Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-287

172 287. országos ülés február 16. 1871. Addig is t. ház, mig ez megtörténhetnék: kötelességünk a fölött őrködni, hogy a törvény betüszerint hajtassák végre, és hogy ez eszkö­zölhető legyen; mindenekelőtt kérem a tisztelt kormányt: méltóztassék fölvilágosítást nyújtani nekünk arra nézve, hogy az államszámvevőszék rendezése miként és mennyire történt meg, s mi van ezen szervezésből még hátra ? Ezzel kapcsolatban, egy határozati javasla­tot leszek bátor a t.ház elé terjeszteni, mely igy szól: „TTtasittatik a miniszterelnök, hogy az ál­lamszámvevőszék ideiglenes ügyrendét, az állam adósságok ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes ke­zelési szabályokat terjeszsze a ház elé. Az 1870-ki XVIII. tezikk világosan rendeli, hogy az ideiglenes ügykezelési szabályok, s az államadósságok ellenőrzésére vonatkozó ideigle­lenes szabályok megállapitandók, ő felsége jóvá­hagyása mellett. Ugyanezen törvény rendeli, hogy minden irat, melylyel az államszámvevőszék ren­delkezik, — tehát az államszámvevőszék minden irata — az országgyűlés egyik vagy másik házának kívánatára az illető ház elé terjesztendő.'' Ezen határozati javaslatom tehát a törvé­nyen alapszik. Hogy szükséges, azt talán fölösle­ges a t. ház előtt mutogatni, mert hisz ezen ideiglenes szabályok tanulmányul szolgálandnak a képviselőháznak azon ideig is, midőn a vég­leges szervezésre nézve a törvény értelmében az előterjesztés megtörténik. De különben is, ha már nem tájékozhatjuk magunkat az államszámvevőszék ielen költség­vetésére nézve: legalább ezen előterjesztés tájéko­zást fog nekünk nyújtani a jelen évi költségve­tést illetőleg. Midőn ezen határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe ajánlanám, bátor vagyok az igen tisztelt miniszter ur figyelmét egy körülményre fölhívni: Én ugy vagyok meggyőződve, hogy nem­csak az átruházási jog megadása, vagy nem adása ; és nem csupán a költségvetésben foglalt számokkal adott utasítások szabályozzák a kor­mány eljárását, az államvagyonnak és átalában a kormány rendelkezésére bízott közpénzek ke­zelésére nézve ; hanem szabályozza ezt, s kell hogy szabályozza egy oly törvény, mely részle­tesen s tüzetesen intézkedik az állam bevételei­nek ós kiadásainak kezeléséről, például: oly tör­vény, mely meghatározza, hogy kezelő és utal­ványozó egy személyben nem lehet; hogy sem­minemű alku, semminemű szerződés a költség­vetés keretén kivül nem köttethetik; hogy min­den alku, minden szerződés nyilvánosan, árlejtés utján eszközöltessék. Nem akarok tovább és bővebb részletekbe bocsátkozni e tárgy körül, csak egy pár pont­ban kívántam jelezni, hogy ezen törvénynek mi­ket kell magában foglalnia. Egy ilyen, az állam bevéteinak és kiadása­eleinek mikénti kezeléséről szóló törvényre égető szükség van.. Az államszámvevőszék az e téren mutatko­zó hiánynak csak egy részét pótolja. Ha e téren gyökeres reformot akarunk létesíteni, ha az el­lenőrzést minden tekintetben akarjuk biztosítani: egy ily törvényre halaszthatatlan szükség van. Már a múlt évben bátor voltam az igen t. kor­mánynak, különösen pedig az akkori t. pénzügy­miniszter urnák figyelmét oda irányozni, hogy ter­jeszszen mielőbb egy idevonatkozó törvényjavas­latot a ház elé; azonban e kívánságom mind­eddig viszhangra nem talált. Remélem, hogy az igen tisztelt pénzügyminiszter ur meg fog en­gem előzni egy ide vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésével s nem fog engem azon helyzetbe hozni, a melyben voltam például az államszám­vevőszékre vonatkozó törvényjavaslat előterjesz­tésénél. Es most még egy körülményre vagyok bá­tor az igen t. képviselőház figyelmét fölhini, és ez magának a költségvetésnek indokolása. En azon várakozásban voltam, hogy a föl­állított államszevőszék mintája lesz az egyszerű­ségnek, példánya a takarékosságnak: és ha csak a jelentést veszem irányadóul és zsinórmértékül, — s miután egyéb adattal nem rendelkezhetem, csakis ezt vehetem, — ki kell fejeznem azon meg­győződésemet, hogy e várakozásban legalább eddig csalatkoztam. Csak egy tételét olvasón föl a jelentés­nek ; mellékesen jegyzem meg, hogy nem is tu­dom, e jelentést ki terjeszti a ház elé: a mi­niszterelnök ur-e, vagy az államszámvevőszék elnöke? mert sem a költségvetés, sem a jelen­tés aláírva nincsen. A jelentés egy tétele igy szól: „Nagyobb rang és fizetés mellett, emberileg számítva, na­gyobb szorgalom és képesség levén föltételez­hető, illetőleg megnyerhető, önmagából foly, hogy az állami számvevőszék azon tisztviselői, kik a minisztei'i számvevőségek eljárása fölötti ellen­őrzésnek más irányt és alapot kötelesek adui, következőleg hivatvák azoknak eljárását megbí­rálni : a főszámvizsgálók a miniszteri számve­vőségek igazgatóival, a számvizsgálók pedig a miniszteri számvevőségek számtanácsosaival áll­janak egyenlően, ha czimre nem is, de lényegre, azaz: rang és fizetésre nézve." íme, t. képviselőház! az állami számvevő­szék ugy vélekedik, hogy azon hivatalnok, a ki­nek például egy miniszteri tanácsos munkálatát kellend megbírálnia, szükséges, hogy legalább miniszteri tanácsosi czimmel; — ha nem is czim-

Next

/
Thumbnails
Contents