Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

i 5 g 286. országos ülés nális osztály alatt én sem értek valami oly bu­reaucratieus testületet, mint a létező többi mi­niszteri hivatalok ; de ez nem zárja ki, hogy mégis a minisztérium a codificationális munká­latoknak teljesítésére bizonyos szerves organis­must állithasson föl, és Deák Ferencz képviselő urnák módositványa ezen szervezésnek tehetsé­gét is kizárja. Azt mondja tovább Deák Ferencz képviselő ur, hogy egy ily rendes testület óriási számú tagokat igényelne: mert minden tárgyra más véleményező egyének kívántatnak. En ezt ré­szemről nem tartom; mert igen lehetséges — a különböző tárgyak különféleségéhez képest, — a codificationális munkálatok teljesítésénél az ille­tékes tagokat ugy beosztani: hogy egy-egy tárgy nál azok használtassanak, kik arra nézve hiva­tással birnak. Azt mondja Deák Ferencz képviselő ur, hogy a minisztérium nem is adhat be mostan javasla­tot a codificationális osztálynak miképen leendő szervezésére nézve, és pénzügyminiszter ur is hasonló véleményt nyilvánitott. De azt kérdem: nem akar-e és nem fog-e a minisztérium a co­dificationális munkálatok teljesítésénél bizonyos módot, valamely eljárást követni, és nem látom át, hogy miért ne mondhatná azt meg nekünk is, hogy mely módot, mily eljárást akar követ, ni ? Miért ne közölhetné velünk is szándékát az­iránt, hogy az őtet illető föladatát miképen fogja teljesíteni 1 {Helyeslés bal felől.) És végre én is ismétlem azt, hogy azért, mert a codificationá­lis munkálatok költségeinek megszavazását azon körülményhez kívánjuk hozzá kapcsolni, hogy a minisztérium az általa fölállítandó codificationá­lis osztálynak vagy testületnek szervezetét ter­jeszsze be : egyátalában nem gátoljuk a codifi­cationális munkálatok teljesítését, vagy azok elő­haladását; sőt épen előmozdítjuk azt: mert ez utón akarjuk elérni, ez utón akarjuk a minisz­tériumot arra kényszeríteni, hogy a codificatio­nális nagyfontosságú munkálatok teljesítésére nézve a legczélszerübb, és így legsikeresebb esz­közt használja. Ennélfogva bátor vagyok kérni továbbá is a tisztelt házat, hogy határozati ja­vaslatomat fogadja el. (Élénk helyeslés bal felől.) Ordódy Pál előadó: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy, mint a pénzügyi bizottság elő­adója — élhessek azon jogommal, melyet a ház­szabályok az előadónak biztosítanak. Csak egy­néhány pillanatra kérem a t. ház figyelmét! Először: hogy egypár szóval felelhessek azon el­lenvetésekre, melyek a pénzügyi bizottság jelen­tésére egy tisztelt képviselőtársam által tétettek. (Halljuk !) Másodszor pedig: hogy constatáljam azon egybehangzást, mely nagy részben Pest városa február 15. 1871. nagyérdemű képviselőjének indítványa és a pénz­ügyi bizottság véleménye között van. T. képviselőtársam észrevételét nem hall­gathatom el, melyet a pénzügyi bizottság véle­ményére fölhozott, azért: mert azt mondja, hogy a pénzügyi bizottság jelentésének elfogadása vég­következéseiben a parlamenti felelős kormány megsemmisítésére vezethetne. Engedjen meg tisztelt képviselőtársam, hogy ezen véleményét, észrevételét ne tulajdonítsam másnak, mint azon féltékenységnek, a melylyel a parlamentalis alkotmány jövője és prosperitása iránt viseltetik. De azt hiszem, hogy észrevétele el fog enyészni azáltal: ha megfontolja azt, hogy a pénz­ügyi bizottság véleménye e tekintetben tökéle­tesen megegyezik azzal a móddal, melyet minden parlamentalis országban követ a kormány és a képviselőház ; mert ha az egyes szakminisztériu­mok eljárásaiban követendő elvekről nem egyszer történik tanácskozás a miniszteri tanácsban, me­lyet azután a miniszter követ ; ha ezáltal nincs azon önállósága megsemmisítve, mely bizonyos tekintetekben minden minisztert megillet: azt hiszem, hogy az által, ha egy bizonyos összegről az összes felelős minisztérium, s igy a miniszter­tanács rendelkezik, az által nincs megsértve az önállóság. Azt hiszem, hogy sokkal inkább lehetne azon ellenvetést tenni tisztelt barátomnak véleménye ellenében, a mely szerint egy, a minisztérium­nak coordinált codificáló, vagyis inkább állam­tanácstestületet kivan fölállítani; mert ezáltal azon felelősséget vagy alkotmányos teendőt, mely a felelős kormányt megilleti: épen átteszi oly testületre, mely épen nem felelős. Egyébiránt, ezeknek előrebocsátása után, engedje meg nekem a t. ház constatálnom azt, hogy a pénzügyi bizottság véleménye, és Pest belváros igen tisztelt képviselőjének előterjesz­tése közt tulajdonképen elvi eltérés nincs. A pénzügyi bizottság sem kívánja a codificationá­lis osztály fölállítását: mert kijelenti, hogy az igazságügyminiszter előterjesztésében előadott indokoktól eltekint, és valamint eddig, ugy ez­utánra is megajánlja a hitelt a codificationális „munkálatokra" ; de nem „osztályra." Másodszor: kijelenti a bizottság is, hogy véleménye szerint a hitel az összes minisztériumot illeti ; harmad­szor: ezen hitelt a miniszterelnökség költségveté­sébe kívánja áthelyeztetni. Bátor vagyok tehát ismételni, hogy elvi különbség nincs; különbség csak az összegre nézve van: mert a pénzügyi bizottság 35,000 forintot, Pest belváros érdemes képviselője pedig 50,000 frtot javasol megadatni. Miután tehát elvi különbség nincs: azt hí-

Next

/
Thumbnails
Contents