Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

273. országos üiés január 28, 1871. 239 igazgatási hivatalokban 10 évnél rövidebb ideig szolgáltak. Ha azonban az első két pontba foglaltak más hivatalos állásban már elébb töltött szolgálati éveik után az 1848 évig fönállott nyugdijszabályok értelmében nyugdíjra igénynyel birnak, ezen szabályszerű nyugdíj élvezete tőlük nem vonandó el; a harmadik pont alatti alsóbb rangú hivatalnokok, utolsó fizetésök egy évi összegével véglegesen elégitendők ki. A pénzügyi bizottság mindezen, mind a többi miniszterek által bemutatott lajstromokból azt tapasztalván, hogy több nyugdíj — mind a nyugdijképességre, mind a nyugdíj-szabályokra nézve — nem ezen határozat értelmében utalványoztatott: mindegyik minisztériumra vonatkozó együttes határozati javaslatát főjelentésében fogja a ház elé terjeszteni. Abból áll ez, hogy a számvevőszék össze fogja egyeztetni az ezen lajstromokban foglalt nyugdíjas egyének fizetéseit s meg fogja bírálni: vajon a ház által hozott határozat tartalmának megfelelnek-e ? erről azután véleményes jelentést fognak tenni; addig is pedig a pénzügyi bizottság megszavazandónak véli a 676,580 frtot. Simonyi Ernő: Én csak azon megjegyzést kívánom tenni, miután itt első alkalommal kerül elő nagyobb menyiségben a nyugdijmegszavazás kérdése, hogy az összes minisztériumok költségvetésében, e ezimen nevezetes összegek vannak szükségletkép előirányzatba hozva, fedezetkép azonban semmi sincs. Egy határozati javaslat adatott be e napokban, fölvilágosítást kérő a minisztériumtól aziránt, hogy mi történik azon pénzzel, a mi az újonnan kinevezett hivatalnokok fizetéséből levonatik. Eddig aziránt semmi felelet, semmi fölvilágositás nem adatott : pedig ugy hiszem, hogy ezt a minisztérium igen könnyen megadhatná. Ha igaz az, hogy minden újonnan kinevezett vagy előléptetett hivatalnoknak fizetéséből egy harmad rész levonatik, — erről pedig eddig egy költségvetésben sem volt szó, hol van az a pénz ? Ez képezhetné a nyugdíjazások fedezésének egy részét, és azért helyén van itt kérdezni, hogy, mi történt azon pénzzel, és hol van az ? Erre nézve a kellő fölvilágosi tást, akár belügyminiszter, akár belügyminiszteri államtitkár urak, akár valamelyik más jelenlevő miniszter is megadhatják. Tóth Vilmos államtitkár: Fölvilágositásul annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy igenis, az ujon kinevezett, vagy előléptetett hivatalnokok fizetésének egy bizonyos része mindig levonatik; hanem ez az állampénztárba tétetik, s külön nem kezeltetik. — Mikép fog jövőre kezeltetni : arra nézve a pénzügyminiszter fog fölvilágosítást adhatni. Móricz Pál: Ezen lölvilágositással nem lehetünk megelégedve: mert, ha az állampénztárba tétetik, ennek a számadásokban is nyoma kell, hogy legyen; ott pedig nem fordul elő. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Megszavazza a ház a nyugdijakra kívánt 676,580 frtot? (Igen. Nem.) A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Külön határozat hozatalának szüksége e pontnál fön nem forog, miután a t. ház ez iránt már a pénzügyi bizottság átalános jelentésének tárgyalásánál határozott. Zsedényi Ede előadó (olvassa a pénzügyi bizottság véleményét.) VII. Fedezet. 1871-re S000 frt. 1870-re "^^J

8788 » 1871 -re kevesebb 10T783 frtT minthogy a legtöbb bevételi tétel, mint tényleg pénzügyi jeléggel bíró, a pénzügyminiszter ügykörébe helyeztetvén át, az 1870-iki költségvetésben a „Budapesti Közlöny" kezeléséből 1869ben bevett és 1870-re várható, tehát két évi jövedelem 15,000 írttal vétetett föl. — A bizottság a bevételek összegét, azaz: nyolczezer forintot tudomásul vévén, a kiadások összegéből levonandónak, egyszersmind a minisztert oda utasitandónak véleményezi, hogy a jövő évi költségvetés alkalmával a hivatalos lap kiállítása költségeit is mutassa ki. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Zsedényi Ede előadó : Még van egy tétel, a mely megszavazandó :t. i. a tébolydáknál fölmerülő fedezet 27,690 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. E szerint, mindkét fedezet együttvéve 35,690 frtot tesz. Zsedényi Ede előadó: „A képviselőház f. é. február 14-én 1337 sz. a. hozott határozatával a belügyminisztert oda utasította, hogy miután a közalapok némelyikének rendeltetése megszűnt, másoknak rendeltetése máig sincsen: ezen nehézségek elhárítása, az ügykezelés könnyítése és egyszerütése iránt terjeszszen javaslatot az országgyűlés elé. Ennek folytán a miniszter közvetlen rendelkezése alatt álló országos alapok és alapítványok vagyoni állásáról 7. alatt a kimutatást pótlólag bemutatván, egyszersmind a kezelés iránt oda nyilatkozik, hogy azon alapok, melyek czéljára az állampénztárból kiadások tétetnek, az évenkinti költségvetésbe — a fedezet rovatába szintúgy, minta szükségletek között— fölvétessenek; azon alapokról pedig, melyek kiadásaihoz az állampénztár nem