Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-273
273 országoa ülés január 28. 1871. 253 kérni azért ; hogy ha áll ez : az illetők ellen a kormány erélyesen fölléphessen. {Helyeslés.) Máriássy képviselő ur egészen más szempontból veszi föl az erdélyi királyi biztosság állását, mint a hogy az van. Máriássy tisztelt barátom ugy tekinti, hogy a királyi biztosságra csak akkor van szükség, mikor vagy forradalom, vagy legalább attól való félés, lázas állapot uralkodik. Az erdélyi királyi biztosság nem azért volt fölállítva; hanem azért volt kiküldve, hogy Erdélynek Magyarországgal való egyesülését eszközölje, és hogy azon igyekezzék, hogy ezen egyesülés minél czélszerübb , minél kevesebb visszahatást eszközlőleg menjen keresztül az országban. Mindezeknél fogva a t. házat fölkérem, hogy, miután ezen királyi biztosság föntartásának szükségessége eléggé ki van mutatva: méltóztassék az 1871 -ík évre is a szükséges költségeket, melyek itt javaslatba hozatnak, megszavazni. {Helyeslés.) Tisza Kálmán: Én részemről a discussio egész folyama alatt nagyon vártam, hogy az igen tisztelt kormány részéről történjék nyilatkozat ; most a belügyminisztérium részéről, a miniszter által is megbízott államtitkár nyilatkozott ugyan. De azt meg kell hogy valljam, hogy e kérdést oly fontosnak tartom, mely nem tartozik tisztán és kizárólag a belügyminiszter hatáskörébe : mert az az összes minisztérium belügyi politikájának egyik ágát képezi. És igy valóban azt hiszem, a háznak egészen méltányosan lehetett volna elvárnia, hogy maguk a miniszterek közül valaki!! e tekintetben politikájukat elő adta volna. {Helyeslés bal felől.) Azonban ezt mellékesen megjegyezve, a t. államtitkár úrral egy pontban egyetértek, és ez az, hogy zárt ülésnek szükségét e tekintetben egyátalában én sem látom. Azt tartom, hogy mindenkinek, ki ezen tárgyhoz szólani akar: kell lenni egyfelől annyi erkölcsi bátorságának, hogy merje; — másfelől meg annyi tapintatának, hogy ki tudja ugy mondani meggyőződését, hogy azt nyíltan is elmondani lehessen. (Helyeslés.) En mondom, e pontra nézve egyetértek a t. államtitkár úrral; de aligha e pontnál, e kérdés fölötti egyetértésünknek vége nem lesz: mert az ugyan szerintem is áll, hogy a minisztérium azáltal, hogy a királyi biztost kinevezte: törvén y es jogkörén túl nem ment — mert törvény által volt ezen intézkedés megtételére fölhatalmazva; csakhogy én ennek nem adhatok oly messzire terjedő magyarázatot, minő itt adatott: hogy t. i. ennélfogva ezea királyi biztosi állomás megszüntetését a törvény sértése nélkül nem is lehet követelni. Zeyk Károly : Azt nem mondtam. Tisza Kálmán : De az mondatott egy képviselő által, — mert a királyibiztosság maga törvényben nincs: a törvényben csak a fölhatalmazás van az intézkedésre. A királyi biztosság fölállítása tehát nem törvény, hanem a minisztériumnak egy törvényes fölhatalmazásnál fogva tett intézkedése. Az intézkedés ellen pedig fölszólalni, annak megszüntetését kívánni és követelni, t a háznak mindig jogában és hatalmában áll. Es valóban igen furcsa helyzet nőhetne ki magát abból, hogy, ha a minisztérium valami irányban fölhatalmazást nyer, és azzal él, azután ezen fölhatalmazás, vagy az ezen fölhatalmazás folytán tett valamely intézkedés csak ugy szüntethetnék meg: ha azt a minisztérium maga akarná. Ez nem tenne egyebet, mint a főhatalmat a ház helyett a minisztériumra ruházni, megcserélni a szerepeket, és megsemmisíteni a képviselőházat. (Helyeslés bal felöl.) Különben a mi ezen királyi biztosi, vagy helyesebben, inkább kormánybiztosi hivatal fönállásának szükségét illeti: annyira eltérő nézeteket hallottam azok részéről, kik fönállása mellett voltak, hogy valóban igen nehéz meghatározni : mi tehát a valódi ok, a mi fönállását szükségessé teszi? Az mondatott, hogy hiszen a kormányzat már a központból megy, annak czélja tehát nem a kormányzat; másrészről az mondatott, hogy még nem lehetett mindenben a kormányzatot átvenni, és a kormányzat egy részére nézve szükséges a királyi biztos; harmadik oldalról pedig határozottan tagadtatott, mintha ezen királyi biztos ottlétének bármely fölügyeleti, vagy rendőri, vagy gyanakodási oka lenne, és egy tisztelt képviselő ur — hogy ártatlanitsa ezen biztosnak helyzetét — annyira ment, hogy azt monda; hogy a biztos nem egyébre való, mint arra, hogy némely dolgokra nézve kényelmesebb, hogy ott legyen kormánybiztos, mint ha nem lenne. Jó lesz tehát ott tartani ezen kényelem szempontjából, és nem azért — mint mások mondják, — mert az unió teljesen még végre nem hajtathatott, — mert hisz az unió úgyis végre van hajtva, és e tekintetben adják meg ezen kényelmet az erdélyieknek. Én azon tisztelt képviselő urat, ki a kényelem érvével élt, bátor vagyok figyelmeztetni arra, hová vezet ez az érv. Hiszem, hogy az erdélyieknek kényelmesebb valamely közigazgatási dologban Kolozsvárra menni; de azontúl mások azt fogják találni, hogy kényelmesebb országgyűlést Kolozsvártt tartani, és nem lehet eltagadni, hogy annak, a ki Erdélyben lakik, ez kényelmesebb. Ezen kényelmesség! theoriával önök maguk lesznek okai, ha megbuktatják azt, a miért hajdan évtizedeken át küzdöttek. Ahol nagyobb, fontosabb, magasabb politikai érdekek
