Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-269

269. országos Ülés január 24. 187!. 137 összeg körülbelül 120,000 fttal kisebbre szállíttatnék le. A pénzügyi bizottság ezen eljárása, nézetem szerint, indokolt és helyes : mert a fizetésfölemelésnél, t. ház, azon kivül, hogy tekintettel kell lennünk az illető állásával összekötött teendőkre és felelősségre, szükségképen kell, hogy arányban legyen a fizetés az átalános élet viszonyaival és átalában azon tényezőkkel, melyek az esistentia eszközeinek és átalában az éleszükségeinek előteremtésénél szerepet játszanak. (IIelyesUs.) Ha meggondoljuk azt, hogy épen azon fizetések megállapítása, melyekről ma van szó, oly időben történt, mely a maihoz képest egészen különböző, oly időben történt, midőn egy ezer forinttal ellátott tisztviselőnek fizetése meglehetős összeget képviselt, mely azonban ma, a szükségtől a nyomortól alig képes megvédeni: át fogják látni, hogy a fizetésfölemelés kérdése azon tisztviselőkre nézve égető kérdés. (Helyeslés jobb felől.) T. képviselő ház ! Az állam a tisztviselőktől szorgalmat, erélyt, kitartást, iparkodást, és függetlenséget követel, és jogosan követelhet; de épugy kívánhatja azon tisztviselő, ki más viszonyokközt bizonyos államszolgálatba lépett, az államtól, hogy őt oly állapotba helyezze, mely őt a súlyos anyagi gondoktól megmentse, oly állapotba helyezze, hogy azon különbség, mely a mai és régi állapot közt létezik, kiegyenlittessék. Nem mondom, hogy az állam zsinórmértékül vegye azt, hogy mit fizetnek a magán vállalatok, intézetek, társulatok? mit ad a magán kereset? mit ad a magán ipar? nem mondom, hogy versenyezni kell ezekkel az államnak; mert ezen elv veszedelmes lejtőre vezetne : de azt hiszem, teljesen e körülményt ignorálni nem lehet, mert ha ezt teljesen ignoráljuk, oly egyéneket fogunk esak az államszolgálatra kapni, kik más szolgálatban alkalmazást nem kapván, mintegy végmenedéket az államszolgálatban keresnek. (II?lyeslés.) Ha átnézzük azon hivatalnokok fizetését, kiknek fizetés fölemeléséről ma itt szó van, ha szemügyre veszszük, hogy a mai pénzügyőröknek 60—80 kr mellett kell az állam szolgálatot teljesiteniök, még pedig utált és gyűlölt szolgálatot, ha figyelembe veszszük az adópénztárnokokat kik 100,000-ketkezelnek s mégis legnagyobb részt 7 — 800 fr. fizetéssel vannak ellátva, és azok kik ezen 100 ezreket kezelő tisztviselőket ellenőrzik, viszont 6 — 7 — 8 száz frt fizetéssel vannak ellátva. Az adótisztek közt vannak olyanok, kiknek rendes fizetése 315—325 frt és a posta — a távirdai tisztek között van olyan, kinek fizetése alig valamivel nagyobb, mint ez. Ily körülmények közt csakugyan át fogjuk látni, hogy az államszolgálat érdeke nemcsak, de valósággal humaKÉPV. H. NAPLÓ 18*|- XII. nitási szempontok azok, melyek ezen tervezett? fizetésemeléseket indokolják. A t. ház hivatva lesz ítélni e kérdés felett, én arra kérem a t. házat, hogy a pénzügyi bizottság által javasolt fizetési fölemeléseket azon mérvben, mint azokat az átalános jelentés idevonatkozó része magában foglalja, a központi tisztviselőkre nézve, és azon mérvben, mint a részletes jelentés magában foglalja, a vidéken levő tisztviselőkre nézve, elfogadni kegyeskedjék. {Helyeslés.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Az átalános tárgyalás alkalmával több képviselő nyilatkozott már az iránt, hogy jelenleg igen nagy a hivatalnokok száma. Ez engem részben fölment attól, hogy e tekintetben bővebben nyilatkozzam; a részletes tárgyalás alkalmával azonban, ezen hivatalnokok fizetésének emelése fordulván elő, e tekintetben ki. akarom mondani nézetemet. Minden államban szükséges az, hogy kellő számú tisztviselő legyen. Ha igen kevés a tisztviselő, ez mindenesetre káros az államra nézve: mert a tisztviselők nem bírják kellőleg kezelni az állam ügyeit, és talán az egyesek kárára történik az, hogy az állam, talán az igen kevés tisztviselő által, valamit meggazdálkodik. Egyébiránt az eddigi tapasztalatokból tudhatjuk azt, hogy ettől, — t. i. hogy igen kevés hivatalnok tartassék jelenlegi kormányunk által — nem igen félhetünk. Ellenben, az igen sok hivatalnok káros : mert egyik a másikat gátolja a munka vezetésében, és ez nincs előnyére a közügy szolgálatának ; de a sok hivatalnok igen sokba is kerül az államnak. Van azonban még egy nagy hiány, mely a sok hivatalnok kinevezéséből fölmerül, és pedig az által, hogy igenis sok tisztviselő neveztetik ki egy államban, ez által fölköltetik a haza lakóiban azon vágy, hogy az állam jövedelmei után éljenek, a helyett, hogy mindenki igyekeznék szorgalma és iparkodása után élni, s azon önérzetet, — hozzá teszem: azon nemes büszkeséget, — melyet a munka ad, melyre egyenlőn a műveltsége, tudománya után élő ügyvéd, orvos, és az, a ki kezével keresi kenyerét, van följogosítva, kioltja a haza lakóinak szivéből, s ellenkezőleg a servilismus csiráját oltja be: mert mindenki csak pártfogást keres, s a lakosok nagy része arra vágyik, hogy ez utón hivatalt nyerjen. Minden apa reményteljes kis fiában már született hivatalnokot lát. Ez átkos kinövése a bureaucratiának, és jelenleg ezen irányban haladunk. Tisztelem a jó hivatalnokot, szükségesnek tartom, jól akarom fizetni; hanem akkor, ha kellő számmal tartatik. Igaz, hogy most, midőn átmeneti korszakban vagyunk, több hivatalnok van, mint kellene, elismeri ezt mindenki; de át nem látom, hogy 18