Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-284

284. országos ülés február 13. 1871. 105 vannak az osztályok. Én akarok egy államtanácsot; melyet a miniszter nevez ki: akarom, hogy azon államtanácsban az ország minden szakembere, szilárd jellemű férfla; egyátalán minden párt, minden osztály, a vagyon és ipar ké p viselve legyen. Miért akai'om azt? Azért, hogy a minisz tereket azon, a törvényekben levő félszegségekre figyelmeztesse; hogy a miniszterekéi,, kik itt nem fogadnak el tőlünk figyelmeztetést: arra figyelmeztesse, hogy tökéletes munkát adjanak be. Kívánom az államtanácsot végre, hogy elmozdithatlan legyen ; kívánom utoljára ezen államtanácsot azért, mert a mi mostani törvényhozási eljárásunk egyátalában nem igen felel meg azon kivánalomnak, mit az 1848-diki törvény rendel. Most a tárgyak megvitattatnak a körökben, azon körökben, hol körülbelül fele van az illető párt embereinek, és a kérdés átp.lánosságban a körül forog: hogy azok, kik Buda várában vannak, megtartassanak-e, vagy azok, kik kün vannak bevétessenek-e 1 Végre is a miniszterek tárczakérdést csinálnak mindenből, másrészről figyelmeztetik az ellenzéket, hogy né >szerűségének vége, hogy vége a siker reményenek : s igy inkább elhallgat az illető; a kj pedig véleményét szabadon kimondja annak neve renegát, s igy bizony nem nagy szabadsággal megy ez a dolog. Mi tanácskozunk itt e teremben és a kiknek kötelességök volna tanácskozásunkon jelen lenni, kiknek kötelességök volna érveinket megczáfolni, kötelességök volna a kisebbség érveire reflectálni : a miniszter urak többnyire távoliétök által tündökölnek, s ritkán van szerencsénk általuk megczáfoltatni. T. ház! Beszédem logikai következménye az volna, hogy (Egy hang jobb felől: Még volna!) ajánljam az államtanácsot: de én nem ajánlom az államtanácsot, mert tudom, hogy önök már csak azért is elvetnék, mert az indítvány innen jött. De az államtanács oly eszme, mely annak idején tisztába hozva, maguk azon miniszter urak által fog javaslatba hozatni, ha t. i. fön akarják magukat továbbra is tartani; ha pedig nem fogja javaslatba hozni ezen minisztérium: egy esztendő múlva javaslatba fogja hozni más minisztérium, és az keresztül is fogja vinni. Nem járulhatok Ghyczy Kálmán képviselő ur véleményéhez sem: mert az arany hid volna a codificationalis bizottság számára ; én pedig a codificationális bizottságot czélsze. ünek nem tartom, annál fogva nem szavazok meg rá semmit. (Helyeslés a bal felől.) Hoffmann Pál: T. ház ! (Zaj.) Nem vonom kétségbe senkinek jogát az igazságügySÉPV, H. NAPLÓ 18 ff XIII. miniszter budgetjének tárgyalása alkalmával, vagy a most szőnyegen levő tételre vonatkozólag nézeteit a törvényhozás menetéről elmondani; nem vonom kétségbe annak jogosultságát sem, hogy a törvénykészités módjáról, azon procedúráról, melyet e tárgyban követni kellene: mindenki nézeteit elmondhassa; én azonban részemről e térre lépni nem kívánok, nem is fogom követni azon t. képviselő urakat, kik e térre átléptek, nem az előttem szólót sem, kinek azonban mellesleg egy megjegyzéssel, ugy vélem tartozom. (Halljuk !) Nem hallgathatom el csodálkozásomat a fölött, hogy neki a törvénykészitést, a codiíicatiót valami nagyon könnyű munkának tetszett mondani ; s hogy ezen valóban föltűnő, mert minden e tárgyban illetékes egyén véleménye szerint nem alapos — nézetének indokolására azon hasonlatossággal élt, hogy a törvények olyanok, mint a mozdonyok : csak meg kell rendelni a gyárban, s ha hazánkban nincsenek, vannak a külföldön, onnan kell hozatni. Mint a magyar törvényhozás tagja nem hallgathatom el megütközésemet, hog}

7 a képviselő ur a törvényeket mozdonyokhoz és egyéb ipar-czikkekhez hasonlította: (Atalános helyeslés.) mert meg vagvok győződve, hogy a jog a nemzet saját életének és geniusának productuma, mely nem hozathatik külföldről, mint valamely iparczikk. Ezeket megjegyezve, bátor leszek röviden a tárgyalás alatt levő rovatra nézve, t. i. a codiíicatio czéljaira kért 50,000 frt megszavazására vagy meg nem szavazására vonatkozólag csekély nézeteimet elmondani. En a törvény készítésének módjára nézve is elfogadom azon intézményt, a melylyel birunk, t. i. a parlamentális kormány intézményét. Elfogadván azt átalánosságban, tehát a közt evékenység egy részére —• a törvények készítésére — nézve is acceptálván : az én nézetem az, hogy a törvények előkészítése a kormány dolga. A törvény készítése annál bonyolúlltabbá válik, minél eomplicaltabb a jogélet maga is. Egyesek nem készíthetnek törvényt: mert nem rendelkeznek azon apparátussal, azon segédeszközökkel, melyek ahhoz megkívántatnak. Az a vélekedésem, hogy a törvényeket előkészíteni és pedig annyira, hogy az a törvényhozási tárgyalásnak lehessen tárgya: a kormánynak, nem mondom hogy joga, hanem kötelessége; és jelesül az a nézetem, hogy minden egyes minisztérium a maga szakába vágó törvényeket leginkább is van hivatva előterjeszteni, ö állván élén azon életkörnek, a mely iránt a törvény készítendő, vivén a kormányhatalmat ezen körre vonatkozólag , ő neki kell azon szabályokat is, melyek arra vonatkoznak: megállapítani; ő képes szóval 14