Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-274
272 27 * ° r «ágos ülés január 30. 1871. némely egyes tárgyak iránt megtehessem észrevételeimet, bátor vagyok indítványozni (olvassa a határozati javaslatot): „Határozati javaslat a földmivel és- ipar- és kereskedelmi minisztérium 1871. évi költségvetéséhez. Tekintve, hogy a költségvetés összeállitásában több, zavart okozható hiba észlelhető; Tekintve, hogy az előző költségvetés tárgyalásakor hozott határozatok és szebb Ígéretek sok részben figyelmen kivül hagyattak a nélkül, hogy ez indokoltatnék; tekintve, hogy az alapítványok kimutatása a multévi kimutatástól több pontra nézve eltér, a nélkül, hogy ennek oka földerittetnék; tekintve: hogy egy költségvetésnek egyik főkelléke, hogy az tiszta és minden részletében összevágó legyen; tekintve, hogy a ház határozatainak, s a ház előtt tett Ígéreteknek teljesítését kellő igazolás nélkül mellőzni nem szabad; tekintve végre, hogy az alapitványokróli kimutatásokban lehető minden változást kellően indokolni szükséges: utasítsa a ház határozatilag a minisztert, hogy a jővőévi költségvetést az említett szempontok szoros figyelembentartásával, terjeszsze a ház elé." Ajánlom indítványomat. (Helyeslés bal felől!) Szlávy József kereskedelmi miniszter: T. ház! Ha Tisza Kálmán képviselő ur inkább megemlékezett volna talán azon baráti kötelékről, mely régídőtől fogva összefűz bennünket, mint az ellenzék vezérének szerepéről, melybe annyira bele élte magát; és hogyha talán elébb szives lett volna érintkezni velem e kérdésben : képes lettem volna talán neki úgyis fölvilágosítást adni, és némely látszólagos nehézségeket megfejteni. Az igaz, akkor talán nem lett volna alkalma megmutatni a háznak, mennyire szorgalmatosan vizsgálja ő a budgetet és menynyire részrehajlatlanul bírálgatja és taglalgatja azt. Legyen szabad most némelyekre fölvilágosítást adom. A mi azt illeti, hogy az egyes fejezetek, vagy rovatok nem vágnak össze az előterjesztésben előadott czimekkel, annak oka az, hogy a budget elkészülvén, átadatott a pénzügyminisztériumnak, a pénzügyminisztérium pedig az összes budgetek összeállításánál némi változtatásokat tett a berendezésnél. Ezen berendezés által czélszerübbé és áttekinthetőbbé vált a költségvetés; de az idő már nagyon közel lévén, már akkor, mikor a pénzügyminisztérium az összes budgetek nyomtatását rendelte el: ugyanakkor már az előterjesztés is nyomtatás alatt volt és így az előterjesztésben még a régi tételek fordulnak elő imitt-amott, melyeket kiigazítani már nem volt alkalom. Nem a kereskedelmi minisztériumot illeti tehát ezen, — mint szives volt megjegyezni, —• különben sem nagyon fontos vád; hanem azon körülménynek tulajdonítandó, hogy midőn az emiitett változtatások megtörténtek, akkor már az előterjesztés ki volt nyomtatva, és igy nem lehetett azt többé öszhangzásba hozni. A mit méltóztatott említeni, hogy nem vág össze minden tétel; erre, megvallom, hogy most ex abrupto válaszolni nagyon bajos: mert minden egyes tétel számvevői kimutatásokon alapszik, a melyek természetesen fejemben nincsenek. Egy tételre azonban adhatok mindjárt fölvilágosítást. Azt mondja pl. a t. képviselő ur, hogy a méneseknél a méntelepekbe szolgáltatandó lovak ára nem vág össze azzal, mi a méntelepeknél, mint kiadás fordul elő. Ennek egyszerit megfejtése abban áll, hogy a mint méltóztatnak látni, itt a méntelepeknél előfordulnak: a fehérvári, nagykőrösi és a szentgyörgyi. A varasdi méntelep : horvátországi, és igy nem szerepel azok között, mert annak a költségeit Horvátország fedezi. A mennyiben tehát a méneseknél mint bevétel fordul elő a méntelepekre szállított lovaknak ára, abban benfoglaltatik a varasdi telep is. De ott, hol a magyarországi telepeknek kiadásai fordulnak elő, természetesen a varasdi nem fordul elő, mert annak kiadásait Horvátország fedezi. Innen van azon különbség, hogy a méneseknél néhány ezer forinttal több a bevétel, mint a kiadás a méntelepeknél. A mi az egyes alapokat illeti, — hogyha a t. ház méltóztatik kívánni—én részletes kimutatást is adhatok mindezen alapokról, melyekből ki fog tűnni: honnan van, hogy egyik alap nagyobb, másik alap kisebb, mint tavaly volt. De én azt hiszem, hogy a zárszámadások körébe tartozik, igazolni azt : mi történt ezen alapokkal. Nem hittem azt: hogy ezen kérdés a budgetbe tartozik ; mert a budgetben arról van szó : mi lesz a bevétel ? Ezt az országgyűlés megszavazza adókban vagy más utón, és ennek alapján megszavazza a kiadásokat. Hogy az alapok azután helyesen kezeltettek-e, hogy ezen alapok jobban, vagy roszabbul állanak-e, mint tavaly állottak? az, én azt hiszem, a zárszámadások által igazolandó. A képviselőház különben sem volna azon helyzetben, hogy ezt itt igazolja. Megtörténhetik pl. az, hogy az alapítványok egy része földtehermentesitési vagy más papírokban van letéve, azok egy része kihuzatik és az által szaporodik az alap. Igy van az pl. a lótenyésztési alapnál, melyet, mint méltóztatik tudni, ő felsége a magyar lótenyésztés emelésére ajánlott fel. Ezen alap kamataiból, sőt, a mennyiben szükség mutatkoznék, tőkéiből is, vásároltatik tenyészanyag, mely aztán Magyarországon elárvereztetik. A zárszámadásoknál mindezen tételek előfordulnak és igazoltatni fognak.
