Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-273
240 273. országos ülés január 28. 1871. járul, külön előirányzatok, mint függelékek, csatoltassanak az évenkinti államköltség előirányzathoz a végett, hogy ezek is mindig nyilván tartathassanak. A bizottság azt véli, hogy főjelentésében javaslatba hozott azon átalános szabály, miszerint az országos alapok kizárólag az országos főpénztár által kezeltessenek és az egyes miniszterek rendelkezése alatt álló alapok, addig — mig más intézkedés szüksége föl nem merül: — az illető miszter költségvetésébe foglaltassanak, a belügyminiszter rendelkezése alatt álló mindennemű alapokra és alapítványokra is, — a menynyiben az alapítók másnemű kezelésről különösen nem rendelkeztek: — alkalmazandó legyen. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a pénzügyi bizottság jelentését ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatott. Következik a rendkívüli szükséglet. Majláth István jegyző (olvassa a rendkívüli szükséglet 1. czimétj: Zsedényi Ede előadó: Kendkivüli szükséglet 1871-re .... 768,974 frt. 1870-re engedélyezve volt . 959,8 00 „ 187 l-re kevesebb 190,026 frt. mely kevesebbletből levonandó a királföldi hatóságoknak irodai szükségletek, utazási költségek és lakbérekre átalány gyanánt tavaly 26,000 frttal, mint rendkívüli szükséglet előirányzott összeg, mely a jelen rendes budgetben 23,330 frttal vétetett föl. Egyéb különbségek. 1) Az erdélyi királyi biztosságra, földtehermentesitési alap-igazgatóságra és igazoló bizottmányokra 1871-re ....... 114,324 frt. 1870-re . 143,814 „ 1871-re kevesebb 29,490 frt. A miniszter jelentése szerint több igazoló bizottmány tényleg már föloszlattatott és az 1871. év folytán még néhánynak működése meg fog szűnni, ugy, hogy csak azoKnak előadói, a hátralevő valósítási munkálatok befejezése végett az alapigazgatósághoz lesznek beosztva. A kir. biztosságot illetőleg a miniszter oda nyilatkozott, hogy a helyi viszonyokhoz képest ez ugyancsak ideiglenes levén, 1871-re azonban föntartandó. A bizottság a kért összeget 114,300, azaz száztizennégyezer háromszáz forintot ez évre megszavazandónak véli. liázár Ádám: A költségvetés átalános tárgyalása alkalmával bátor voltam megemlíteni, hogy az erdélyi részekben két intézmény áll fön, és czéloztatik továbbra is, — legalább a jelen évre is föntartatni, mely minden egyébre, csak alkotmányos állapotra nem mutat. Ezen két intézmény: a kir. biztosság és a császári csendőrség. Szándékom ez alkalommal legelsőbben is a királyi biztosság és az ezzel egy kalap alá vont kolosvári földtehermentesitési alap igazgatóság, úgyszintén az igazoló bizottságok iránt fölszólalni, és pedig legelsőbben is a királyi biztosságot illetőleg. Ha igaz, hogy Erdély az unió által Magyarországgal szoros viszonyba lépett, ennek legelső követelménye lenne az azon miniszteriális kormányzat alá jutás, mely kormányzat, Erdélyt illetőleg, még mindeddig igen kevés jelét adta tevékenységének. Ha igaz más felől az, hogy minden kivételes intézkedésnek, vagy észszerüség, vagy politikai, vagy legalább policziá lis — nem mondom titkos policziális — okokból kell igazoltatni, s hogy akkor, mikor az egész magyar birodalom területén az alkotmányos kormányzat, — ugy a hogy — helyre van állítva; alig van helyén, hogy Erdély, egy kivételes intézkedés által, még távolabb jusson az alkotmányos kormányzat javadalmaiból, mint a mily közel épen az unió által lett volna hivatva: akkor méltán kérdhetjük, hogy mennyiben lehet igazolt föntartása a királyi biztosságnak, valamint az ezutánra czélzott, ugy a már ez évre előirányzott föntartása? s méltán kérdhetjük ezt, nemcsak mi erdélyiek, de kérdhetik szintén magyarországi képviselő társaim is. Miután a belügyminisztérium költségvetésében, illetőleg annak indokolásában a királyi biztosi hivatal föntartásának szükségességét egy szóval sem említi, hanem csakis a pénzügyi bizottság előtt nyilatkoztatta azt, hogy ez ideiglenes levén, még ez évre föntartandó; tehát egynehány szóból áll azon indokolás, melynél fogva föntartja, a tulaj'donképeni ok pedig nincs kiemelve. Nem állítjuk s nem is kívánjuk mi erdélyiek, hogy ott olyan hevesi királyi biztosi modorban állandó királyi biztosság tartassák fön : mert jól tudjuk a közel múltból, hogy mindamellett, hogy Erdélyben a fő királyi birtosság fönállott, egyes megyékben, jelesen Felső-Fehérmegye ellen külön királyi biztos küldetett, még pedig nem nagy örömére a fő királyi biztosnak, ki ez által saját jogait csonkítva és megszorítva érezte. Hogy minő magasabb tekintetek, s minő államérdekek indokolhatják azt, hogy az erdélyi királyi biztosság továbbra is föntartassék: arra nézve nemcsak én, hanem azt hiszem, a t. ház is jogosítva van a minisztérium képviselőitől, illetőleg a belügyminiszteri államtitkár uraktól bővebb fölvilágosítást kérni. Ha ez netalán diseretionalis dolog, tétethetik ez zárt tanácskozmányban is. Azért nem voltam ezt bátor tizedmagammal eddig kérni: mert előre akartam tudni, hogy hajlandók-e a belügyminisztérium képviselői feleletet adni? Ha ezt csak zárt ülésben óhajtanák tenui,
