Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

154 286. országos ülés február 15. 1871. maga is egész sorozatát emiitette a módozatoknak itt föl; megemlítette, hogy egyik lehetséges mód, azokat szakférfíak által elkészíttetni; megemlítette, hogy épen ugy lehetséges, hogy önmaguk az illető szakminisztériumok a maguk kebeléből készítsék el azokat; megemlítette, hogy a ház bizottságai utján is elkészülhetnek azok, és hogy némelyek államtanács által vélik azokat elkészittethetőknek. Szól, mindenik mellett egy némely, szól az általa kifejtettek közt mindenik ellen igen sok ok. Ebből ugy látom, hogy miután az elsorolt négy módnak egyikében sem tudott megnyugodni ; végre is egy ezen czélból rendszeresített állandó testületre gondolt ; ezt látom még abból is, hogy ezen testület szervezésének módozata iránt előbb javaslatot kívánt a ház elé terjesztetni, hogy az itt megvitattatván, megállapittassék, és a megfelelő költség e szerint szavaztassák meg. Ez az ő nézete. A mai napon Pest belváros igen érdemes képviselője, azt hiszem, igen nyomós okokat hozott föl a mellett : miért hogy ezen négy mód sem megnyugtató, hogy micsoda inconvenientiákkal lenne összekötve a eodificationalis munkálatoknak ezen czélból ily rendszeresített, ily állandó testület által való elkészíttetése ? Azt gondolom, bogy azon ok súlyát egyelőre tagadni alig lehet. Én nem akarok sem pro, sem contra e fölött vitatkozni; de megjegyzem, hogy addig, mig a ház, a ház tagjainak nagy többsége haboz a módozatok fölött, hogy melyik lenne a legjobb; mig átalában kérdés: van-e ily testületre és ily czélból szükség, bármily szervezetű legyen az, vagy nincs? addig javaslatot kérni a fölött: hogyan szerveztessék ezen testület 1 — mert meglehet, hogy a többség véleménye szerint nem is lesz szükség ily testületre: — azt gondolom idő előtt. Es épen azok, miket én Komárom város igen t. képviselőjétől hallottam, győznek meg engem leginkább arról, hogy még ha kellene is ily testületet fölállítani, e czélból annak törvényhozási utón, törvénnyel leendő rendszeresítése most még idejekorán való volna azért: mert nézetek állanak szemben nézetekkel, theoriák theóriákkal, vélemények véleményekkel; de tapasztalatok sem az egyik, sem a másik mellett, vagy ellen nem szolanak; mert azon 15,000 forintból, a mi eddig az igazságügy rendelkezésére állott e czélra : még kísérletet sem lehetett tenni; s ez az első eset, hogy a miniszter ur valamivel jelentékenyebb összeget vesz igénybe e czélra. Kérdem: nem helyes, nem czélszerü, nem erélyes dolog-e inkább azt mondani: ám lássunk egy kísérletet a minisztérium által e pénzzel téve, és az ezen utón szerzett tapasztalatok után majd annak idejében, ha csakugyan törvényhozás utján akarunk gondoskodni arról, hogy mikép történjék jövőre a codificatio: necsak vélekedéseket állítsunk szembe vélekedésekkel, nézeteket nézetekkel; hanem szóihasson a tapasztalás is. Azt gondolom, hogy épen azért, mert a törvényhozás állandó szervezetet akar építeni: keh, hogy a tapasztalás votumát bevárja; azt tartom, hogy nem valami nagy dolog az, ha a kormány, hogy a kísérletet megtehesse, azt kívánja, hogy bizza ezt a ház ő reá, és hogy azon 50,000 forint, — mely akár így, akár ugy használtassák el: — megvagyok győződve, megtermi a maga gyümölcsét, — a kormány rendelkezésére adassék. így levén meggyőződve, én a mit ígértem, szorítkozom csupán e kérdésre, s kérem a t. házat: méltóztassék az 50,000 frtot megszavazni oly módon, a mint azt Pest belvárosának igen t. képviselője ajánlotta. (Helyeslés.) Elnök: Fölírva a szólásra többé senki nem levén, a vitatkozás be van fejezve, illeti még a szólási jog az indítványozókat és a pénzügyi bizottság előadóját. Nem tudom, kiván-e az előadó ur szólani. vagy előbb talán az indítványozók kívánnak szólani. Első indítványozó Perczel Béla. Perczel Béla: Tisztelt képviselőház! A szőnyegen forgó tárgyban előadott indítványomat főleg azon czélból tettem, mert eodificationalis czélokra, tekintve a íönforgó szükséget, nagyobb összeget kívántam megszavazni, mint ezt a pénzügyi bizottság véleményes jelentésében javasolja; minthogy azonban a Pest belváros érdemes képviselője által mai napon előadott módositvány által az általam kívánt czélt elérve látom: én ezennel e módositványhoz járulva. tett indítványomat visszavonom. {Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: Én, t. ház, a hosszura nyúlt vitatkozás után igyekezni fogok a házszabályok által megengedett zárbeszédemet lehető rövidséggel terjeszteni elő, és hogy ezt tehessem, azért szándékozom lehetőségig csak egyenesen a zárbeszécl kitűzött tárgyára : határozati javaslatom védelmére szorítkozni. Nem is szükséges, hogy e kérdésben hoszszabban terjeszkedjem ki: mert nekem nem föladatom a eodificationalis munkálatoknál lehetséges különböző eljárási módozatoknak egyikét vagy másikát ez alkalommal kiváltkép védelmeznem ; miután határozati javaslatom beterjesztésénél már kinyilatkoztattam, hogy én mindazokat, miket a eodificationalis munkálatoknál követhető különböző eljárásokra nézve mondandó leszek: csak határozati javaslatomnak indokolására azon czélból említem föl, miszerint kitüntessem, hogy mily sok különböző mód lehetséges a eodificationalis eljárásnál, és hogy