Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-284

94 284-. országos Ülés február la, IUJI. Ordódy Pál előadó : Codifieationális munkálatokra 1871. évre előirányozta tik 50,000 forint, 1870 évre megszavaztatott 15,000 írt, többlet 35,000 frt. Az igazságűgyminiszter a többletet azzal indokolja, hogy a codifieationális munkálatok körül tett eddigi intézkedések, az elintézésre váró codifieationális teendők nagy tömegéhez képest, elégteleneknek bizonyulván, a codifieationális osztálynak szélesebb alapon leendő szervezése vált szükségessé. A bizottság az igazságűgyminiszter indoko­lásából, és a miniszterelnök fölvilágositásából meggyőződött, hogy a minisztérium nemcsak az igazságügyi szakban, de a közkormányzat más szakaiban is nagy horderejű javaslatokat vett czélba, s— azoknak, mielőtt a törvényhozás elé kerülnének, — szakfórfiak nagyobb köre által leendő tárgyalását óhajtja. Az ekkép in­dítványozott eljárás lényegesen különbözik attól, mely a codifieationális munkálatok körül ez ideig követtetett; mert nemcsak a szakférfiak na­gyobb száma tétetik javaslatba ; de egyetemes hatáskörüknek az összes minisztérium közös czél­jaira leendő kiterjesztése is kívántatik. A bi­zottság tehát e szempontot véve figyelembe, s eltekintve az indokolástól és a szervezéstől: co­difieationális munkálatokra 35,000 frt megsza­vazását indítványozza, s miután e hitel az ösz­szes minisztériumot illeti, az a miniszterelnök költségvetésébe lenne áthelyezendő. Jámbor Pál jegyző: Ghyczy Kál­mán! Majláth István jegyző: Perczel Béla! Elnök: Ugy hiszem, az szólhat előbb, a ki előbb irattá magát föl. Ghyczy Kálmán: Nézetem szerint ez attól függ, hogy Perczel képviselő ur ellene, vagy mellette akar-e szólni. Perczel Béla: Ellene kívánok szólani. Ghyczy Kálmán: Én is. (Derültség.) Perczel Béla: T. képviselőház! Csak annyiban pártolom a pénzügyi bizottság javaslatát, a mennyiben a pénzügyi bizottság is szükséges­nek tartja, hogy egy szélesebb alapon szerve­zendő codifieationális osztály állittassék föl. Azon­ban nem osztozom a pénzügyi bizottság vélemé­ny ében már azon tekintetből sem, hogy a codifiea­tionális czélokra előirányzott 50,000 forintból 15,000 frtot levonatni javasol. Mert ón azt hiszem, t. ház, hogy szemközt azon számos tárgy­gyakkal, melyek hazánkban codificatióra várnak: ezen levonás nem indokolható. De különösen, ha figyelembe veszem azt, hogy a legközelebbi időben a codifieationális osztályra a polgári és büntetőtőrvénykönyv elkészítése vár, azt hiszem, hogy az ezen czélra előirányzott 50,000 frt túl ságosnak nem mondható. Eltérek azon kívül a pénzügyi bizottság javaslatától azon tekintetben is, hogy én nem tartom szükségesnek, hogy az e ezélra előirányzott 50,000 frt ne az igazság­ügyi költségvetésbe vétessék föl. Mert, t. ház, elvégre a fődolog az, hogy a codifieationális osz­tály olykép szerveztessék, hogy czéljának minél inkább megfeleljen, vagyis, hogy a közkormány­zat minden szakának rendelkezésére álljon; de én azáltal, hogy ezen összeg az igazságügy­miniszter költségvetésébe vétetik föl, a czólt leg­kevésbé sem látom veszélyeztetve, annál kevésbé, mert az igazságűgyminiszter ur előterjesztésében egész világossággal kimondatik az, hogy a föl­állítandó codifieationális osztály fölosztásának, egy szóval az ügyrendjének megállapítását a mi­niszter-tanács magának tartotta föl. De különösen, t. ház, ha figyelembe veszem, hogy különböző szempontok lévén azok, melyek­ből a különböző törvények megbirálandók ; de minthogy jogi oldala minden törvénynek van, azt hiszem: a jogi szempont az, melynélfogva minden törvény bírálat alá jön, következőleg ezen ok egymaga elégséges arra nézve, hogy a codifieationális osztály azon miniszteri költség­vetésében hagyassák, ki a jogi dolgokkal tüzete­tesen foglalkozik. Csupán egy megjegyzést kívánok még tenni. Én meg vagyok győződve, hogy a birói testület az igazságszolgáltatásnak legfontosabb tényezője. A jogi élet szükségeit, követelményeit, egy szó­val a jogi életnek minden viszonyát, szerintem, jobban senki sem ismeri, mint a bíró; követke­zőleg én a birót egyik legeompetensebb bíráló­jának tartom mindazon törvényeknek, melyek az igazságszolgáltatásra vonatkoznak. Ennél­fogva nem kételkedem, hogy az igazságűgymi­niszter ur, tapasztalás és tehetség által kiváló bíráknak kellő befolyást fog nyújtani ott, hol ily törvények készülnek. Mindezeknél fogva, bátor vagyok azt indít­ványozni: hogy a t. ház a pénzügyi bizottság véleményétől eltérőleg, az igazságügyi miniszté­rium rendkívüli szükségletében codifieationális czélokra előirányzott 50,000 frtot megszavazni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Én azon kérdést, melyet az előttem szólott igen t. kép­viselő ur beszéde végén fölemiitett: hogy t. i. a codifieationális munkálatokra megszavazandó ösz­szeg melyik miniszter költségvetésébe vétessék föl? igen másodrendű kérdésnek tartom. A fő­kérdés előttem az: vajon ezen összeg megszavaz­tassék-e, vagy nem, és mily alakban, mily mó­don szavaztassák meg? Arra nézve sem vagyok egyértelemben az

Next

/
Thumbnails
Contents