Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

242 273> <"

,szá

9

0s nlés január 28. 1871. tárra való tekintetből, határozati javaslatomat kegyeibe ajánlani. Bethlen János gr.: T. ház! Mindenekelőtt bátor vagyok kijelenteni, hogy én először nem érzem magam jogosítva oly kitétellel élni, mint az előttem szóló t. képviselő ur élt midőn ő az „erdélyiek nevében" szólott. Én szólni fogok egyedül a magam nevében. (IIelyeslés.) Másodszor kötelességemnek tartom indokolni, hogy miért nem fogadhatom el a tisztelt képviselő ur indítványát. (Halljuk !) A tisztelt képviselő ur ugy állítja föl a dolgot, mintha Erdélyben már minden el volna intézve, és megtámadja a kormányt, hogy az uniót nem teljesítette. Azt hiszem sem az egyik, sem a másik nem áll. ' Azok közül, melyek az 1848-ki törvényben benfoglaltatnak, igen sok teljesíttetett, igen sok nem teljesíttethetett, és ha szükség van, ezért van szükség arra, hogy a kir. biztosság föntartassék. Megmondom, hogy miért nem tartom én ezt még eltörlendőnek ; mert hogy nem akarja a minisztérium sem sokáig föntartani, látszik abból, hogy csak a rendkívüli szükségletek közé vette be, és hogy tetemesen megapadt ügyköre. Legjobb útmutatója az eljárásnak, a törvény. Ha nézzük az erdélyi unio-törvényt, ugy fogjuk találni, hogy az abban foglaltaknak Tegnagyobb része el van intézve. Például az 5. §. szól a törvényhozásról és annak egyesítéséről. Ez pedig, ugy hiszem, nem kérdés többé: mert teljesítve van. A 6. és 7-dik §§. a kormányzatról szólnak ; és itt lehetne szó a királyi biztosokról is. A kérdés sajátlag csak az lehet: teljesítette-e a kormány a kormányzatra nézve azt, a mit lehetett vagy nem? Én azt hiszem, hogy igen; mert az erdélyi megyék és erdélyi közigazgatás minden ága a minisztérium befolyása alatt ugy kezeltetnek, mint Magyarországban. Erre nézve tehát Magyarország és Erdély között különbség nincs. A mi nincsen teljesítve, az a közigazgatásba vágó dolgok azon része, mely szerint a megyék nem épen olyan módon kezeltetnek és nem egészen oly jogokat gyakorolnak, mint a magyarországiak. De maga a törvény — ugy tetszik a 8-dik szakasz —rendeli azt, hogy az erdélyi megyék azon állapotban hagyandók, melyben még most is vannak. Es mi a különbség az erdélyi és magyarországi megyék közt ? az, hogy Erdélyben az adminisztratiót a főispán, és nem az alispán vezeti.Ez a különbség, és nem is volna ezélszerü eltörölni: mert a törvényhatóságokról szóló törvény szerint is a küszöbön álló megyei rendezés bekövetkeztével megszűnnek a főispánok dignitariusok lenni, és lesznek ellenőrzők ; igy tehát az unió e részben, a megyék rendezése alkalmával lesz csak végrehajtható és e részben sincs hátramaradás. Másik szakasz azt mondja, hogy a Királyföldre nézve megmarad a mostani szervezet, mig az illetők kihallgatásával más intézkedés nem történik. Hogy az illetők kihallgatása most van folyamatban: az újságokból is tudhatja mindenki, az is, ki nem a kormány

r embere. Azon testület, mely véleményt fog adni a Királyföld rendezésére nézve, együtt ül, minek folytán a kormány nemsokára képes lesz ez irányban is intézkedni, és illetőleg az országgyűlés elé javaslatot terjeszteni. Azon szakaszokról, melyek a felelősségről szólnak, most nem szólok; de fölemlítem a leginkább idevágó szakaszt, mely a minisztériumnak fölhatalmazást ad arra nézve, hogy ideiglenesen rendelkezzék. E szakasz igy szól:, ,Ezen törvény végrehajtásával a minisztérium oly fölhatalmazás mellett bizatik meg, hogy saját felelősége alatt mindazon intézkedéseket is megtehesse, s mindazon kiviteli módozatokat is alkalmazhassa, melyek a helyi viszonyokhoz képest szükségesek lesznek/' Azt hiszem, hogy a minisztérium teljesen jogosan járt el, hogy eddig a királyi biztosságot föntartotta ; most csak az a kérdés : szükséges-e továbbra is föntartani. vagy meg lehet-e e szakaszt szüntetni % mert, ha meg nem szüntetjük, a minisztérium a biztosságot továbbra is föntarthatja. Azt hiszem, t. ház, hogy ámbár azon különbségek, melyek folytán a királyi biztosi állomást föl kellett állítani : már nagy részben megszűntek; tagadhatlan az is, hog}

r vannak még olyan esetek, melyek miatt még meg nem szüntethető : ilyen az úrbéri kárpótlások kiutalványozása. Nem szenved kétséget, hogy az úrbéri kárpótlásokra még mindig sokan igényt formálnak; de ez egészen ideiglenes természetű és az uniónak nem praejudical. Bátor vagyok kimondani, hogy az unió kérdéséhez elejétől fogva bizonyára ragaszkodtam oly hiven, mint az előttem szólott képviselő ur, ki a német világban épen nem volt az uniónak embere. (Derültség.) De most még az átmeneti epóchában vagyunk ; az egyenlőség pedig nem abban áll, hogy ideiglenesen egy vagy más adminisztratív kérdésben más testület által intézkedjék a minisztérium saját felelősége alatt: hanem abban áll, hogy a polgárok jogai egyenlők legyenek. {Helyeslés.) Méltóztassanak megengedni, ha bátor vagyok azt mondani, hogy nem tartanám helyes-