Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-275
294 275. országos ülés január 31. 1871. sen a Lajthán túl panaszképen emeltettek; tehát azt tudjuk, hogy akkor egyátalában ócsárolásnak voltak kitéve Magyarország terményei 1844ben megjelent áru-forgalmi kimutatás szerint, de mindenesetre oly nagy eredményeket mutatott föl, hogy a védegylet 1846-iki közgyűlésén Kossuth Lajos részletes vizsgálat alá vévén ezen tételeket, kételyét fejezte ki arra nézve, hogy ezen tételek csakugyan mégis állnának. Kétségbevonta, hogy kivitelünk és e szerint hasznunk oly nagy lett volna; kétségbevonta tehát ennek folytán a német lajthántuli kormány által kimutatott pénzbeli gyarapodásunkat. Én részemről t. ház, e részben engedékenyebb vagyok, én elfogadom e kimutatásokat. Én ugyanis igen tudom, hogy egyátalában az áruforgalmi kimutatások mindig bizonyos megnembizhatósággal, illetőleg, — hogy más szót használjak,— nemkellő praecisitással birnak; mindamellett nem is^ tudnám határozottan megczáfolni az adatokat. Én tehát a bécsi Keehnungsdepartement által tett kimutatást elfogadom és azok alapján a következő adatokat állítom föl: 1844-ben kivitelvolt 21 millió gyapjú, 18 millió szemes gabona; ide nem számítva az állatféléknek stb. kivitelét, mely szintén 9 milliót tett, a mezei iparnál, csupán azokra szorítkozom; miután az állat-tenyészettel, termeléssel és mezei gazdászattal az annyira rokon ezukor, liszt és szeszipar, azt hiszem, még akkor nem jöhetett tekintetbe — pl. a szesz gyártatott ugyan már akkor is, de nem oly magas mérvben, hogy azt tekintetbe lehetne venni. Ha a t. ház figyelmét fölhívom arra a vitára, mely gróf Széchényi és gróf Dessewffy Emil közt folyt, és melyben arról volt szó, hogy korlátoztassék a szeszgyártás, Széchényi az ellene támasztott replikában azt monda: „A jelenlegi szeszgyárosok ám legyenek ; de legalább igen ne szaporodjanak." Ily körülmények közt természetes dolog, hogy bölcsőjében kellett annak az iparnak lenni, és hogy nem volt fölismerve azon roppant fontosság és visszahatás, melyet a szeszipar a gazdaságra bizonyos termények értékesítése és átalában a marha hizlalás és a trágya előállítása tekintetében képvisel. A czukor-iparról el lehet mondani, hogy semmi sem volt. A lisztipar köztudomás szerint, ugy állott, hogy 1847-ben még 50 — 60 mázsa volt a kivitel, tehát ezt is semmisnek lehet venni. Ennek ellenében lS68-ban ugy altunk, hogy inig 1844-ben 21 millió volt a gyapjú kivitel, 1868ban 33 millió. Gabona kivitel 1844-ben 18 millió volt, 1868-ban 130 millió. Liszt kivitel 1844-ben semmi, 1868-ban 27 millió. Állatokból kivitel1844-ben 9 millió 1868-can 38 millió. Ide járul, hogy a szeszipar, a mely mondom akkor még nem szerepelt, most 6 millió forintot képvisel a kivitelben. Azonkívül 6 és 7 millió forintot jövedelmez az 1869-ki zárszámadások szerint. A ezukor, mely akkor szintén nem szerepelt: ez idő szerint 8 7 A n millióval szerepel, — azonkívül, hogy egy millió forintot jövedelmez a kincstárnak fogyasztási adó czime alatt. Ezek volnának az eredmények összehasonlítva az 1844. és 1868. adatait. Miután eredmények fölsorolásáról volt szó, bátor vagyok némely részletekbe igen röviden bebocsátkozni. Mindenekelőtt a mi a lisztipart illeti, köztudomás szerint 1840-ben épült Pesten az első gőzlisztmalom, 1850 és 1851. a 2-ik és harmadik, és ma ezen ipar oly szerencsésen fejlődött, hogy csak a Buda-Pesten meglevő gőzmalom-garatok képesek 13 millió mérő gabonát megőrölni 13 millió mázsa kőszenet elfogyasztani, és ötezer embernek foglalkozást adni. Egy adatot mondok például a szesziparra nézve Aradvidékéről, hol mintegy 20 szeszgyár van, melyek évenkint mintegy egy millió frtnyi adót fizetnek, egy millió kétszázezer mérő gabonát fogyasztanak, 35,000 öl fát használnak föl és 12,000 Pőrét hizlalnak. További vivmányát képezi ugyanezen kornak, t. i. 1844 —1868. közt, még jelentékeny haladás a gépipar terén is. 'Sokan vannak kik emlékeznek az 1847-ik évre, mikor a gazdasági társulat kebelében igen komolyan arról gondolkoztunk , mikép lehetne részvények alapján Angliából egy tökéletes cséplőgépet hozatni, melynek költségei kisorsolás utján lettek volna fedezendők? és azóta, t. ház, 1500 gőzerőmüves cséplőgép van e hazában. Azt hiszem, hogy ez is igen jelentékeny haladás. Közlekedési eszközök dolgában egyátalában nem álltunk fényesen, — nem mondom, hogy ma kielégítően állunk, — hanem összehasonlítás alapján annyit mondhatunk, hogy mig csak az utóbbi évek alatt 300 mértföldnyi vasútnak volt, ma 432 mértföldiryi van; készülőben pedig 400 mértfőid. A közgazdasági szakképzettség terén is előmenetel történt az által, hogy ez idő szerint van négy főbb gazdasági tanintézetünk, néhány földmivelési, néhány kertészeti iskolánk. Különleges adatokat is hozhatnék föl gyümölcstermelésünkre vonatkozólag, mert ez szintén emelkekedett: fölhozhatnám például Kőrös és Kecskemét városát, hol a gyümölcstermelés évenkint 100 ezereket nyújt az azzal foglalkozó népnek. De ezeket mellőzöm. En t. ház, átalában oly előmenetelt látok, mely egy örvendetes képet tárt föl előttünk; de méltóztassanak elhinni, hogy ezen képnek szép vonásai engem nem vesztegetnek meg, és ha arról van szó, hogy megnyugvásomat birom — kifejezni
