Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-270
}54 27 °- országos Ülés Január 25. 187!. ték ; hanem amint fölment, azon módon ismét visszaküldték, azt mondván: ha nincs panasz ellene, intézzék el az urak maguk. Van még egy megjegyzésem. Én nem vagyok ellene, hogy a hivatalnokok jól fizettessenek, sőt kívánom, hogy minden tisztviselőnek legyen annyia, a miből függetlenül megélhet s munkálkodhatik; hanem mostan még valami szükséges: az tudniillik, hogy az illető kedves embere legyen vagy a választóknak, vagy a kormánynak. Ezen kedveskedés mestersége nagyon nehezíti a dolgot. A mi Erdélyt illeti, én nem tartozom azok közé, kik hivatalra vágynak, vagy azért folyamodtak : de mégis különösnek találom, hogy a midőn Erdély legalább % részét teszi Magyarországnak — engedjenek meg, hogy nyíltan kimondom, — a minisztériumban egy századrészt sem találunk Erdélyiekkel betöltve. Ha azt mondják, hogy a kisebb tisztviselőknek is képzetteknek kell lenni: engedjék meg, hogy az erdélyiek is képezhessék magukat. Tisztán kimondom, hogy én azon nézetben vagyok, hogy képviselő is nagyon sok van, elég volna kevesebb is; de legyen a képviselőknek oly fizetésök, hogy ne tekintsék a képviselői állást „gradus ad Parnassum"-nak^ magasabb hivatal elnyerésére. Csak azt kívántam még megjegyezni, hogy ha már meghozták a megyerendezési törvényt : méltóztassanak azt végre is hajtani s ezáltal a jelenlegi bizonytalan állapoton, az adminisztratiónak úgyszólván megakadásán segíteni. Továbbá bátor vagyok figyelmeztni a t. házat, hogy a mit a miniszter ur mondott, igen kemény szó volt. Ha nem mondta is tisztán, de azt lehet gondolni, mintha mi azért akarnánk rósz tisztviselőket, hogy a kormánynak munkáját megakaszszuk. Ellenkezőleg, ismételve határozottan kijelentem magam részéről, és bizonyosan az ellenzék részéről is, hogy senki sem kívánja inkább, mint mi, hogy kormányunk erős és népszerű legyen, és az ellenzék minden fölszóllalása bizonyára nem hátrányára, hanem előnyére lehet a kormánynak; ennélfogva én nem vagyok az ellen, hogy a tisztviselők fizetése javíttassák; hanem ellene vagyok a szaporításnak, és a számos hivatalnoknak, s épen ugy ellene vagyok annak is, hogy a hivatalnokoknak ezentúl is úgynevezett diurnumok és appanageok fizettessenek. Ezeket akartam csak megjegyezni. Elnök: Tisztelt ház ! Engedje meg, hogy a tanácskozást néhány perezre fölfüggeszthessem, miután miniszterelnök urnák sürgős előterjesztése van. (Halljuk! Hall juh!) Andrásy Gynla gr. miniszterelnök : T. ház ! Bizonyosan nem alkalmatlankodtam volna azon kéréssel, hogy méltóztassanak megengedni, hogy tárgyalás közben fölszólalhassak, illetőleg beterjesztést tehessek: de miután ma a főrendiház ülést tart, és az ujonezozásra vonatkozó törvény szentesítve van, s annak kihirdetése mind itt, mind ott kívánatos: e tárgyban bátor vagyok kérni, méltóztassanak megengedni, hogy az említett törvénynek, melyet a t. háznak benyújtani van szerencsém — kihirdetése eszközöltessék. (Helyeslés.) Majláth István jegyző (olvassa az ujoncsozási szentesitett törvényt.) Elnök: E szentesitett törvény a képviselőházban kihirdetve levén, hasonló kihirdetés végett a főrendi házhoz fog átküldetni. Wahrmann Mór: T. ház! Tökéletesen egyetértenék Pest belvárosa igen tisztelt képviselőjével, a ki azt állította, hogy az egész tárgyalás merőben meddő és felesleges. Mi az átalános vitát befejeztük és a részletes vitába kellett volna bocsátkoznunk, de a helyett újra átalános vitát folytatunk. Nem történt a pénzügyi bizottság részéről e tekintetben semmi indítvány, mely alapját képezhetné a mostani tárgyalásnak. A pénzügyi bizottság még átalános elveket sem állított föl, melyek mérvadók lehetnének és az átalános vitára a részletes tárgyalásnál alkalmat adhatnának. Ha mégis a fizetésfölemelésről átalánosságban szólok, ezt azért teszem, mert remény lem, hogy tisztulva lesznek az elvek és és a részletes tárgyalásnál gyorsabban fogunk előhaladni. Ezen kérdés a legkellemetlenebb és a legkényesebb kérdések egyike. Evek óta mindig és mindenütt foglalkoztat bennünket; a bizottságok, ban, a delegatiókban, a házban annyi időtvesz igénybe ekét év óta, hogy ha ezen idő költségét hozzá számitanók fizetés fölemelésre, ez annyit tenne ki, a mennyit a tisztviselők talán nem is igényelnének. De attól tartok, hogy ha nem tárgyaljuk a kérdést, hogy ha véglegesen és határozottan nem mondja ki a ház e tekintetben véleményét : ezen kérdés ismételve és ismételve elő fog jönni, és mi ismét több idővesztegetósnek leszünk kitéve, mint voltunk ez ideig. Ez nem annyira elvi kérdés, mint némelyek hinni akarják: ez nagyobbára érdekkérdés ; és pedig érdekkérdés ezer meg ezer embernek, kiknek sorsa mindenesetre nagyobb figyelmet és tekintetet érdemel. A pénzügyi bizottság javaslata ellen két vélemény nyilvánult. Az első: br. Simonyi Lajos véleménye, ki merőben azt akarja, hogy semminemű fizetés fölemtlésbe nem kell bocsátkozni; a másik Deák Ferencz igen t. képviselő ur indítványa, a ki nemcsak a pénz-
