Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-270
270. országos Dlés január 25. 1871. 167 szives figyelmére méltatná és mintegy határozatikig kimondaná azon nézetet, hogy ezentúl minden alap kezelése a pénzügyminiszter kezében pontosuljon össze; az egyes minisztériumok pedig, melyek ezen alapok jövedelmeiről rendelkeznek, csak bizonyos kezelési pénztárakkal bírjanak, melyeknek maximumát a pénzügyminiszter a többi miniszterekkel egyetértőleg állapítaná meg. Ajánlom ezen nézet elfogadását. Elnök : Elfogadja a ház ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán előadó : A mi némileg ezzel összefüggésben áll, t. ház, mit már az átalános tárgyalás megindulásakor voltam bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Az államköltségvetés csak akkor lesz teljes képe az ország pénzügyi helyzetének, ha mindazt magában foglalja, a mi az államot akár pósitive terheli, akár active illeti : ha mindazt magába zárja, a mi az államnak bármi czimü kiadásait vagy bevételeit képezi; és igy lehetetlen, hogy ezen elvből kiindulva, a költségvetés magában ne foglalja az államkölcsönöknek is egész teljességét. Eddig az államadósságoknak csak ketteje volt a költségvetésbe foglalva. Egyik a közállamadóssági illeték: a quota; a másik a földtehermentesitési kölcsön. Ezenkívül az országnak még három rendbeli adóssága van: egyik a vasúti kölcsön, a másik az 1870-ki X-ik törvenyczikk alapj án fölvett kisorsolási kölcsön, a harmadik a szőlő-dézsma váltság. Kell, hogy ezen adósságok és kölcsönök előirányzata is fölvétessék a költségvetésbe. Azt vélem,, t. ház. nincs most helyén kimutatni azt, hogy a költségvetés keretén belül mily helyen vétessenek ezek föl. A költségvetési vita befejezése után, a pénzügyi bizottság, szokás szerint, az idén is elő fogja terjeszteni a költségvetési tőrvényjavaslatot. E törvényjavaslatban a pénzügyi bizottság ki fogja jelölni azon helyet is, hová az államadósságok legczélszerübben lesznek fölvehetők oly módon, hogy ez által az állam, rendes kiadásai és bevételei még látszólag sem mutassanak oly szint, mely a tényleges állapotnak meg nem felel. Az államkölcsönök utáni bevét elek és kiadások nem a rendes bevételek és kiadások, nemis a rendkívüli bevételek és kiadások közé tartoznak; az elsők közé azért nem*: mert nem rendes bevételeket és kiadásokat képeznek ; a rendkívüliek közé azért nem : mert az államnak hosszabb időre lekötött adósságát képezik. Nézetem szerint tehát leghelyesebb lesz, ha külön fejezetbe lesznek foglalva. Maga az államadósságról szóló költségvetési előirányzat te"rlHSsze*íesen nem most jöhet vitatás alá, erről a ház annak idején fog határozni; most csak magát azon elv kimondását ajánlom a t. ház figyelmébe, hogy az államkölcsönök is a budg'et keretébe foglaltassanak be. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Nekem a pénzügyi bizottság kívánsága ellen annyira nincs kifogásom, hogy a mennyire lehetséges volt, anyagot nyújtottam már most, hogy az ez évi budgettörvényben ezen kívánságnak elég legyen téve. A módot illetőleg is azt tartom, hogy egészen helyes lesz egy külön fejezet nyitása, a mely szóljon az államnak azon bevételeiről, melyek nem saját rendes jövedelmi kútfejéből folynak be, és viszont azon kiadásokról, melyek nem a rendes kútfőkből eredő bevételeket terhelik, hanem azokat, a melyek hitelmüveletek utján jönnek az állam pénztárába. — Mert azok nem a rendes kútfőkből folynak, nem is rendkívüli jövedelmeket tartalmaznak; hanem nagyrészt kölcsön-pénzekből jönnek be. Ezek közt vannak olyanok, melyek sok időre állandók; igy p. o. az úrbériek és a vasúti kölcsön, ennyiben rendesek; hanem a forrás természete egészen más, és ezen különbséget az összeállítás van hivatva előtüntetni. Elnök: Elfogadja a t. ház a bizottság véleményét. (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottság az államvasutakra nézve is egy észrevételt terjeszt a t. ház elé. Két irányban hívja föl a háznak figyelmét. ,„A* első irányban tudniilik azon nézetet ajánlom a t. ház kegyességébe, hogy az államvasutak tiszta jövedelme — a mennyiben tiszta jövedelmük van és tisztajövedem alatt itt a pénzügyi bizottság a kezelésből befolyó bevételi többletet érti, — a tiszta jövedelem helyeztessék be a pénzügyminiszter költségvetésének födözetébe, viszont a pénzügyminiszter költségvetésének szükségletébe helyeztessék be netán azon hiány, melyet egyik vagy másik államvasút a kezelésnél fölmutat. De még egy más, és ennél fontosabb elvnek kimondását ajánlom a ház figyelmébe, és ez az, hogy mihelyt az államvasutak építésének számlája lezárva van, mihelyt az azokra vonatkozó collaudatio megtörtént: a befektetési tőke értékének intercalaris kamatjai többé ne Írassanak azon államvasút terhére, és ne csatoltassanak az építési alap számlájához ; hanem azok, mint szükséglet:- vétessenek föl és helyeztessenek a költségvetésbe. Különben e tárgynak bővebb megvitatása szintén a közmunka-miniszter költségvetésének tárgyalásához tartozik, a hol ezen államvasutaknak kezelési eredménye a deficit,
