Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-267

§g 267. országos Ülés január 21. 1871. fizetés fölemelés csak akkor foglalhat helyt, ha már nincs elegendő alkalmas egyén, és ekkor a fizetés hasznos beruházásnak lesz mondható. Egyátalában egyetértek a pénzügyi bizott­ság jelentésében foglalt azon nézettel, hogy ezen fizetésfölemelés csak akkor foglalhatna helyet, ha már a hivatalok törvény által rendszeresítve lennének. Aztán azt mondja a pénzügyminiszter ur, hogy az ő kiadásai hasznos befektetések ; azt mondja, hogy, mert az idén jó termés volt, 2 millióval több dohányt vásárolt, mint tavaly; azt mondja, hogy hisz a 2 millió forint meg­van, de nem pénzben, hanem dohányban. Ez szép uraim! ezt oly ember teheti, a kinek sok heverő pénze van; de a kinek nin­csen heverő pénze, a ki deficittel, adósság­csinálással kormányoz, kinek ezen adósságai után kamatokat kell fizetnie, az nem cselekszik helyesen, ha kétmillió forintot ugy helyez el, hogy az a pénz nem jövedelmez semmit. Engedelmet kérek, én ezt sem hasznos be­ruházásnak, sem bölcs előrelátásnak nem tart­hatom. Epén ilyen a sókészlet megvásárlása is. A többi részletekre is tehetnék észrevételeket, de ezekről nem szólok, lesz arra még alkalom. Csak általánosságban akarok egy megjegyzést tenni miről a miniszter ur nekünk jelen­tést tett: hogy az ország jövedelmei évenkint szaporodnak, a mi mindenesetre örvendetes dolog. Azt monda a miniszter ur, hogy 1867­ben 26 millióval jött be több, mint lS66-ban. Az igaz, nogy az 1866-diki év kivételesen rósz, az 1867-diki pedig kivételesen jó esztendő volt. 1868-ban ismét 28 millióval több jött be, ez is kivételesen jó esztendő volt; 1869-ben már nem jött be annyi, mint 1868-ban; hanem a minisz­térium nem is várta, hogy egymásután 3 jó esztendőt fog kapni, tehát nem is irányzott elő oly sokat ós mégis 16 millióval jött be több, mint előirányozva volt. 1870-ben ismét 5 millió­val jött be több mint előirányozva volt; te­hát évenkint tetemesen szaporodtak az ország jövedelmei. De ezekből, uraim, nem következik az, hogy ez in infinitum igy fog menni: mert mindennek megvan a maga határ?. Önök fölmutatják azt, hogy a jövedelem ma sokkal nagyobb; hogy ha a tiszta jövedelemnek számait veszszük, a mint a miniszter ur kimutatta, ugy hiszem, hogy 12 millióval több jött be , mint a múlt esztendő­ben és 1867-ben. Ha ez igy van, ugy méltóz­tassanak megengedni, én azt hinném, hogy ezen sok pénzből látni is kellene valamit. Hol vannak a termékeny befektetések? Hova fektettetett be ezen sok pénz ? Eddig nem láttunk semmit; igen csekély összeggel vannak növelve a productiv beruházások, ugy a múlt esztendőben, mint a folyó esztendőben is ; hanem fölmegy minden az ad­ministrationalis költségekre. Évről évre szapo­rodnak az administrationalis költségek ; a köz­ponti igazgatás és az átalános közigazgatás költségei mesésen haladnak, és épen azon minisz­ter, ki leczkét tartott a gazdálkodásról, azt javasolja, hogy még 100 hivatalnokkal és 3 millió 40 ezer forinttal szaporítsuk a közigaz­gatási kiadásokat. De, t. ház ! mindezekről lesz alkalmam bő­vebben és részletesebben szólani azon esetre, ha a t. ház nem fogadná el a határozati javaslatot, melyet én és elvbarátaim benyújtottunk; hanem elfogadja részletes tárgyalás alapjául a benyújtott költ ág vetést. Én, t. ház, kénytelen voltam indokolni né­zetemet, és azon határozati javaslatot, meiyet benyújtottam. Indokom, főleg a bizalom hiánya. A bizalom hiányának indokolására fölhoztam né­mely eseteket a sokból; mert lehetetlen volna azt mind egyszerre elmondani. Én, t. ház, most is csak azt mondom: hogy ha egy kormány vonakodik jelentést tenni az ország állapotáról, a mint vonakodik a mi kor­mányunk mégcsak tárgyalás alá venni is az er­ről szóló indítványt, (Helyeslés bal oldalon) engedje meg nekem azon kormány, én kénytelen vagyok azt hinni, hogy azon országnak állapota siralmas; mert különben mi oka volna attól tartani, hogy jelentést tegyen az ország állapotáról ? T. ház! Oly kormány iránt, mely az általa kezelt államvagyonnak miképen kezeléséről oly számadást ad be, melyet a törvényhozás szak­bizottsága egyhangúlag irrevisi bilisnek mond; oly kormány iránt, mely magának a majoritás által absolutoriumot adatott: méltóztassanak meg­engedni, ha azon kormány irányában bizalom­mal nem viseltetem. Mutassanak nekem a miniszter urak a kor­mányzat bármely részében, egy világos, neveze­tes, határozott, egy hasznos haladást, — hasz­nost nem az alatt értek, hogy több pénzt vett be, mert igenis e részben, adósság c&inálásban, költségekben, addexecutiókban igenis nagy ha­ladást tettek; de mutassanak nekem oly hasz­nos haladást, mely az ország népének nagy hasz­nára lenne: én meg fogom adni magamat. De, t. ház, ha nem képesek fölmutatni ily haladást, én tőlem legalább ne követeljék, hogy bizalommal viseltessem az ily kormány iránt. Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy ily hosz­szu időre igénybe vettem becses türelmét, kö­szönöm, hogy méltóztattak meghallgatni. Ezek

Next

/
Thumbnails
Contents