Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

286. országos iiíés február 15. 1871. 147 sel ellátott államhivatalnoki testületet nem tartok ezélszerünek és pedig azért nem ; mert ha az kevés tagból áll: akkor az igen sok féle szakban nem lesz képes hivatásának megfelelni; ha pedig igen sok tagból áll: először sok tag közt a tanácskozás mindig nagy nehézséggel jár; másodszor igen nagy költséget fog okozni. (Helyeslés.) Mondjuk ki tehát most, hogy megszavazzuk az 50,000 forintot az összes minisztériumnak, de azon kikötéssel, hogy ezen pénzből ne valamely állandó, rendes fizetéssel ellátott hivatalnoki testület alakíttassák. Ennek kizárásával a többit a minisztériumra bizzuk, hogy az összeg hovafordításáról belátása szerint intézkedjék. Ennélfogva módositványt vagyok bátor a t. háznak benyújtani, mely egyszerűen ennyiből áll: „Módositvány az igazságügyminiszteiium költségvetésénél a codificationális munkálatokról szóló pontra nézve.

í: „Codificationális munkálatokra az 1871 -ik évre az összes minisztériumnak 50,000 frt. akkép szavaztatik meg , hogy ezen összegről az összes minisztérium rendelkezzék, de abból valamely állandó, s rendes évi fizetéssel ellátott államhivatali testület föl ne állíttassák." Minthogy ezek szerint a codificationális költség az összes minisztériumnak szavaztatnék meg, e pont" a miniszterelnöki költségvetésbe volna átteendő." (Helyeslés jobb felől.) Utóbb lesz-e szükség ily testület fölállítására: nem tudom. Ha a minisztérium jónak látja, és ha látja a ház, hogy szükséges : akkor adjon be a minisztérium javaslatot, hogy miként lehet ilj testületet fölállítani; de az idénre nem tartom sem helyesnek, sem ezélszerünek. Magától értetik, ha a minisztérium egy ily testületet állit föl, azt specifice a ház hozzájárulása nélkül ugy sem teheti. Még csak azt jegyzem meg, hogy miután, az én nézetem szerint, az összes minisztériumnak szavaztatnék meg ezen 50,000 frt. codificationális költség : ezen pontot át kellene tenni a költségvetésben a miniszterelnök költségvetésébe. Ezen módositványomat bátor vagyok a t. ház asztalára letenni, ajánlván ezt elfogadás végett. (Helyesléseit.) Bujanovics Sándor jegyző (újra fölolvassa Deák Ferencz módosítványát.) Tisza Kálmán: T. képviselőház! Midőn Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam indítványát jelen alkalommal beadta, nem gondoltam, hogy ezen indítványból egy ily nagymérvű vita fog kifejlődni, mert sem ő indítványával, sem senki e ház kebelében kétségbe nem vonta, hogy codificationális szükségekre, körülményeink közt, bizonyos összeget meg kell szavazni. A módozat meghatározása pedig, a mely szerint a codificationális munkálatok vezetése történjék, az ő indítványa szerint egy beterjesztendő javaslat tárgyalása alkalmára lenne halasztandó, ugy, hogy a kérdés igazában csakis a körül forog, hogy helyes-e vagy nem egy összeget megszavazni valamely szerves közeg fölállítására anélkül: hogy elmondatnék, hogy mikép fog az szerveztetni; mert eltérőleg attól, a mit épen most inditványoztatni hallottunk, és azért is a t. indítványozó maga is azt. mint külön módositványt adta be : a miniszteri indokolás szerint a codificationális osztálynak szélesebb alapon szervezéséről volt szó; de e tekintetben én azon nézetben voltam, hogy senkitől kétségbe nem fog vonathatni fájdalom, a tegnapi napon ez oldalról kétségbe vonatott, — hogy egy ily közeg szervezése csakis a képviselőháznak előleges tudtával és beleegyezésével történhet; azon nézetben voltam. miszerint lehetetlen az, hogy akkor, midőn senki kétségbe nem vonta, hogy a már létező kormányközegeknek végleges szervezése is megállapítandó lesz törvényhozásilag, s csakis az átmeneti idők nehézségénél fogva méltóztattak azt későbbre halasztani: ily körülmények közt, mondom,nem hittem, hogy legyen valaki, ki vitassa. Hogy azonban uj ily közegeket szervezzünk, ugy hogy a képviselőháznak ne legyen irányában más hozzászólása és teendője, mint az öszszeget megszavazni: tegnap ez ellen történtek fölszólalások. és szives örömest constatálom, hogy azon igen t. képviselő ur, a ki előttem szólott, e tekintetben tökéletesen igazat adott nézetemnek ; ez az, hogy ily testületeket újonnan szervezni a törvényhozás megkérdezése és törvényhozási megállapodás nélkül nem lehet. Azt mondja különben az előttem szólott képviselő ur, hogy most szavazzuk meg minden szervezet nélkül a költséget ezen egy évre, a jövő évi budgetnél úgyis megint lesz alkalom e tárgyhoz szólani. En részemről azon meggyőződésben vagyok, hogy a jó codiíicatió, különösen az, hogy a különböző miniszterektől jövő törvények öszhangzatosak legyenek, el nem érhető egy bizonyos állandóan szervezett testület nélkül, de ezenfölül azon szempontból sem tartom helyesnek, hogy csak oly módon szavazzuk meg egyelőre a költséget , a nélkül, hogy egy ilyen közeg szerveztessék, mert, és erre figyelmeztetem a t. házat, hogy ha az ily kérdéseket mindig egyik évről a másikra halasztjuk, abból kettős kár háramlik: egyik az, hogy csak később lesz meg a szükségesrendezés ; másik az, hogy minden évi budgettárgyalásnál ugyanazon kérdések föl fognak újíttatni, melyek a megelőző években már megvitatva voltak ; míg ha egyszer ezek megállapíthatnak, 19*