Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-285

285. országos ülés február 14. 1871. 125 latkozatai legalább az igazmondás tekintetében korrektek legyenek. (Helyeslés szélső bal felől.) Horváth Döme: T. ház! A magam részéről is elismeréssel tartozom, t. képviselőtársam, Hodossy Imre urnák, hogy egy évvel ezelőtt, a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával, a közfigyelmet a codificationális kérdésre irányozta. Fölszólalásával a codificationális kérdés iránt érdekeltséget gerjesztett. Azóta, ugy látszik, alig van kérdés, mely iránt itt e házban több érdekeltség, úgyszintén a journalistikában több megvitatási készség nyilváníttatott volna. És igen helyesen. Ezen föltüntetéssel azonban, szerintem e kérdés egypár lépéssel előbbre van ugyan vive ; de korántsem megoldva. Ez különben igen természetes. Ugyanis a codificationális kérdés, annak miképeni normativuma egyike a legnehezebbek közé tartozóknak, nemcsak nálunk, a mi sajátságos helyzetünkben; hanem még másutt is. — Még a műveltebb, előrehaladottabb, a codificationális erővel bizonyosan sokkal többet biró külföldön is, egyöntetű normativumra máig sem tudtak jutni. Még a nagy, népes Németországban, annak többó-kevésbbé alkotmányos országaiban is, a normativum a codificationális eljájárásra nézve még mindig különböző, még mindig eltérő. Néhol a codificatióval egyes kiváló szakfórfiak bízatnak meg , még pedig megszorítások nélkül: mint például Schweicz, Bajorország egyes kantonaiban törtónt. Másutt ismét, mielőtt a szakférfiak a codificatióval megbízatnának: a kormány fölügyelete mellett a legjelesebb szakférfiak összehivatnak, a vezérelvek megállapítása végett, és csakis ezeknek megállapítása után a megállapított elvek keretében bizatik meg egy kiváló szakférfiú, hogy a szerint a törvényjavaslatot elkészítse. Es ezen mód sok helyen, legalább a külföldön igen gyakorlatinak mutatkozott. Néhol ismét, mint már tegnap mélyen t. Ghyczy képviselő ur kiemelte: úgynevezett regnicolaris bizottsági eljárás alkalmaztatik. T. tagtársunk szives volt fölhozni, hogy ez többé-kevésbbé eredménytelen. Szabadjon nekem ezen módozatnak eredménytelensége és nem nagyon üdvös volta mellett fölhozni csak azt, hogy a házszabályok, mint nagyon jól tudjuk, ily regnicolaris bizottság által lettek elkészítve. Ha ugyanezen országgyűlésnek, a mint az eddigiek meglehetősen tanúsítják, a reformokban nagyon kevés eredménye lesz, nem a regnicolaris bizottság által elkészített házszabályok lesznek ennek jó részben okai. Az utóbbi országgyűlés alkalmával a tisztelt igazságügyminiszter ur egy törvénykezési javaslatot nyújtott be. Az eredetileg, a mint volt, — mindenki emlékezik reá — örök elveket foglalt magában. Az országbírói értekezlet szabályainak egyes, a magyar jogviszonyoktól eltérő nézeteit akarta kiegyenlíteni: a magyar törvényt emliti, a szokásos jogviszonyokkal. Azonban regnicolaris küldöttség elé került a törvényjavaslat: ós mit tapasztaltunk ? Rendes alaki törvényt alkottak belőle; és elmondhatjuk jó lélekkel, hogy roszabbá tették. T. tagtársam Dietrich ur hivatkozott ezen törvénykezési eljárás roszaságára, és egyes egyedül az igazságügyminiszter urat okozta ezért. Méltóztassék visszaemlékezni: ha csakugyan van rósz a törvénykezési eljárásban, annak legkevésbé az igazságügyminiszter uráltalelőterjesztett, mindenesetre jobb törvényjavaslat az oka. Másutt ismét, a külföldön azon normativumot alkalmazzák, mely például nálunk jelenleg az igazságügyminisztérium vezérlete alatt álló zártbizottságban követtetik. De ugyan hogyan állunk, lehet-e rajta segíteni ily polyglot országban, hol előszeretetünk, hajlamaink oly eltérők, jogi viszonyaink oly különbözők ? Igen sokan vannak közöttünk, kikrjek tevékenysége, működése a 48. előtti jogi állapotba esvén vissza: előszereteteknél, hajlamaiknál fogva sok tekintetben még mindig ragaszkodnak ahhoz; és lehet-e csodálni: azt óhajtják, hogy abból minél több megmaradjon, ha mindjárt talán nem egészen czélszerü is többé? Sokan ismét az ujabb kor emberei, kik az úgynevezett osztrák jogi rendszernek tanítványai, növendékei levén, működésük, cselekvésök azon időre esvén: majdnem azonosultak az osztrák rendszerrel; és lehet-e csodálni, ha ezek természetes hajlamuknál fogva azt óhajtják, hogy ezen rendszer visszajöjjön? Innen van aztán az, hogy a közeli időben, az őszszel egybegyűlt jogász gyűlés alkalmával, máskülönben igen tekintélyes jeles tagjai a jogtudósoknak, találkoztak olyanok, kik az osztrák jogrendszernek — természetesen polgári részének — visszaállítását indítványozták. Ismét vannak igen jeles szakférfiak, kik szemmel tartván a külföld előhaladását, azt mélyen tanulmányozván, aziránt viseltetnek előszeretettel, és azt kívánják átültetni; sőt egyes egyedül majdnem ennek átültetésétől várják jogviszonyainknak gyökeres átváltozását. Ennyi különböző nézet, ennyi különböző hajlam és előszeretet mellett, mert mindez létezik: — hol legyen az üdvös közép ? De továbbá mind nálunk, mind külföldön mit mutat a tapasztalás % Tegnap igen t. képviselőtársunk Ghyczy Kálmán fölemlité, és nézetem szerint, igen helyesen, hogy a tisztán szakférfiak, az úgynevezett doctrinairek, a gyakorlati