Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-287

172 287. országos ülés február 16. 1871. Addig is t. ház, mig ez megtörténhetnék: kötelességünk a fölött őrködni, hogy a törvény betüszerint hajtassák végre, és hogy ez eszközölhető legyen; mindenekelőtt kérem a tisztelt kormányt: méltóztassék fölvilágosítást nyújtani nekünk arra nézve, hogy az államszámvevőszék rendezése miként és mennyire történt meg, s mi van ezen szervezésből még hátra ? Ezzel kapcsolatban, egy határozati javaslatot leszek bátor a t.ház elé terjeszteni, mely igy szól: „TTtasittatik a miniszterelnök, hogy az államszámvevőszék ideiglenes ügyrendét, az állam adósságok ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes kezelési szabályokat terjeszsze a ház elé. Az 1870-ki XVIII. tezikk világosan rendeli, hogy az ideiglenes ügykezelési szabályok, s az államadósságok ellenőrzésére vonatkozó ideiglelenes szabályok megállapitandók, ő felsége jóváhagyása mellett. Ugyanezen törvény rendeli, hogy minden irat, melylyel az államszámvevőszék rendelkezik, — tehát az államszámvevőszék minden irata — az országgyűlés egyik vagy másik házának kívánatára az illető ház elé terjesztendő.'' Ezen határozati javaslatom tehát a törvényen alapszik. Hogy szükséges, azt talán fölösleges a t. ház előtt mutogatni, mert hisz ezen ideiglenes szabályok tanulmányul szolgálandnak a képviselőháznak azon ideig is, midőn a végleges szervezésre nézve a törvény értelmében az előterjesztés megtörténik. De különben is, ha már nem tájékozhatjuk magunkat az államszámvevőszék ielen költségvetésére nézve: legalább ezen előterjesztés tájékozást fog nekünk nyújtani a jelen évi költségvetést illetőleg. Midőn ezen határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe ajánlanám, bátor vagyok az igen tisztelt miniszter ur figyelmét egy körülményre fölhívni: Én ugy vagyok meggyőződve, hogy nemcsak az átruházási jog megadása, vagy nem adása ; és nem csupán a költségvetésben foglalt számokkal adott utasítások szabályozzák a kormány eljárását, az államvagyonnak és átalában a kormány rendelkezésére bízott közpénzek kezelésére nézve ; hanem szabályozza ezt, s kell hogy szabályozza egy oly törvény, mely részletesen s tüzetesen intézkedik az állam bevételeinek ós kiadásainak kezeléséről, például: oly törvény, mely meghatározza, hogy kezelő és utalványozó egy személyben nem lehet; hogy semminemű alku, semminemű szerződés a költségvetés keretén kivül nem köttethetik; hogy minden alku, minden szerződés nyilvánosan, árlejtés utján eszközöltessék. Nem akarok tovább és bővebb részletekbe bocsátkozni e tárgy körül, csak egy pár pontban kívántam jelezni, hogy ezen törvénynek miket kell magában foglalnia. Egy ilyen, az állam bevéteinak és kiadásaeleinek mikénti kezeléséről szóló törvényre égető szükség van.. Az államszámvevőszék az e téren mutatkozó hiánynak csak egy részét pótolja. Ha e téren gyökeres reformot akarunk létesíteni, ha az ellenőrzést minden tekintetben akarjuk biztosítani: egy ily törvényre halaszthatatlan szükség van. Már a múlt évben bátor voltam az igen t. kormánynak, különösen pedig az akkori t. pénzügyminiszter urnák figyelmét oda irányozni, hogy terjeszszen mielőbb egy idevonatkozó törvényjavaslatot a ház elé; azonban e kívánságom mindeddig viszhangra nem talált. Remélem, hogy az igen tisztelt pénzügyminiszter ur meg fog engem előzni egy ide vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésével s nem fog engem azon helyzetbe hozni, a melyben voltam például az államszámvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésénél. Es most még egy körülményre vagyok bátor az igen t. képviselőház figyelmét fölhini, és ez magának a költségvetésnek indokolása. En azon várakozásban voltam, hogy a fölállított államszevőszék mintája lesz az egyszerűségnek, példánya a takarékosságnak: és ha csak a jelentést veszem irányadóul és zsinórmértékül, — s miután egyéb adattal nem rendelkezhetem, csakis ezt vehetem, — ki kell fejeznem azon meggyőződésemet, hogy e várakozásban legalább eddig csalatkoztam. Csak egy tételét olvasón föl a jelentésnek ; mellékesen jegyzem meg, hogy nem is tudom, e jelentést ki terjeszti a ház elé: a miniszterelnök ur-e, vagy az államszámvevőszék elnöke? mert sem a költségvetés, sem a jelentés aláírva nincsen. A jelentés egy tétele igy szól: „Nagyobb rang és fizetés mellett, emberileg számítva, nagyobb szorgalom és képesség levén föltételezhető, illetőleg megnyerhető, önmagából foly, hogy az állami számvevőszék azon tisztviselői, kik a minisztei'i számvevőségek eljárása fölötti ellenőrzésnek más irányt és alapot kötelesek adui, következőleg hivatvák azoknak eljárását megbírálni : a főszámvizsgálók a miniszteri számvevőségek igazgatóival, a számvizsgálók pedig a miniszteri számvevőségek számtanácsosaival álljanak egyenlően, ha czimre nem is, de lényegre, azaz: rang és fizetésre nézve." íme, t. képviselőház! az állami számvevőszék ugy vélekedik, hogy azon hivatalnok, a kinek például egy miniszteri tanácsos munkálatát kellend megbírálnia, szükséges, hogy legalább miniszteri tanácsosi czimmel; — ha nem is czim-