Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-269

269. országos ülés január 24. 1871. 14$ lehessenek. Már a kormánypártnak alig van anynyira érdekében, mert valóban a fölvett tárgy mellett gyöngébb érveket azoknál, melyeket tegnap és ma két képviselő ur előadott, kik egy úttal az ineompatibilitási törvény nem létezését a maguk javára igényelhetik, — valóban nem hallottam. Egyébiránt mi a ház ezen oldalán szívesen lemondunk azon előnyről, mely az által kínálkozik az ellenzéknek, hogy oly képviselők is ülnek itt, kik egy vagy talán két hivatalt is viselnek.?, A t. képviselő ur szerint ugyanis ugy látszik annál nagyobb előny reánk nézve, minél több hivatalt visel az illető: mert ez által ismeretköre annál inkább terjed; ismétlem szívesen lemondunk ezen előnyről; én legalább azt gondolom, hogy az ellenzék inkább kér oly képviselőkből, kik kötelességöket itt a házban teljesitik, mint olyanokat, kik két urnák akarván szolgálni, a két szék közt a földön maradnak, -— t. i. nem azon képviselő urak, de a képviselői és hivatali kötelességek. Az idei budget és a pénzügyi bizottság erre vonatkozó előterjesztése sem mutatja az ország pénzügyi állapotának reményteljes ós elragadó képét. Attól félek, hogy a jövő esztendő, különösen mi a bevételeket illeti, még szomorúbb lesz. Mindazok, kik az ország gazdászati viszonyaival ismerősek, el vannak készülve arra, hogy a jövő év azok közé fog tartozni, melyeket anyagi tekintetben bizvást az ország legszomorúbb évei közé sorozhatunk. Hogy tehát most igen czélszeril és opportunus dolog lenne ideiglenes fizetéseket, ideiglenes állomásokkal járó dijakat fölemelni : alig hiszem, hogy e nézet a t. házban védőre talál. Én részemről, míg a hivatalok törvény által rendszeresítve nem lesznek, addig mig, mint t. barátom Simonyi Ernő igen helyesen megjegyezte, a mostani fizetések mellett azon tehetségeket, képességeket melyekkel az ország rendelkezik: mindig meg fogja kapni;—mert minden hivatali üresedés alkalmával versenyezve jönnek a folyamodók; — végreaddig, mig egyátalában az ország anyagi állapota a luxuriosus kiadásokat meg nem engedi, azokat, részemről el nem fogadhatván: járulok t. barátom Simonyi Lajos báró határozati javaslatához. (Helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. képviselőház! Részemről is hivatva érzem magamat néhány szót emelni a kérdéses tárgyban, és pedig azért, mert megvagyok győződve, hogy a jelenlegi egyátalában nem fényes financiális helyzetben is csak kötelességét tette a kormány akkor, midőn az alsó fokú hivatalnokok fizetéseinek javítását hozta javaslatba; kötelességét teljesítette, nemcsak azon hivatalnokok, de maga a közszolgálat irányában is: mert tagadhatlanul áll az, hogy a fizetés minősége, legalább az élet szükségeihez mért elégséges volta, egyenes és közvetlen befolyással van a közszolgálat minőségére ; s ennél fogva azt gondoltam, hogy kötelességét mulasztotta volna el a kormány, ha a kielégítő szolgálat föltételére, annak eszközeire nem gondolt volna. Es én valóban szomorúan látom, ha ezen kérdésnél is, hogy ugy mondjam, aprólékokon kapva, megragadtatik az alkalom, hogy ha egy magasabb rangú kormány-hivatalnok, saját tapasztalata nyomán, az ügy mellett szót emel; az mondassék, hogy az pro domo beszól. Engedelmet kérek, egyátalában nem beszél pro domo; mert, legalább a központi bizottság javaslata értelmében, az előttünk szólott képviselő ur fizetésének javításáról nincsen semmi szó. (Bal felől: De az incompatibilitas !) Ma nem tárgyaljuk az incompatibilitást. (Bal felől fölhiáltásoh: 0 beszélt arról!) Ismétlem, ma nem tárgyaljuk az incompatibilitást, hanem igenis tárgyaljuk az alsó fokú tisztviselők fizetése javításának kérdését és ha Buday Sándor t. képviselő ur ama másik tárgyra is átszökelt, annak oka nem ő, hanem azok, a kik előtte ugyanazt tevén, őt arra mintegy ráterelték Ismétlem, miként én nem titkolhatom el, mennyire szomoritólag hat reám, ha tulajdonképen nem is a hivatalnokra, hanem valóban az ország közszolgálatára tartozó ügyet oly képen tárgyaljuk, hogy azok, kik e kérdésben nemcsak szavaznak, de tüzetesen föl is szólalnak kétségtelen bizonyságot tesznek arról, hogy nem is tudják, miről van a szó. Kemény a szó, tudom, de kötelességemnek tartottam azt mégis kimondani, nem azért, hogy vele talán ingereljek, — mitől mentsen isten, — hanem azért, hogy arról tegyek tanúságot : mily súlyt fektetek e kérdésre. Kemény képviselő ur megengedte, hogy az alsó tisztviselők fizetése csekély; megengedte, hogy a fogalmazóknak, és még inkább pedig a segédfogalmazóknak, tehát a legalsó tisztviselőknek fizetése csekély, nem elegendő arra, hogy abból egy család eltartható legyen ; de igenis elegendő arra, hogy kezdő fiatal embereknek, a kik az iskolából kikerülnek, tisztességes ellátást biztosítson. Ha a t. képviselő ur e körülmény miatt megtagadja a följavitást: ugy egyszersmind azt is kimondotta, hogy azok, a kik köztük családosak, vagy haljanak éhen, vagy mozdittassanak el; pedig ilyek vannak, és pedig nagy számmal vannak. De nem ez az, a mivel motiválni akarom ama kemény szót, melyet kiejtettem; hanem az,