Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

273 országos ülés január 28. 1871. 251 mányoztatni, megmondja Erdélyben mindenki, hogyan hivják ott a kormánybiztost: magyar királyi Pilátusnak, (Derültség) a kit a kormány küldött oda tiszttartónak Jeruzsálembe, s a ki nem tud egyebet csinálni, mint azt, hogy ha hozzá mennek, megmossa kezeit, azt mondván : „Hja, én nem tehetek semmit, tessék Pestre a minisztériumhoz menni. Ha pedig ide jönnek, itt is mossák kezöket, s azt mondják: ott van a királyi biztos, tessék oda fordulni. (Derültség.) Ha a királyi biztost megkérnők, hogy ugyan definiálja ő az ő hivatását: akkor ő azt mondaná, a mit Tisza László képviselő ur is mondott, hogy bizony ö maga sem tudja. Már pedig a miről én azt sem tudom, hogy tehát tulajdonképen ,,mi" legyen az; arra én egy krajczárt sem szavazok meg. En az uniónak föltételeit nem emlegetem mindig. 1848-ban gróf Bethlen János és mindnyájan ott voltunk, és akkor szerencsés voltam vele egy padban ülhetni. Emlékeztetem a grófot arra, hogy 1847-ben, mikor fölállottam, azt mondták rólam: „ennek az embernek nem jó pofája van, ez valami rebellis ember." (Derültség.) — Akkor azt mondtam, hogy ha az urak még az urbért sem tudták behozni: t akkor biztosan neki mennek a forradalomnak. És miért az az úrbéri kárpótlás és a eommissiók ? Azért, mert Erdély kormányzata soha se tudott határozottan egy lépést sem tenni az urbárium keresztülvitelére: mert a kolozsvári nagyférfiak nem birtak czélszerüen határozni és dönteni. Emanezipáljanak minket valahára, és fogadjanak be testvéreik gyanánt, gouvernöröket ne tegyenek fölénk, nem kell nekünk semmi tiszttartó (Helyeslés hal felől). Minden ember meg fog felelni kötelességének és biztosan merem mondani, hogy magyar, székely, szász egyaránt fogja teljesiteni kötelességét, és nagy okuk van reá, hogy a magyarországi embereket jobban szeretik, mint az erdélyi embert, mert itt beszélni kellene azokról a sociáíis hidalgó Donquisotte féle dolgokról, a melyek ott történtek. (Derültség). Es azért, hogy ezektől már egyszer kitisztuljunk és már igazi demokrata képviseleti kormány legyen: szüntessük meg a királyi biztosságot. Nem kell itt tőrvényeket idézni az unió ellen, nem kell azt mondani, hogy a szászokra nézve nincs unió azért: mert ők még nem nyilatkoztak, mert megmaradt nekik az extraWurst, az egyetem. Éhez aztán Kanicber ur is nevethet. Azután a megyerendezésből is kihagyták őket. Azután nem csodálkozom, ha azt mondják: tartsuk meg a törvényt, mert nem tudom, hogy a grófék mit akarnak megtartani. Pap Zsigmond ur is itt valósággal egy Schmerlingfeie beszédet reczitált le nekünk, (Derültség) azt mondván, hogy ,,ő még várhat." — Mi pedig határozottan kívánjuk az uniót: mert mi már nem várhatunk. (Derültség.) Kivánunk egy központi kormányt és nem akarunk tisztartók által kormányoztatni. Pártolom Tisza László véleményét. Pap Zsigmond: Berzenczey képviselő ur nagy exaltatiójában azt mondta, hogy én egy Schmerling beszédet reczitáltam. Ha én Schmerling vagy Bach alatt szolgáltam volna, akkor mondhatta volna azt. (Berzenczey László közbeszól: azt nem mondtam). így azonban kérem, tescék azt inkább Lázár Ádám barátunknak mondani, (Hosszas derültség.) Csiky Sándor: Az utóbb befolyt 4 év alatt számtalan oly törvényt alkotott a kormány pártja, melyekkel megelégedve nem voltam, nem vagyok, és azok megváltoztatására forditandom tehetségemet egész életem fogytáig. De miután azok egyszer már törvények: azoknak engedelmeskedni polgári kötelességem, és azt hiszem t. ház, hogy ezen kötelezettség a hazának minden polgárát az utolsó emberig egyaránt kötelezi. És épen azért t. ház, miután tudom, hogy ő felsége, a koronázás alkalmával megesküdött arra, hogy a hazai törvényeket mind maga megtartja, mint másokkal megtartatja és tudván azt, hogy a magyar kormány, mint ő felsége törvényes kötelezettségének végrehajtója, ezen törvények megtartására szintén kötelezve van: megvallom, midőn a királyi biztosi állást és a csendőrséget a költségvetésbe befoglalva láttam, ezt az alkotmány és a haza törvényeinek arczulcsapásául tekintettem. (Derültség és zaj). Mutasson nekem valaki a haza földjén oly törvényt, melylyel királyi biztosnak teljhatalommal ellátása összhangban lenne. Máriássy Béla t. képviselőtársam és elvbarátom — de e tekintetben nem — (Derültség) emlité, hogy, ha e hazában politikai mozgalmak fejlődnének ki, vagy agrárius mozgalmak terjednének el, melyeknek elnyomására törvényes eszközökkel nem képes a kormány : hogy az oly esetben teljhatalmú királyi biztost küldhetni ki. Én ezt kereken tagadom. Nincs oly eset alkotmányos törvény szerint, melyben a kormány teljhatalmú királyi biztost küldhetné ki. (Madarász: Úgy van.) Alkotmányunk és törvényeink szerint magának a királynak sincs joga erre. Micsoda eszmezavar ez? (Hosszas derültség). Egy miniszter küld teljhatalmú királyi biztost! Hát mi ő ? (Nevetés.) Pedig azzal kérkedik itt, hogy minden tettéért felelősséggel tartozik a háznak ós a hazának. És mégis ő teremt egy oly hatalmat, mely a király felett is áll! Mert a király megesküdni köteleztetett a törvényre s nem azt mondta, hogy ő a törvények felett áll. Ha tehát a miniszter ily teljhatalmú biztost küldhet ki, ez a teljhatalom fogalma 32*