Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-270

160 270. orsrágos Ülés január 25 187). monda, hogy már a múlt évben növeltetett a fizetés; megvallom, hogy az előttem különösen hangzik. — E szerint 1871-ben emeljük föl a fizetést, mert fölemeltük 1870-ben, és majd 1872-ben ismét föl fogjuk emelni, mert fölemeltük 1871-ben." Engedelmet kérek, nem ez volt érvelésem, én nem igy következtettem, és bátor vagyok azt állítani, hogy a mit ő az én állításomból kivont: épen az képezi a különbséget. Én nem azt állítottam, hogy azért, mert tavaly emeltük a fizetést, kell, hogy emeljük azt ma is; hanem a kérdés igy áll: a t. képviselőház a fizetések elégtelenségét belátta tavaly, mert elhatározta, hogy a fizetésekhez pótlékot ad, és megszavazott e czimen 200,000 frtot, hogy a pillanatnyi szükségen segítsen, A kérdés az : fönáll-e a szükség még ma is vagy nem ? változtak-e a viszonyok a múlt évhez képest: igen, vagy nem? Azt hiszem a felelet csak az lehet, hogy ha változtak a viszonyok, változtak oly irányban, hogy a fizetés fölemelése ma még szükségesebb, mint a múlt évben volt, változtak oly irányban, hogy a kérdés a múlt évinél még égetőbb alakban jelentkezik a t. ház előtt; és azért én ebből azt következtetem : hogy, ha a t. ház már tavaly belátta a fizetés fölemelésének szükségét, kell, hogy belássa azt ma is. Az elleninditványozó t. képviselő ur ezen szükséget nem tagadja, és azt mondja, hogy ő megszavazza a fizetések fölemelését azon mértékben, a mint az tavaly megszavaztatott. Engedje meg, hogy ennek ellenében én fölhozzam, és a t. ház figyelmébe ajánljam azt, hogy én ezt sem a szükségnek megfelelő, sem ezélszerü, sem tökéletesen correct eljárásnak nem tartom. Nem felel meg a szükségnek azért, mert tavaly a fizetéspótlék megadatott a központi hivatalnokok fizetésének némi csekély mérvben való emelésére, hogy abból, mint pauschale összegből lehessen a szükségen enyhíteni. Ez azonban nem felel meg a szükségnek; mert nem látom át annak okát, hogy: ha a t. képviselő ház belátja, miszerint a finánezminiszterium közegeinek fizetése elégtelen, ne látná be okát annak, hogy a többi minisztériumok hivatalnokainak fizetését is emelni kell, miután ezen hivatalnokok fizetése époly csekély, mint amazoké, és ezek ugyanazon körülmények között élnek, mint amazok. Nem látom át, hogy miután a központon a fizetésfölemelést szükségesnek tartjuk: miért vonjuk meg a hivatalnokoktól a lakbér fölemelését, mikor mindenki tudja és érzi, hogy a lakbér az, mely roppant mérvben és arányban emelkedik. Nem tökéletesen correct ezen eljárás: mert, azt vélem, hogy a pausehálösszeg megszavazásánál sokkal correctebb eljárás az, ha megállapíttatik, iogy minden egyes tisztviselőnek mennyit szavaz meg a t. ház. De hát mi a végeredmény ? Az elleninditvány és a pénzügyi bizottság véleménye közt a különbség az, hogy míg t. barátom ugyanazon összegeket, melyet 70-ben megszavaztunk : meg kívánja szavazni most is, és ezen kívül azon összeget, a melyeket a magyarországi hivatalnokok élveznek, meg kívánja szavazni a horvátországiak számára is, mely két tétel öszszesen 250,000 forintot tesz: addig a pénzügyi bizottság javaslata szerint a kormány által kért 80,000 forintból 30,000 levonatván—85,000forint volna megszavazandó; tehát 550,000 forinttal több, mint a mennyit Simonyi barátom kívánt megszavazni. Tagadhatlan, hogy ez nagy áldozat, nagy terhe lesz ez a költségvetésnek; de az államszolgálat érdekében, a humanismns érdekében, nézetem szerint meg kell szavaznunk ezen öszeget. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A ház elhatározására váró kérdés, fölfogásom szerint, két részből áll. Az egyik az: vajon a minisztérium, által benyújtott előirányzat szerint azon hivatalnokok fizetése, kik ezer50 forintnál kevesebbet húznak : fölemeltessék-e? Erre vonatkozólag a pénzügyi bizottság azon véleményét terjeszti a ház elé, miszerint átalában ezen fizetésfölemeléséhez nem járul, különösen a fogalmazók fizetését fölemelni nem javasolja; csupán csak némely közigazgatási államhivatalnokok fizetése fölemeléséhez járul. Kapcsolatosan ezzel Pest belváros érdemes képviselője adott be egy indítványt, melyben ő a minisztérium által javaslatba hozott közigazgatási némely államhivatalnokok fizetései fölemelésének kedvezményét, a kir. Curia és a kir. Tábla hasonfoku tisztviselőire is kiterjesztetni kívánja. Másik része a kérdésnek vonatkozik az államhivatalnokok lakbérei fölemelésére; a minisztérium ugyanis előterjesztésében az állam hivatalnokok lakbérét átalában fölemeltetni javasolja. Ez ellenében a pénzügyi bizottság nem járul ahoz, hogy a miniszteri tanácsosok és ezekkel hasonló napidijfokozatban álló hivatalnokok lakbére fölemeltessék. Eltér ezen fölül a pénzügyi bizottság jelentése, részben, a többi államhivatalnokok lakbérei fölemelése tekintetében is. A házszabályok 147-ik §-a értelmében pénzajánlatoknál mindig a nagyobb összeg jővén első sorban szavazás alá, a 137-ik §-sa értelmében pedig, a menyiben valamely kérdés több részből áll, szavazás alá a kérdés szétosztva bocsáttatik: ebez képest bátor vagyok a t. háznak az egyes kérdéseket szavazásra föltenni. Első kérdés szerintem ez volna: Elfogadja-e a ház a minisztériumnak azon javaslatát, melynél fogva az 1050 ftnál kevesebb