Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-273
273. országos Ölés január 28.1871. 243 nek, ha az adminisztratiót a szegény erdélyi emberekre nézve nehézkesebbé tennők. Ily eljárás által az unió nemhogy gyökeret verne e részben : de épen ellenkezőleg, határozott ellenszenvre találna. A másik tárgy, melyre nézve képviselő ur titkos gyűlést, vagy nem tudom én mit követel : az országos politia föntartása. Nem kell arra titkos gyűlés, mert Európában nyilvánvaló dolog, hogy esetleg nagy catastropha közelében állunk ; tudjuk ezt mindnyájan, és én nem tartanám helyesnek, ha most a királyi biztosság megszüntettetnék, és talán 2 hét múlva más biztost kellene kiküldeni: mert épen ez szúrna szemet. Emiitette még az előttem szóló t. képviselő ur, hogy mindezt rögtön kell megszüntetni. Lehet némely embernek azon eszméje, hogy ezt meg lehet szüntetni a kalendárium szerint; de én azt hiszem, hogy azt nem lehet; hanem ezt akkorra kell hagyni, midőn az 1868: XLIII. tczikk értelmében arra többé szükség nem lesz. Mostanra nézve elég, ha a kormány elismeri, mit elismerni kell, mert törvényben van : hogy ez csak átmeneti epocha, melyet föntartani nem kivan; és miután ez sem az uniónak sem a törvénynek nem praejudical, és a minisztérium kezében oly hatalmat, mely talán veszélyes lehetne, nem ad: ugy gondolom, hogy az ezen királyi biztosságra előirányzott összeget meg kell szavazni. (Helyeslés jobb felől.) Máriássy Béla: T. ház! Nem fogadhatom el a czimet : helytelennek tartom a hivatalt, föleslegesnek a fizetést, és politikai hibának az intézményt. Nem fogadhatom el a czimet először azért, mert törvényileg, diplomatikailag Erdély mainapság nincsen. Vannak a király hágóntúli részek, de Erdély nincs és nem létezik. (Fölkiáltások : Igaz!) Midőn az országgyűlés bármi ilyen határozatot hoz a törvényben, ez által némileg elismeri azt^ hogy Erdély van; pedig Erdély többé nincsen. En tehát nem fogadom el a czimet. (Helyeslés a bal oldalról.) A mi a királyi biztosságot illeti: az mindig és minden időben törvénysértés volt; mert a királyi biztosságot, a régi alkotmányos fogalmak szerint, nem is lehet alkotmányos fogalomnak nevezni, a régente használatban volt fogalmak szerint a törvényen fölül áll. A királyi biztos, tudjuk, csak ő felségének felelős ; tehát a királyi biztosság által a törvény sértetik meg, az alkotmányos uralom pedig kerekeiből kimozdittatik. T. ház! Vannak esetek, — megengedem azt — midőn rendidvüü veszély fenyegeti az országot, vagy rendkívüli baj van; midőn a törvényt ideiglenesen föl lehet függeszteni. Ilyen ideiglenes főlfüggesztés esetének tartom azt, ha fölteszem : az ország egy részében forradalom, vagy nyilt lázadás van, először; másodszor ha az ország azon részében nincs ugyan lázadás, de oly nagy mérvben elterjedt politikai izgalmak vannak, melyeket rendes eszközökkel megfékezni nem lehet. A harmadik eset az lehet, midőn a kormány kormányzatának kezdetén áll, vagy pedig a politikai éretlenség annyira elharapódzott, hogy a rend föntartására, és a lehető agrárius mozgalmak elhárítására rendkívüli eszközökhöz kell nyúlni. Ezt a három esetet elfogadom olyannak, a midőn lehet királyi-biztost alkalmazni. Már most menjünk vissza : vajon áll-e az első eset: Az első eset nem áll ? mert ha Erdélyben bármi ilynemű mozgalom lett volna; —minekutána ott egy teljhatalmú királyi biztos van, annak kötelessége lett volna a lázadókat elfogatni s törvény elé állíttatni; s igy én, mint képviselő, nem tudom, hogy volt, nem hiszem hogy lehetett volna valódi mozgalom: mert hisz a királyi biztost nem azért küldték Kolosvárra, hogy bálokat adjon Xolosvárott; de azért küldték, hogy ha nemzeti mozgalmak lettek volna, — nem is nemzeti, hanem szerintem csak faj mozgalmak, — azon királyi biztos azon mozgalmak vezetőit, azok cselszövényeinek szálait nyomozza ki, és a vezetőket fogassa el. Mi azonban nem tudunk róla semmit sem, hogy bárkit is elfogatott volna; itt a ház elé semmi egyéb jelentés nem tétetett, mint, egyszer megemlittetett, hogy azon híres Tófaluban aranyakat osztottak ki. Tehát vagy nincsen mozgalom, titkos mozgalom, vagy a kormánjmak közege helytelenül jár el, és képtelen volt a mozgalom titkos szálait fölfedezni. Én tehát a királyi biztosi hivatalt föleslegesnek tartom. Minekutána fölösleges a hivatal, nagyon természetesen fölöslegesnek tartom a fizetést is. De nem fogadhatom el még azon fölül azért sem, mert én az intézmény főntartását valóságos politikai hibának tartom. Ugyanis: egy oly ország, a melynek egy részében, lehet mondani 1 U részében, egy királyi biztos, tehát az ország törvényein fölül emelkedő egyéniség rendelkezik, az az által kijelenti azt, hogy abban az országban egy igen nagy elégületlen forradalmi párt van. Azt pedig, uraim, nem szabad kijelentenünk soha, — ez tehát politikai hiba, — mert az által megbélyegezzük magunkat. Politikai hibának tartom azért is: mert, midőn egy ország részébe teljhatalmú s a törvényen fölül álló egyéniség küldetik, azon országrész lakosságának jogai meg vannak szorítva; a polgárok jogainak megszorítása pedig visszahat az országra és keserűséget támaszt azon 31*