Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-287

118 287. országos Ülés február 16. 1871. ben tényleg létezett a közoktatás akkor, midőn a kormány az ügyek vezetését átvette. De ha a ház most nincs azoa helyzetben, hogy ezen állapotot kimeritőleg láthassa maga előtt; legyen szabad azon mozzanatokra utalnom, melyekre nézve kétség nem foroghat főn. A mi a felsőbb közoktatási ügyeket: az egyetemet ; műegyetemet, középtanodákat illeti, erre nézve sokan azt fogják mondani, hogy a vita egyelőre talán meddő, miután az ezekre vonatkozó törvényjavaslatok előttünk fekszenek. Én azonban azt látom, t. ház, hogy ezen törvényjavaslatok mint ilyenek, még most nem nyújtanak biztosítékot azon hiányokra nézve, melyeket addig is, mig e törvényjavaslatok törvényekké válnának: okvetlenül pótolnunk kellene, s csak azon esetben, ha meg lennénk győződve arról, hogy ezen törvényjavaslatok mielőbb, még a jövő költségvetés benyújtása előtt válnának törvényekké, és azon szellemben, mint azt én óhajtanám: — azon esetben lenne csak fölösleges jelenleg az egyetemi, műegyetemi és középtanodai és a jogakadémiai kérdésekhez hozzászólani. — Azonban én ellenkezőleg látom a dolgot. Magam is szerenesés vagyok tagja lenni azon bizottságnak, mely a felsőbb oktatásra nézve benyújtott törvényjavaslatok megvizsgálására kiküldetett, és mint ilyen azt tapasztaltam, hogy már több mint egy éve vagyunk kiküldve, és ezen egész idő alatt összesen három ülést tartottunk, s mindenik ülésben, régi hagyományos szokás szerint azt határoztuk, hogy majd a legközelebbi ülésben fogunk határozni. Arra nézve tehát, hogy ezen javaslatok csakhamar törvényekké váljanak, nem látok semmi biztosítékot; még kevésbbé arra nézve: hogy azon szellemben, és azon kiegészítésekben váljanak törvényekké, mint azt én óhajtom. Az egyetemi törvényjavaslatban ott látom mindjárt a theologiai facultások szomoritó kérdését, s annyira van szerencsém ismerni a ház ezen és a tui oldalon ülő tagjai többségének egyéni nézetét, hogy én nem reménylem azt, hogy Magyarország képviselőháza ezen kérdését a korszellemnek hazai viszonyunknak és érdekeinknek megfelelőleg döntse el akkor, midőn ezen törvényjavaslatot törvényül fogja megszavazni. Vajba ellenkező történnék! Egyébiránt egy más na,gy hiány is van ezen törvényjavaslatokban, melyeknek tárgyalása jelenleg ugyan nem fekszik előttünk, de lehetetlen, hogy e hiányra rá ne mutassak most, midőn arról van szó : — hogy egy égető szükség elégíttessék ki minél előbb. A miniszter ur addig is intézkedjék ezen hiányokról, melyekre nézve a törvényjavaslatokban semmiféle intézkedés nem létezik; mely hiányokon ha nem segítünk, azt hiszem, legalább még egykét évig pangani fog egyetemünk, műegyetemünk, így például az egyetemi törvényjavaslatban semmi nyomát nem látom annak, hogy a tanárok fizetésének legalább minimuma megállapittatnék. Én nem tudom: ez a szellem fogja-e vezérelni az uj közoktatási miniszter urat ? nem tudom a többség így fog-e határozni? de nagyon sajnálnám, hogyha e részben a törvény, egyúttal az intézkedés is elmaradna; talán csupán azért, mert a többség azt hihetné, hogy hiszen ez nem tartozik most ide, s igy csak szavazzuk meg a jelen évi egyetemi költségvetést, az egyetem rendezését pedig halaszszuk máskorra. Az egyetemi tanárok nagy őszinteséggel benyújtott kórvényét, azt hiszem, a tisztelt képviselő urak ismerik. Az egyetemi tanárokat nagyon nyugtalanítja azon körülmény, miszerint a törvényben intézkedés a tanárok fizetéseire vonatkozólag nem létezik. Itt a költségvetés tárgyalásának alkalmával lenne helye, arról néhány szót szólani. — Hogy minden egyes tanár fizetése az egyetemi törvényben megállapittassék: azt józanul senki sem kívánhatja, magam sem kívánom; de óhajtom hogy mikép az a belga egj^etemi tőrvényben van : az egyetemi törvényben a tanárok fizetésének minimuma állapittassék meg, legalább azért, hogy rendkívüli körülmények közt, elhamarkodott budget-tárgyalás esetében, egy vagy más pénzügyi szerencsétlenség bekövetkezése folytán, — pl. háború alatt — a tanárok ne szenvedjenek rövidséget; hogy akkor, midőn ez bekövetkezik, s az élelmiszerek és lakás szóval az élet drágul, ne legyenek kénytelenek nyomorogni. Én tehát bátor Y-Agjok a közoktatási miniszter ur figyelmébe ajánlani e jelen költségvetés tárgyalása alkalmával azon intézkedést, hogy az egyetemi tanárok fizetései rendeztessenek, és majd akkor : ha a javaslatok tárgyalása kerül szőnyegre, kérem őt, hogy a bizottságokban az osztályokban addig is oda hasson, hogy az egyetemi tanárok fizetéseinek minimuma a törvényjavaslatba bevétessék. Nemcsak -a.1 egyetemi tanárok fizetése kérdésének meg nem oldása nagy hiány ; de nagy hiány még az egyetemi épületek és helyiségek kérdésének meg nem oldott volta is. A phiiosophiai facultásnál jelenleg körülbelül 30—35 rendes, rendkívüli, helyettes és tiszteletbeli és magántanár tart előadást és ezen 35 tanárnak van három, — nem több mint három tanitóterme. Hogy ez czélszerü intézkedés lenne: azt, ugy hiszem, senki sem fogja állítani. Pedig az egyetemi épületben, legalább azon lakosztályokban, melyek hozzá tartoznak, volna elég helyiség, különösen azon körülménynél fogva, miszerint a theologiai facultásnál a hallgatók cse-