Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

286. országos ülés február !5, 1871. 143 szerű tárgyalás végett, a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Oda fog utasíttatni. A gazdasági bizottságnak van előterjesztése. Jancsó István előadó: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottság nevében a ház február havi költségvetését előterjeszteni. (FölMáltások: Ki kell nyomatni!) Elnök : Ki fog nyomatni és holnaputánra napirendre tűzetni. Következik a napirenden levő tárgy. Lázár képviselő ur tegnap megszakadt beszédét fogja folytatni. Lázár Ádám: T. ház! Másodszor vagyok azon szerencsétlen helyzetben, hogy az ülés végén levén szólásra fölhiva, megkezdett beszédemet félbeszakasztás folytán kénytelen voltam abbanhagyni. Ennek legelső következése az volt, hogy a gyorsírók mit sem jegyezhettek föl, másfelől pedig épen azon párt, mely a továbbszólást kívánta : a legnagyobb részvétlenséget mutatta. Ez egyrészről ellenkezik a házszabályokkal, másré .:J*Ő1 pedig igen is mutatja, hogy a ház elnöke nem gyakorolta azon jogot, melyet a házszabályok ráruháznak; mert engedett a túloldal azon kivánatának, hogy beszédemet folytassam, daczára, hogy a ház határozatképes nem volt. Midőn a képviselői állásnak ily iránybani gyakorlásából keletkezhető következményekért a felelősséget részint emiitett képviselőtársaimra, részint az elnökségre hárítanám, miután a mai lapokban tegnapi beszédemből semmi sincs, a ház engedelmével kénytelen vagyok elől kezdeni beszédemet. (Derültség és nyugtalanság.) T. ház! Az igazságügyminiszter ur által előterjesztett rendkívüli szükségletet illetőleg több előttem szólott képviselőtársam által fölvilágosittatott, hogy ily könnyű szerrel bármely követelést megszavazni nem lehet. Részemről annak bővebb illustratiójára, hogy ily eljárás által nemcsak a törvényhozói jogkör a miniszteri mindenhatóság előnyére lenne kizsákmányolható; hanem főleg, hogy ily fontos intézménynek kellő szervezése mellett a legfontosabb érdekek lehetnek veszélyeztetve: ez alkalommal bátor vagyok néhány főmozzanatot fölidézni, melyek Ghyczy Kálmán képviselő ur határozati javaslatának, melyet én is pártolok, indokolásául szolgálhatnak. Mindenekelőtt legfontosabb teendőnek tekintem az igazságügyminiszter ur részéről, hogy többi minisztertársaival egyetemlegesen az ország, és illetőleg a törvényhozás jogainak megóvása végett mindazon rendszabályokat és intézményeket szem előtt tartsa, a melyek egyedül vannak hivatva arra, hogy általuk egy egyöntetű organismus és egy oly jogrendszer állapíttassák meg, mely nélkül Magyarország állami existentiája, szellemi, anyagi, politikai és erkölcsi fejlődése el nem érhető. Hogy mennyiben lett ezen kívánatnak 4 év óta elégtéve, mennyiben lett a codificatio és organisatio mint egymás mellett párhuzamosan kifejlesztendő intézmény szem előtt tartva ? azt a ház előtt fekvő törvényjavaslatok és az eddigi eljárás bővebben igazolják, mintsem szükséges volna azokon kívül, miket Dietrich Ignácz képviselő ur elmondott, ezt bővebben indokolnom. Hangosan kiáltják és mutatják ezek azt, hogy azon szerves összefüggés és egyöntetű intézkedés, mely egy jogrendszer mulhatlan föltétele, nem tartatott szem előtt. Csodálatos az, hogy az országgyűlés a miniszteri felelősségben és a miniszterek kötelességérzetében föltétlenül bizván : erre nézve már a kormánynak átvétele alkalmával, lendítés nem adatott, és nem intézkedett az iránt, hogy a törvényjavaslatok bizonyos programm szerint szerkesztessenek. Még csodálatosabb, hogy két évvel ezelőtt 10,000 frt szavaztatott meg a codificationális munkálatokra, anélkül, hogy kívánta volna a ház megtudni, hogy ezen összeg mire fog fordíttatni. Később, a múlt évben 15,000 frt. szintén minden föltétel nélkül, megszavaztatott. Ezáltal fölbátorittat-va most már 50,000 frtot kér a miniszter, mindamellett, hogy kiemelte az ő jeles előterjesztésében annak szükségét, hogy az ily codificationális osztály ugy szerveztessék, hogy nemcsak az igazságügyminiszterium, hanem a többi minisztériumok kívánalmainak is megfeleljen. Nézetem szerint sokkal könnyebb lett volna a miniszternek ezen előterjesztés helyett egy, ezen intézmény szervezetéről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Ugy de a miniszter ur ezt szükségtelennek tartotta, még pedig, mint ő monda, azért, hogy a codificationális munkálatokat, melyeket eddig három egyén készített, több egyén által akarja készíttetni, anélkül azonban , hogy megmondaná, hogy mikép akarja e testületet szervezni. Elegendőnek tartja tehát, hogy ezen összeg, mint rendkívüli szükséglet, föltétlenül megszavaztassák. Bámulatos, hogy ezen sokkal kisebb fontosságú ügyekre nem tartja hivatásán alólinak tüzetes törvényjavaslatokat előterjeszteni ; egy ily ügyben pedig, mely mindnyájunk figyelmét méltán igényli, és a törvényhozásnak joga van bármikor hozzászólani, állásán alólinak tartja törvényjavaslatot előterjeszteni. Föltünőnek tartom, t. ház, a felelősség azon fogalmát, a mely az ily eljárásból keletkezett. A