Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-267

80 267. országos ülés Január 21. 1871. l'adoption d'un systéme accordant une certaine satisfaetion anx voeux de la Galicie." Tehát megismeri, hogy a minisztériumba lé­pése óta mindig azon törekedett, hogy G-alicziá­nak bizonyos elégtételt adjon, és azt kielégítse. Tovább ismét azt mondja, hogy törekvése az volt, hogy a galieziaiakat minél szorosabban kösse az osztrák-magyar monarchiához, és azt mondja : „C est dans ce sens, que j'ai piáidé leur eause avec conséquence dans les Conseils d 1' Em­pereur et que j'ai plus d' une fois insisté sur la nécessité de les rallier étroitement autour des nouvelles institutions de 1' Empire." Tehát nem egyszer, nem esetleg; hanem foly­tonosan és következetesen sürgette a fejedelem tanácsában Galiezia ügyét. De ez által egyenesen megsértette az 1867: XII. t. ez. 27. §-át, a mely neki befolyást gyakorol­ni a monarchia bármely részének belügyeire tiltja. A mint olvastam a lapokból, erre azon vá­laszt adta a közös külügy ér az osztrák delega­tióban, hogy őt erre a miniszter-tanács meg­hívta. De, uraim, mit az alkotmány cselekedni tilt, arra sem a minisztériumnak nincs joga meghív­ni valakit, sem neki meghívás folytán is, joga nem volt megjelenni. Itt világos törvénysértést követett el mind ő, mind azon minisztérium, a mely ezen cselekvésben vele résztvett. Van azonban ezen okmánynak még egy igen nagy érdeme, és ez az, hogy Beust gróf maga megmondja, hogy miért avatkozott ő a lengyelek ügyébe ós miért pártolta annyira a lengyeleket. Beszélvén róluk, azt mondja: „Ce sönt eux qui dans la Délégation du Reichsrath devant laquelle je suis spécialement appelé á défendre la politique Impériale, m' ont le plus fidélement soutenu par leurs discours et leurs votes.* Tehát vele szavaztak, őt támogatták min­dig a delegatióban, és azért pártolta az ő ügyö­ket. A mi ezen okmányokat illeti, azoknak rész­leteibe belemenni most nem akarok, mert igen messze vezetnek; hanem csak azon állításomnak bebizonyítására, hogy semmi politikai megálla­podott elve a külügyérnek nem volt ezen hábo­rúban, hivatkozom arra, hogy mióta a háború kitört — ezen könyv tanúsága szerint — én nem látok itt egyebet, mint egy circulare levelet, körleve­let, a melyben Beust gróf tudtára adja az egész vi­lágnak, hogy a magyar-osztrák monarchia ezen háborúban neutrális állást foglal el. Ezt tudtára adván, igyekezett minden módon rábírni az egész világot, ezen neutralitás daezára, hogy csak ők kez­deményezzenek, ők interveniáljanak, ő mindjárt velük fog menni; irt Pétervárra, irt Londonba, Flórenczbe, hogy csak más valaki kezdeményez­zen, ö mindjárt utána megy. E szerint megczá«­folta a mi miniszterelnökünknek azon állítását, melyet ő e részben az általam tett két előter­jesztésre felelt, hogy t. i. (Halljuk!) semlegessé­get követni és interveniálni egyszerre nem lehet: és mégis a külügyminiszter nem tett egyebet az egész háború tartama alatt, mint hangosan azt hirdette, hogy Ausztria neutrális, és az egész világot interveniálásra hívta föl. így pl. azt írja Pétervárra: „Unsere Ansieht geht immer dahin, dass es Busslands Sache sei, die Initiative zu ergreifen, und wir sehen mit lebhaftem Interessé den Ergebnissen des von in­nen gemeldeten Schrittes entgegen." A 26. számú okmányban azt mondja: „Si les motifs que je viens d 1 expliquer nous eng;.­gent á abandonner V initiative aux Cabinets de Londres et de St. Pótersbourg, nous n'en sommes pas moins vivement pénétrés du désír de voir sortir 1' Europe de 1' espeee de torpeur oü elle semble plongée en face dune grandé eonvulsion." Azt írja továbbá : Nous verrions avec plaisir ces deux Puissances prendre a cet égard une initia­tive que les eirconstances ne nous permettent pas de saisir avec les mémes chances de succés. Selon notre opinion, la torpeur de 1' Europe en presence de la guerre actuehe est une faute regrettable et nous croyons que si les Cabinets s 1 entendaient pour interposer leurs bons offi­ces, leur voix pourrait exercer une influence sa­lutaire." Tehát átlátta, hogy Európában csele­kedni kell, és buzdit cselekvésre; de ő maga nem cselekszik, hanem késznek nyilatkozik utána indulni, a ki meg akar indulni. így a 33. okmányban: Wir habén unab­lassig in London und Petersburg auf die Dring­liehkeit einer europaischen Intervention hienge­wiesen." Azt mondja a 35. okmányban, melyet Pétervárra és Flórenczbe irt: „Wir unterstützen in Berlin und Tours deo Schritt der englischen Regierungv' Tehát mindent mások után tett, mindent elfogadott, mit más ajánlt, magától sem­mit nem tett, egyetlen egy lépést sem, mely e könyvből kitűnnék; a mit magától tett, annak kö­rülbelül az az értelme, hogy Ausztria-Magyaror­szág neutrális maradt e háborúban. Megvallom, t. ház, hogy ezért oly nagy, oly drága diplomatiát alig érdemes tartani, mert bi­zony ez a maga költségeit is alig téríti meg az országnak. De a mint mondám, nem akarok tü­zetesen a külügyek tárgyalásába bocsátkozni: mert ez hosszú időt venne igénybe, és lesz erre más alkalom, midőn az iránt nézetét kimondhatja e házban mindenki; mert én nem tartok a minisz­terelnök úrral, és nem fogom elfogadni soha azon

Next

/
Thumbnails
Contents