Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-268

98 268. országos ülés január 23. 1871. helyzetét, bemutatja a mérleget az előirányzott jövedelmek és kiadások között; nyilvánítván egyszersmind azt: hogy csak azon esetben vállalhatja magára a felelősséget, ha a szükséges kiadások megszavaztatnak, hogy azokból fedezhesse a közigazgatásra és kormányzatra szükséges költségeket , teljesíthesse az állam kötelezetségeit s egyszerismind az üdvös és gyümölcsöző beruházásokat megtegye. A képviselőház akkor, összehasonlítván a bevételeket a kiadásokkal, egész készséggel megszavazhatja a gyümölcsöző beruházásokra szükséges kiadásokat és pedig azon esetben, ha többlet mutatkoznék a bevételek és a kiadások között, vagyis ha több volna a bevétel, akkor a legnagyobb készséggel szavazhatja meg a gyümölcsöző beruházásokra szükséges költségeket; ellenkezőleg azon esetben, ha deficit tűnnék föl, akkor lehetőleg a minimumra szállítsa még azon kiadásokat is, melyek hasznos beruházásokra fordíttatnának. De a képviselőház csak akkor teheti ezt, ha a költségvetés a kellő időben ós pedig nem részletenkint, hanem teljesen, t. i. összevéve minden kiadást és bevételt, terjesztetik elő. A képviselőház áthatva ennek helyességétől ámult év januárius 19-én Deák Ferencz t. képviselőtársamnak következő határozati javaslatát fogadta el : „Határozati javaslat : Mondja ki a képviselőház, hogy ezentúl a költségvetés mindenkor kellő időben és ne részletenkint, hanem teljesen a bevételek és kiadások mérlegével a bruttó budgetelvek szerint és formailag egyöntetűen és az egyes minisztériumok részéről irott indokolással kisérve, terjesztessék elő." A kormány a ház ezen határozatát nem teljesítette. Nem teljesítette pedig mindenekelőtt ezen határozat első részét: mert a budgetet kellő időben nem terjesztette be. 1871-ben állapítjuk meg az 187l-iki költségvetést. De nem teljesítette a kormány e határozat második részét sem: t. i nem terjesztette be a budgetet egész teljességében. Mérlegről, melyben kimutattatik az ország jövedelme és kiadása, itten szó sem lehet. Azon melléklet, melyet a pénzügyi bizottság jelentéséhez hozzácsatolt, és mely kezeinkben is van : atalános sommázatnak nem tekinthető. A ki csakugyan elhinné azt, hogy ez atalános sommázat, az igen különös következtetésekre jönne; most a pénzügyi bizottság előterjesztése szerint a bevételek a kiadásokat 19 millióval haladják meg, a kormány előterjesztése szerint pedig a bevételek a kiadásokat 12 millióval. Azon következtetést vonhatná tehát az illető, ki azon téves föltevésből indult ki, hogy ez atalános sommázat, hogy Magyarország oly boldog helyzetben va», mint p. o. az északamerikai köztársaság. De ezen összeállításból hiányzik igen sok tétel, többi közt hiányzik az államvasutak befektetett tőkéinek kamatja, s hiányzik az összes közösügyi költség: hiányzik továbbá a rendkívüli kiadások közül azon részlet, mely azon esetben, ha a delegatio által rendkívüli hadiköltségekre a 60 millió megszavaztatnék, ránk esnék. Nem tekinthető ez tehát atalános sommázatnak, nem birunk tehát pénzügyi mérleggel. A pénzügyminiszter igen jól tudta ezt, és ismeri ezen hiányokat s e hiányok nyomása alatt hallgatott a helyet, hogy, — mint ez rendesen szokott minden alkotmányos országban történni, — az állam bevételeiről és kiadásairól a pénzügyi mérleget előterjesztette, és az ország pénzügyi helyzetét itten bemutatta volna. A központi bizottság előadója dicséretes szorgalommal kimutatta az egyes részleteket a budgetből; de ő, nézetem szerint is igen helyesen, nem ereszkedett abba, hogy ez atalános áttekintésnek volna tekinthető, — és semmi positiv adatokat a kiadások nagy részéről nem birván, s csak föltevésekre alapítván okoskodásait, mást nem is tehetett, mint azt mondhatá, hogy azon esetben leend kedvező a helyzet, ha a delegatiók ugy állapítják meg a közösügyi költségeket, mint ezt a múlt évben tették. A pénzügyi bizottság előadójának nyilatkozása tehát nem nyújthat atalános áttekintést, a mely pedig annyira szükséges volna. Azonban mégis látjuk azt ezen előterjesztésből, hogy: mindamellett,hogy az ország bevételei 12.200,000 írttal számittatnak többre, azaz, hogy több bevétel lesz 1871-ben 12 millióval, mint volt a múlt évben: mégis 9 millió lesz a deficit. Ha még éhez hozzáadjuk azt, hogy azon esetben, — mert én is csak föltevésekre alapithatom okoskodásomat, most mással nem birok, — ha a 60 millió a hadügyi költségekre megszavaztatnék, ebből ránk esik 27 millió: akkor mindössze 36 millió deficitnek nézünk eléje. Ezek azonban nem lehetnek positiv számitások, mert, mint mondám, az összes bevételeknek és kiadásoknak összeállítását nem birjuk, nem positiv számok által megvilágított ösvényen haladunk, csak a sötétben tapogatódzunk. Azaz egy meggyőződése van itt mindenkinek, hogy a mi szükséges, azt éppen megszavazzuk; a mi az ország jövedelméből kitelik, azt onnan ki fogjuk elégíteni, a mi pedig ki nem telik, arra adósságot csinálunk. A pénzügyminiszter tehát nem teljesiti az országgyűlés által hozott határozatot, és a budgetet nem terjesztette elő egész teljességében, hanem részletenkint, és ha kérdőre