Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

252 273. országos ülés január 28. 1371. szerint, nagyobb hatalommal bir mint a koronás király és az összes kormány. Micsoda eonfusiója ez az eszméknek ? Micsoda retortája ez minden alkotmányos fogalomnak? Én teuát hosszas lenni nem akarván, {Halljuk) határozottan csak oda nyilatkozom, hogy én mind a zsandároknak, mind a királyi biztosoknak, mind az emiitett bizottságoknak a belügyminiszteri költségvetésből kitörlésére szavazok és részükre egyetlen fillért is a haza becsületeért megszavazni nem fogok. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Zeyk Károly belügyminiszteri államtitkár: T. ház! Legelőbb is Lázár képviselő társam felszólalására kijelentem, miszerint zárt ülésre semmi szükség nincs ; mert mindazon okok, melyek a királyi biztos föntartását, a kormány nézete szerint, szükségessé teszik : nyilt ülésben is elmondhatók. Ha a királyi biztosságról most legelőször lenne szó: szükségesnek tartanám a minisztérium részéről kimondani azt, hogy ez a törvényeken alapul. Most is megtámadtatott ez ugyan egy részről, de miután a bal oldal más nézetű része által a törvényesség kétségbe nem vonatik, ebbe nem kívánok ereszkedni. Ha, mondom, most legelőször kerülne szőnyegre a királyi biztosság fölállítása: hosszabban szólnék róla; azonban már 1870-ben az országgyűlés meghatározta az erre fordítandó költségeket s ez által szükségességét elismerte. Most tehát csak arra szorítkozom: lássuk, vajon azon okok, melyek 1870-ben ennek főntartását szükségessé tették, léteznek-e most is még, vagy nem? következéskép szükséges-e most ennek föntartása, vagy pedig nem. Ha tekintjük azon körülményeket, melyek 1870-ben voltak; részemről ugyanazokat látom most is a királyi biztosságra nézve ? A földtehermentesitési alapigazgatóság, igaz, hogy sokat haladt ; de épen részben ez intézménynek lehet köszönni, hogy ennyire haladt, és hogy minélelőbb végeztessék el ezen ügy, azért szükséges ez intézmény föntartása. Megkezdetett a telekkőnyvezés, és igen jó sikerrel folyik; de megvallom, hogy itt is a királyi biztosnak igen sok érdemet tulajdonitok, és sajnálnám, ha ezen intézmény megszüntetésével a telekkönyvezésnek ezen haladása is fönakadna. A kormányzásról nem lehet szólani, mert valamint azelőtt a kormányzás egyenesen a minisztérium által, a törvényhatóságokkal szemben történt: most is igy történik ; tehát valamint akkor nem lehetett ok arra, hogy a kir. biztosság fölállittassék : ugy mert az, hogy a kormányzt a minisztérium kebeléből foly : nem lehet ok arra, hogy ez intézmény megszüntettess ék Ezekhe zjárul egy ok. mely. nézetem szerint, igen sokat mond, és a mely akkor legalább oly mértékben, mint most, nem létezett: és ez az európai helyzet. {Halász Boldizsár közbekiált: a franczia háború! Derültség.) Nem kívánom hosszasan elemezni e kérdést; mindnyájan jól tudjuk, hogy az európai viszonyok semmiesetre nincsenek azon megállapodásban, hogy ne lehessen rendkívüli dolgoktól félni, és igen könnyen megeshetnék, a mint az előttem szóló is mondotta, hogy a kir. biztosságot, ha például júliusban megszűntetnők, — a mint kívánják : — akkor augusztusban már talán egy más királyi biztost kellene kinevezni. Én azt hiszem, ily körülmények közt egy meglevő intézménynek föntartása sokkal helyesebb és czélirányosabb ez esetben, mint uj királyi biztos kinevezése. T. barátom Tisza László a költség tekintetét vette igen nevezetesnek, nem kívánja a költségek pazarlását. Bátor vagyok a tisztelt házat fölvilágosítani, hogy költség tekintetéből igen kevés különbséget tesz a királyi biztosság föntartása vagy fön nem tartása. Mert a királyi biztosság teendői átruháztatnának mindenesetre a belügyminisztériumra; a belügyminisztérium költségei ez által szaporodni fognának: másfelől az 1870-ki országgyűlés a királyi biztosságot, alapigazgatósági és igazolóbizottságonkint egy szám alatt szavazta meg azon okból: hogy ha az egyikben több szükséglet mutatkozik, a tárgyhalmazhoz mérve, az egyikből lehessen a felesleges tagokat a másikba áttenni; és ennek következése az, hogy a királyi biztosság létszámából igen sokan az alapigazgatósághoz tétettek át. Részint annak, de részint, megvallom, annak is, hogy a munkálat vége felé közeledik, az lett a következménye, hogy egészben a 3 osztálynál együtt valami negyven és egynéhány ezer frtnyi megtakarítás történt. Azon esetben tehát, ha a királyi biztosságra kívánt mennyiség megtagadtatnék : akkor az alapigazgatóságra és igazolóbizottságra többet kellene a t. háznak megszavaznia. Bátor vagyok még némely észrevételt tenni, tisztelt képviselőtársaim Lázár Ádám és Tisza László előadására. Az alapigazgatóságok és igazoló bizottságok megszüntetését Tisza László képviselő ur nem helyesli. Magam is azon nézetben vagyok, hogy ez nem siettetné, hanem csak késleltetné a munkálatokat, hogy ez nem az illetők előnyére, hanem hátrányára válnék: ennélfogva a föntartást mindenesetre szükségesnek tartom. Hanem itt a t. képviselő ur valami perczentek lehúzásáról beszélt. Megvallom, hogy ez oly vád azon alap igazgatóság irányában, melyre nézve, ha azt csakugyan emelni méltóztatott, — mert nem tudom : a zajban jól értettem-e — mondom, oly vád ez, melyre nézve fölvilágosítást vagyok bátor