Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-284
66 284. országos fiiés február 13. 187í. günk van kereskedelmi és bányatörvénykönyvre, ipar-, közoktatási-, pénzügyi s számos egyéb törvényre, melyeknek tervezése majd egyik, majd másik minisztérium hatáskörébe tartozik. Bizonyos az is, hogy ezen törvényhozási munkálatoknak nemcsak helyes alapelveken nyugvóknak, nemcsak ezen ?.lapelvek nyomán önmagukban is részleteikre nézve kikerekitetteknek kell lenniök; hanem öszhangzásban kell lenniök egymás között, összhangzásban kell lenniök a létező törvények és intézmények egész rendszerével, a változhatlan tényekkel, az élet visszautasithatlan követelményeivel; mert igen helyesen mondja előterjesztésében az igazságügyminiszter ur, hogy az állam organismusa csak ugy lehet életképes: hogyha annak minden alkatrésze, — az egyes törvények, — és intézmények egymással teljes harmóniában állanak. Bizonyos továbbá, nézetem szerint az is, hogy eddig ezen figyelmen kivül sohasem hagyható igényeknek a törvényiavaslatok, ugy a mint a ház elé eddig terjesztetnek: sem szerkesztésűkre, sem irályukra, sem azon sorrendre nézve nem feleltek meg, melylyel a ház tanácskozásai alá bocsáttattak, és e tekintetben elég mindazokra hivatkoznom, kik résztvettek a külön bizottságokban, az osztályok és központi bizottságok üléseiben, vagy különben a ház tárgyalásait figyelemmel kisérték. Szükséges tehát, az én fölfogásom szerint is az, hogy a törvényjavaslatok, törvénykönyvek szerkesztésére, azon sorrendre nézve, mely szerint azok a ház tanácskozásai alá bocsátandók, más, az eddigitől lényegesen eltérő, jobb és czélszerübb mód követtessék ; s nem hiszem, hogy legyen valaki e házban, ki ennek szükségét velem együtt ne érezné. Részemről tehát a czélt, a melyet a minisztérium e tekintetben magának kitűzött, én is igen üdvösnek és helyesnek tartom; de a kérdés súlypontja nem a minden oldalról helyeselt czélnak kitűzésében, hanem azon módnak, azon eljárásnak és eszköznek minőségében fekszik, mely által a czél elér, hető : rejlik különösen azon közegnek szervezésében, melyet a minisztérium e czélra fölhasználni kivan. Mert, bármely czél csak czélszerü eszközökkel érethetik el, s épen azon eszközöknek minősége az, a melyre nézve itt bennünket a minisztérium teljesen homályban és bizonytalanságban hagy. A eodificationalis munkálatok teljesítésére nézve különféle eljárások lehetségesek. Kénytelen vagyok kérni a t. házat: engedje meg, hogy ezen módozatok egynémelyikére reflectálhassak; mert szükségesnek tartom ezt indokolására azon határozati javaslatnak, melyet a t. ház elé terjeszteni bátorkodom. Némelyek, t. ház, azon véleményben vannak, — se vélemény már itt e házban is több oldalról hangsulyoztattatott, —hogy a eodificationalis munkálatok, jelesül a rendszeres codexek legjobban ugy készíttethetnek el: ha azoknak elkészítése egyes kitűnő szakférfiakra bizatik. Azt elismerem, t. ház, hogy ha valamely készítendő törvénykönyvnek alapelvei akár a minisztérium, akár az országgyűlés, akár valamely oly testület által megvannak állapítva, melynek kebelében az eltérő nézetek és érdekek közt kielégítő eszmecsere lehetséges: akkor az ily törvénykönyvnek részletes kidolgozása egyes kitűnő szakférfiakra, — ha találhatók, — sikerrel bizathatik. De nézetem szerint, ez esetben is szükséges lesz az elkészült munkát más, különböző érdekű és viszonyú férfiaknak előleges megbirálása alá bocsátani, mielőtt az országgyűlés tanácskozása alá terjesztetnének; mert egy nagy országban az életviszonyai, a körülmények a tárgyak és ügyek melyekre a törvények alkalmazandók, oly különbözők, oly változatosak : hogy azoknak csak nagyobb részére is egyes egyénnek reflectálni csaknem leheti en. Van e részben még más, gyakorlati nehézség is. En megengedem, hogy sonan vannak, kik magukat egy s más tárgyban kitűnő szakférfiaknak tartják; de a Solonok és Licurgokcsak ritkán teremnek, s nagy tévedés volna azt hinni, hogy azért; mert egy vagy más országban, egy vagy más kitűnő lángész valamely törvénykönyvet jól dolgozott ki: ugyanazon munkát más viszonyok között, más országban, más, habárjeles, de mégis csak középszerű tehetség is szintolyjól el fogja végezhetni. Kitűnő szakférfiak csak kivételesen találtatnak ; azért a kivételt átalános szabálylyá tenni, s átalánosan azt állítani nem lehet: hogy a rendszeres törvénykönyvek ugy készíttetnek legczélszerübben, ha azoknak kidolgozása egyes szakférfiakra bizatik. Mások — s talán éppen azon okoknál fogva, melyeket az imént emiitettem, — azon véleményben vannak, hogy, mint a napokban Hodossy képviselő ur is hangsúlyozta: a rendszeres törvénykönyvek s átalában a eodificationalis munkálatok legczélszerübben ugy készíttetnek el, ha azoknak kidolgozása, az illető tárgyra nézve, illetékes szakférfiak testületére bizatik. Hogy szakférfiak hozzájárulása nélkül nem lehet rendszeres, eodificationalis munkálatot készíteni : az minden kétségen kivül áll. De én nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy a szakférfiak az egyoldalúság hibájától nem mindig menekülhetnek. Ok bele élik magukat szakmájokba, az iránt kizárólagos rokonszenvvel, gyakran túlbecsüléssel s az elfogultságig részrehajló előszeretettel viseltetnek. A kereskedő a
