon törvényben adott fölhatalmazást nem lehet oda terjeszteni ki, hová tényleg