Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-274
274. országos ülés január 30. 1871. 265 azonban egy furcsa érvhez folyamodott. Azt állította t. i, hogy ha ezelőtt a császári királyi zsandárok a nemzetnek ellenségei gyanánt tekintettek is: úgyde ma őket nem lehet ilyeneknek tekinteni, hanem inkább mint a személy- és vagyonbátorság őreit. Ezen okoskodás még akkor sem állja ki a bírálatot, ha ezen csendőrök Erdélyben minden önállósággal bírnának, ha t. i. nem lennének közvetlenül a bécsi császári királyi kormánytól függők és mintegy a közösügyek függelékéül meghagyva Erdélyben. Ok a közrendészeti szolgálatban rendesen csak a közigazgatási közegek fölszólitására vannak hivatva közbelépni, és a központtól távol eső faluhelyeken mezei őrjáratoknál —a mindennapi tapasztalás sze-, rint csekély eredményt mutathatnak föl; mert akárhányszor megtörténik, hogy a szabályszerű portyázás alkalmával a mezei utakon járkálván, látják, midőn valakinek szénaboglyája gyujtatik föl, és ők mégsem lépnek közbe, mivel előbb az illető károsultnak a szolgabírónál kell jelentkeznie, mivel a zsandárok csakis a közigazgatósági hatóság fölszólitására léphetnek közbe. Ezen intézmény az absolutismus korában máskép volt rendezve, más utasítással volt ellátva s most annak átalakítása — a kormány állítása szerint — már 4 év óta tárgyalás alatt van. Hogy ezen intézmény mikép felelt meg eddig, és mikép lesz képes ezután is megfelelni hivatásának, azt a kormány, melyet ezért a felelősség terhel: nem tudja mással indkolni, mint azzal, hogy a megyék rendezése függőben levén, ezen rendezéstől függ a közbiztonsági közegek szervezése is. így tehát a kormány szerint addig ezen kérdést függőben kell tartani. Szeretném, — és azt hiszem, e részben a képviselőház egyetért velem—hogy a kormány Erdélyre nézve hasonló mértékkel mérjen, mint mér Magyarországra nézve. Mi az oka annak, hogy Magyarországon minden akadály nélkűil mgszüntették a zsandári intézményt, és mi az oka annak, hogy Erdélyben ezen költséges intézmény még ez idő szerint is fönáll? holott az erre szükséges összeg, ha más czélszerü berendezés nem történhetik, a népnevelésre, vagy más a hsznosabb czélra lenne fordítható, meely által a corruptiónak és tudatlanságnak elejét lehötne venni olykép, hogy zsandárok nélkül is főn lehetne tartani az annyira veszélyeztetett csendet és rendet. Részemről nem vagyok ugyan a mellett, hogy rögtön megszüntettessék a csendőri intézmény. Szükségesnek látok erre nézve egj átmeneti korszakot mindaddig, mig ez valamely czelszerübb intézmény által pótoltathatnék. De minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy figyelmeztessük a kormányt, hogy ezen ügyet évről évre ne odázza KÉPY. H. JTAPLÓ 1844 xn. el, és ne mondhassa azt, hogy ezen ügy eddig évről évre megszavaztatott. De én ennél még tovább is kívánok menni, és a kormányt hanyagságáért megrovandónak vélem a képviselőházban, és egyszersmind egy határozati javaslattal oda utasitandónak tartom, hogy tegyen végre valahára lépéseket ezen intézmény megszüntetése iránt. A Papp Lajos képviselő ur által indítványozott félévet elfogadandónak vélem; mindazáltal azon különbséggel, hogy egyúttal a képviselőház határozatilag utasítsa a kormányt, hogy adjon be törvényjavaslatot a közrendészet érdekében, nem tekintve a megyék rendezésére, mely oly igéret, a mi ad graecas calendas nyúlhat és addig Erdély ez ürügy alatt kivételes helyzetben, királyi biztossági önkónyalatt félrendszabályok által ne tartassák. Ezt helyesnek nem találom, épen azért engedje meg a t. ház, hogy némileg Papp Lajos képviselőtársam javaslatától eltérőleg egy másik határozati javaslatot olvashassak föl. „Határozati javaslat. Miután az 187l-ki költségvetésben rendkívüli szükséglet czimen az erdélyi császári királyi zsandárság 400,000 frttal ezen évre is előirányoztatik, és ezen kiadás szükségessége a kormány által csakis a tárgyalás alatti átalakítással indokoltatik a nélkül, hogy annak jelenlegi stádiuma kimutattatnék ; miután továbbá a kormány sem a köztörvényhatóságok újraszervezését, sem pedig a közrendészetügy rendezését mindeddig nem foganatosította, és így közbiztonsági szempontból a felelősség súlya őt terheli; miután végre a jelenleg Erdélyben túlságos költséggel föntartott császári királyi zsandárság jelen szervezetében és utasításai, mellett, a személy- és vagyonbiztonság kívánalmainak, főleg a közigazgatási közegektől távol eső helységekben, jelesen a mezei kártételek eseteiben meg nem felel, és már csak ez okból is átalakítása legsürgőbb szükséggé vált; ugyanazért a képviselőház határozatilag mondja ki: hogy az erdélyi császári királyi zsandárság jelen helyzetében tovább föntartható nem levén, elvileg megszüntetendő, és a kormányt oda utasítja, hogy a közrendészet érdekében sürgős javaslatát még ezen ülésszak alatt terjeszsze elő, addig a kivánt szükséglet csakis hat hóra födöztetvén." Ajánlom ezen határozati javaslatom elfogadását a t. háznak, ezáltal nyújtván alkalmat arra, hogy valahára a kormány a közrendészet érdekében Erdélyben is a szükséges intézkedéseket megtegye. Benedek Gyula: T. ház! Szerintem Papp Lajos és Berzenczey László képviselő urak merőben eltévesztették a czélt akkor, midőn az erdélyi csendőrséget közpolitikai és megyei auto34