Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-287
170 287. országos ülés február 16. 1871. kövessek el, tessék megengedni, hogy azt fölolvashassam, (Halljuk! Olvas.) „A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett interpellatio. A lapok azt a hirt hozzák, hogy az egyetem a legfőbb törvényszéknél is elvesztette azon perét, melylyel könyvtártelke azon részének birtokába kívánta magát visszahelyeztetni, melyet 1857-ben, Thun német miniszter rendeletéből, a barátoknak kihasítottak. Tudva van, hogy Mária Therézia az egyetemnek nagyszombati épületeiért Budán adott cserében megfelelő épületeket, midőn az egyetemet Budára tette át. II. József viszont innen Pestre tevén át az egyetemet 1783 és 1784-ben, az eg3^etem budai épületeiért Pesten adott cserében épületeket — részint eltörlött klastrom okét, melyekkel akkor királyi hatalmánál fogva rendelkezhetett. így a jezsuiták volt klastromát az orvosi karnak adta tulajdonul; az akkor eltörlött pesti barátklastromnak egy részét pedig a könyvtárnak. A barátklastrom később részben visszaállíttatván, annak csak azon része hagyatott meg, mely máig is a barátok birtokában van ; a könyvtár telke pedig megmaradt az egyetemnek. 1855-ben, tehát 71 év múlva Ferencz József császár eg3 r Handbilet által oda ajándékozta az egyetemi könyvtár telkét a barátoknak, anélkül, hogy az egyetemnek, mint Mária Therézia és II. József, cserében más házat adott volna. 1857-ben pedig Thun rendeletére, az egyetemi könyvtár telkének egy részét kihasították a barátoknak. Az egyetem, az alkotmány részbeni visszaállítása után, via juris repositiót kivánt, és ime törvényszékeink nemcsak oda Ítélték a barátoknak a telket, hanem a Handbilet által nekik ajándékozott birtokot is, mely tárgya sem volt a pernek, a nélkül, hogy ő felségét evictorrá tették volna : azaz kötelezték volna, hogy az egyetemnek először nagyszombati, aztán budai, s most pesti birtokáért cserében mást adjon. Az egyetem tehát jogos birtokából simpliciter kivettetik s most kénytelen lesz az országtól pár százezer frtot kérni, hogy könyvtárt építhessen valami méregdrága telken. Bátor vagyok tehát kérdezni a miniszter urat: 1. Van-e meggyőződése arról, hogy a közalapítványi ügyigazgatóság jól védelmezte az egyetem jogát, s igaz-e, hogy az ügyigazgató „eonfrater franciseanorum" ? 2. Szándéka-e a pert megvizsgáltatni, s ha talán roszul volt védve az egyetem, azt uj bizonyítékok használatával megujittatni s ekkép mind az egyetemet egyik legbecsesebb birtokában megtartani, mind az országot egy uj tehertől megkímélni 1 3. El van-e határozva, azon esetre, ha végkép elveszett volna via juris a birtok, ő felségét informálni, hogy ő felsége tartozik az egyetemnek alkalmas könyvtártelket ajándékozni, miután az egyetem birtokát a barátoknak ajándékozni méltóztatott, melyet t. i. az egyetem II. Józseftől, budai sajátjáért, azaz a budai várlakért kapott cserében: mondom, a budai várlakért , melyet az egyetem Mária Therézia solennis királyi diplomája erejével sajátul birt s nem fogja-e egy uj könyvtártelek szerzésével az egyetemet vagy az országot terhelni?" Elnök: Közöltetni fog a közoktatási miniszter úrral. Következik a napirenden levő tárgy: az államszámszék költségvetésének tárgyalása. Ivacskovics György jegyző (olvassa) : Személyes járandóságokra. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság jelentése erre vonatkozólag a következő : (olvassa) : Az állami számvevőszéknek ezen, az 1870. XVIII. t. ezikk által megalkotott intézménynek költségvetési előirányzata először fekszik a t. képviselőház előtt. E költségvetésben a rendes szükséglet 199,875 fttal, az első berendezés költségei 10.000 fttal vannak előirányozva, és így az öszszes szükséglet 209,845 fttal, kerékszámban 200,000 fttal van fölvéve. A bizottság azt hiszi, hogy ezen egészen újból alkotott intézmény költségvetésének tételenkinti részletes megbirálása és megállapítása ezúttal alig lenne a czélnak megfelelőleg és a kellő eredménynyel eszközölhető. Az 1868. XVIII. t. ezikk kijelöli ugyan az állami számvevőszék föladatait; de miután e téren eddigi tapasztalások semmi támpontot és irányt nem nyújtanak: a bizottság az állami számvevőszék költségvetésének már most, első szervezése alkalmával, részletes megállapítását nem tartotta csak némi biztossággal is keresztülvihetőnek. Az 1870. XVIII. törvényczikk 23. §-a maga is az állami szemvevőszék szervezésének végleges szabályozását a megalakulása után 2 év alatt alkotandó törvény által kívánja eszközölni. Miután tehát a bizottság véleménye szerint az állami számvevőszék valóságos szükségletét csak megkezdett működése után szerzendő tapasztalások fogják kimutatni) és azon okból, hogy ezen intézmény első szervezésénél a megszavazandó összeg keretein belül szabad kézzel létesíttethessék azon fölosztás és berendezés, mely a működés megkezdése után is leghelyesebbnek és a törvény által kitűzött föladatok teljesítésére
