Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-287
287. országos fclés február 16. 1871. \ 7 j leginkább ezélra vezetőnek fog bizonyulni: a bizottság az állami számvevőszék részére előirányzott költségvetés részletes megállapítása helyett ezen évre egy átalánynak megszavazását ajánlja ; annál is inkább, mert a bizottság ugy hiszi: hogy az ezután szerzendő tapasztalások nyomán az 1870. XVIII. törv.-czikk 11. §-a értelmében a számvevőszék tagjainak száma és fizetése annál czélszerübben és biztosabban lesz szabályozható és megállapítható. A bizottság azonban a számvevőszéknek 200,000 írttal előirányzott költségeit a más államokban fönnálló ily intézményeknek, jelesül az osztrák legfőbb számvevőszéknek 120,000 frtot tevő költségvetésével hasonlítva össze: nagyon magasra számítottaknak tartja. Amennyiben az 1868-ik XVIII. törvényezikk a magyar állami számvevőszékre az ellenőrzés egyes ágazataiban több teendőt bizott, mint a mennyit az osztrák legfőbb számszék teljesít: figyelembe veendőnek tartja a bizottság, hogy az osztrák számvevőszék ellenőrzése alatt oly államháztartás áll, mely a magyar államéhoz arányosítva, tetemesen magasabb összegekre rugó költségvetéssel .bir. A bizottság tehát az előirányzott összeg helyett az állami számvevőszék részére az 1871-ik évre átalányképen 150,000 frttot ajánl megszavazásra. Várady Gábor: T. ház! A költségvetésnek az államszámvevőszékre vonatkozó részére nézve, nem kívánok észrevételt tenni ; sőt őszinte örömmel üdvözlöm azt, hogy az államszámvevőszéknek, mint ilyennek, elvégre hely jutott az államköltségvetésben. Legalább életjelt ad az államszámvevőszék, ha egyébbel nem is, legalább az által, hogy pénz kell neki. Elvégre mondom t. képviselőház: mert méltóztatnak tudni, menynyi vajúdáson ment ezen ügy keresztül, mig az állam számvevőszéki törvény nap világot láthatott. Már 1868-ban hangsúlyoztuk egy államszámvevőszék fölállításának égető szükségét; — 1869-ben a fölirati vita alkalmával ismételten szorgalmaztuk azt, és fölkértük a kormányt, hogy terjeszszen elő egy ide vonatkozó törvényjavaslatot. Miután ez iránt gyakran ismételt fölhívásaink viszhangra a tisztelt kormánynál nem találtak : kénytelen voltam 1869-ki júliusban egy törvényjavaslatot terjeszteni a t. ház elé; 4 hónappal azután, — tehát azon évi novemberben, — akkori pénzügyminiszter ur, az államszámvevőszék fölállítására nézve hasonlag törvényjavaslatot nyújtott be a háznak, melynek eredménye lett, hogy 1870-ki május 30-án a törvényjavaslat szentesittetett és néhány nappal azután ki is hirdettetett. Követte ezt az államszámvevőszék elnökségére való kijelölés és igy az államszáinvevőszék megalkotása. Két évet igényeltek, t. ház, az ezen iránybani szorgalmazások, melyek csak sokára hoztak sikert, és egy év telt az előmunkálatokkal : mig végre az államszámvevőszék létrejött, és ezen késedelmezésnek köszönhetjük azt például, hogy az 1869-iki zárszámadást az államszámvevőszók nem vizsgálhatta meg; ennek köszönhetjük, hogy a múlt évi költségvetés a zárszámadásokkal nem hasonlittathatott egybe az államszámvevőszék által. De elvégre, t. képviselőház, az államszámvevőszék létrejött már, ugy a hogy a költségvetés előttünk áll és én ezen költségvetés egyes tételeire nézve, mint már mondottam, nem kívánok észrevételt tenni. Nem várok csodákat ezen államszámvevőszéktől, ugy a rnint az tervezve van, sőt az iránt nincs sok reményem, hogy az ellenőrzésre, az ügykezelés egyszerűsítésére, az államháztartásban szükséges takarékosságra nézve olyan önállóan, oly függetlenül intézkedhetnék, a mint fogott volna intézkedni egy oly számvevőszék, a mely iránt mi voltunk bátrak a tisztelt háznak törvényjavaslatot beterjeszteni. Mellőzöm itt azt, t. ház, hogy az elnök nem a ház által választatik, mig a ház csak a kijelölés jogát gyakorolván, az államszáinvevőszék elnöke és a képviselőház között a kormány áll, mint egy küszöb, s minden jelentés, melyet az államszámvevőszék a ház elé kivan terjeszteni; csak a miniszterelnök utján juthat ide. Ez nem coordinált, hanem subordinált helyzetet jelez; — pedig egy államszámvevőszék, mely bizonyos tekintetben subordinált helyzetben van a kormánynyal szemközt: teljes függetlenséget és önállóságot az ellenőrködés terén nem gyakorolhat. Ha az álíamszámvevőszék meg akarja vizsgálni a számadást vezető illető hivatalokat : az ügykezelésről, pénztári kezelésről, magának ismeretet akar szerezni; ezt nem teheti : mielőtt a minisztériumnak előlegesen jelentést nem tesz; holott az egyidejű jelentés elégséges volna és a czélnak inkább megfelelne: mig az előleges jelentés az ellenőrséget, s az igen sok esetbenszükséges meglepetést,egészen illusorrassá teszi. De nem kívánom, t. ház, hosszasabban taglalni, hogy én mi mindent kívánok és tartok szükségesnek arra nézve, hogy egy államszámvevőszék önállóan és függetlenül gyakorolhassa az ellenőrzést. Csak egyszerűen jelezni kívántam, miszerint ezen államszámvevőszék sem egybe alkotására, sem hatáskörére nézve az én eszményképemnek meg nem felel ; hanem reménylem, hogy eljön előbb utóbb az idő: midőn az idevonatkozó törvény revisio alá vétetik, s a mi értelmünkben fog javíttatni és módosíttatni. 22*