Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

28fi. országos Lilés február 15. IB71. 153 Schwarcz Gyula: T. ház! Szavaim félre magyarázása következtében, bátor vagyok nagyon röviden egy kis tévedést helyreigazítani. Tiszteletreméltó képviselő társam, Tisza Kálmán azon szerencsében részesített, hogy teg­napi beszédemre refleetálva, kiterjeszkedett a parlamentálismus egy és más módjára, tekin­tettel azokra miket én mondottam. Bocsánatot kérek, ha egy szerény megjegy­zést teszek. Részemről nem azt constatáltam, a mit Tisza Kálmán czáfolt; nem is azt kívántam, hogy az államhatalmak ridegen szigeteitessenek el egy­mástól. Én csakis az eszmecsere érdeké­ben hoztam föl, hogy a végrehajtó hatalom nem absorbeálja a törvényt : ebben tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák. En azonban csak azt constatáltam, hogy nem absorbeálja a végre­hajtó hatalom a törvényhozó hatalom initiativá­ját Eszakamerika alkotmányosságában és azt kívántam, hogy alkotmányunk fejlesztése ez irányban történjék nálunk is. Midőn ezt constatáltam, azt hiszem, t. kép­viselő társam meg fog felelni saját lelkében azon kételyeknek is: vajon Francziaországban a múlt század vége óta létrejött alkotmányok csak azért buktak-e meg, mert mint alkotmányok roszak voltak? vagy pedig a franczia nemzet nagy töme­gének akkori politikai neveletlensége s éretlen­sége miatt, mely elragadtatva a nyomorú kato­nai hiúság által egy Bonaparte karjaiba vetette magát ? Helffy Ignácz: T. ház! Nem beszédet akarok tartani, csak igen rövid nyilatkozattal tartozom azokra, miket Tisza Kálmán t. képvi­selő társam azon pártra vonatkozólag mondott, melyhez tartozni szerencsém van. Legelőször is határozottan kinyilatkoztatom s ugy hiszem ezt tehetem, összes elvbarátaim nevében : hogy mi igenis az úrbéri törvényben oly szellemet észlelünk, melyet minélelőbb meg­testesítve látni óhajtunk. Mi tiszteljük s tiszte­teletben tartani óhajtjuk a tulajdont ; de egy­szersmind tiszteletben óhajtjuk tartatni a nép érdekeit is, melyeket ezen törvény által nagy­jában legalább biztosítva vélünk látni. Ennyit magára a tényre nézve. Egyébiránt világosan kimondtuk mi ezt már programunkban, mely ki van fejezve válaszfölirati javaslatunk­ban, s ott igen világosai) jelezve van az úrbéri viszonyok rendezése. A mi azon kis pikáns észrevételt illeti, me­lyet Tisza Kálmán képviselő ur azon tagtár­sunkra tett, a ki épen e padokról szólt, ^év­szerint Máriássy képviselő úrra: megjegyzem először is, hogy ő szorosan, a mint azt hihetőleg KTSPV. H. NAPLÓ 18*2 Xin. maga is bevalja — bevallotta ezt egyébiránt tényleg is — nem tartozik ezen árnyalathoz. De ha tartoznék is hozzá: azért nem lehet szemrehányást tenni nekünk, vagy homályt vet­ni az egész pártárnyalatra; mert akkor, midőn egy pártnak valamely tagja pártellenes nézet­ben nyilatkozik, ezért a pártot magát felelőssé nem lehet tenni. Megtörtént sokszor a jobb oldalon is, a nélkül, hogy mi azt hinnők, hogy e végett a jobboldal átjött mi hozzánk, és nem szoktuk felelőssé tenni ezen t. oldalt sem — fa hal ol­dalra mutatva) olyanokért, milyeneket mondott például Zlinszky képviselő ur. E nyilatkozattal tartoztam a magam nevé­ben, s ugy hiszem azon párt nevében, a mely­hez taztozom. (Helyeslés szélső bal felől.) Tisza Kálmán; Szavaim egvenes félre magyarázása ellen tiltakozom. En nem azt, hogy felelőssé teszem a pártot azért a mit Máriássy mondott, de ellenkezőleg, épazt mondtam, hogy meg vagyok arról győződve, hogy ez nem áll az egész pártr anézve. Ily értelemben szólván tehát a fölszólalásnak ellenem egyátalában helyét nem látom, Különben Zlinszky képviselő ur a mi pártunkhoz nem tartozik. (Nagy derültség.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter; T. képviselőház! Azokhoz, a mik részint ma, ré­szint az előző napokban nem a szőnyegen forgó tárgyhoz, hanem ezen tárgy vitatásának alkalmá­val elmondattak és a miknek — különösen a mai nap hallottakat értve — legnagyobb részét, azt gon­dolom nemcsak én, hanem különbség nélkül mindannyian aláírhatjuk : azokhoz mondom, szól­ni nines szándékom. En szorítkozom tisztán arra, mi a napirenden van: t. i. a codificationális mun­kálatokra szükségelt költségeknek megszavazása kérdésére, és ne'mi megnyugvással, hogy ne mond­jam, elégtétellel vehetem s veszem tudomásul, hogy a mint Debreezen város igen t. képviselő­je kifejtette: a fölött, hogy vajon ily codificatio­nális munkálatokra, s ennek folytán ezen mun­kálatok czéljából a megfelelő anyagi eszközre: a pénzre, szükség van-e, vagy nincs? a házban nincs véleménykülönbség. Közönségesen el van is­merve, hogy magukra a munkálatokra, s azok folytán a megfelelő anyagi eszközre szükség van: a kérdés csak az, hogy miként eszközöltessenek ezen munkálatok legczólszerübben: következőleg miként fordittassék a maga czéljára legmeg­felelőbben a szükségelt összeg? Azon kérdésre nézve, vajon a codificationá­lis munkálatok legmegfelelőbben miként eszkö­zöltethetnek, azt gondolom, távolról sincs e ház­ban oly egyetértés, mint azon tekintetben, hogy csaiíugyan kell azoknak eszközöltetni. Komárom város igen t. képviselője nagybecsű beszédében 20

Next

/
Thumbnails
Contents