Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-267
94 267 or «ág°s BIÉS január 2!. 1871. béli? Terheli a földadó, a késedelmi kamatokkal és végrehajtási költségekkel: mert, gondolom, ezek is mind a földre nehezednek leginkább s 35.000,000 ftra rug. A községi pótlékok tesznek 4.500,000 frtot; a közmunkának értéke, •a váltságdijakkal, ugylátszik, négy millió forintra tehető. A hus- és borfogyasztási adó 4 millió 267 ezer forint. Erre azt szokták mondani, hogy hisz ezt a fogyasztó fizeti. Erre nézve azonban először is azt jegyzem meg, hogy a magyar népnek u /\ részénél a fogyasztó ugyanaz, a ki a termelő; másodszor pedig fogyasztásról csak akkor lehet szó, mikor a kereslet nagy, mikor az nagyobb a kinállatnál. Nálunk továbbá a fogyasztó szegény. Ki fizeti tehát az adót? Fizeti a földbirtokos. A bélyeg- és illeték-adókból a magyarországi földbirtokra- esik 7 millió 84 ezer forint; a szesz-adóból, — miután a szesznél bátran elmondhatjuk, hogy annak 3 / 5 része a gazdasági szeszgyáraktól a már megadóztatott föld terményeiből fizettetik, — esik a földbirtokra 4 millió 700 ezer forint. A só és dohány nyeremény tesz 12.090,000 frtot; vagyis: a földbirtokot terhelő 71.641,000 forintnyi adó fölemészti a jövedelemnek 58 1 / 2 százalékát. Roppant, páratlan adó ez ! Igen gyakran hivatkoznak önök a külföldre. Legyen szabad ez alkalommal Magyarországnak s különösen a magyar földnek helyzetét összehasonlítanom azon állam helyzetével, mely a termelés mennyiségére nézve Magyarországhoz leginkább hasonló s Magyarországgal egy arányba tehető. Ezen állam Poroszország, és pedig nem a mostani, hanem a háború előtti Poroszország ; ezen államban, mely kiterjedésre és termelésre nézve Magyarországgal egyenlő, de melyben a termény értékesebb : a földjövedelem 180 millió frtra, vagyis 120 millió tallérra van téve; fizetnek adót 10 millió tallért, vagyis 15 millió frtot; tehát Poroszországban, azon Poroszországban, melynek gazdasága a mi gazdaságunk fölött mindenesetre nagy előnyben van, — a mennyiben már a munkás is 50°! 0-el olcsóbb mint nálunk, hol gyakran nem is lehet munkást kapni, — mig másrészről sokkal közelebb is van a kiviteli országokhoz: ezen országban fizetik adóba a tiszta földjövedelem 8 l /s 0 /o-át; tehát összehasonlítva a két adót, csak a tiszta adó közt, — nemis vévé hozzá a községi pótlékot, — 21%-nyi különbség van. Angolországban a föld 1287 millió jövedelem után 60 milliót fizet: tehát 5 °/ a-át az egész jövedelemnek. Erre azt szokták mondani, — különösen a czopf emberei, és nevezetesen azok, akiknek semmijök sincs, és a kik ellenségei a földnek, — hogy a magyar föld megbírja az adót, és a magyar ember azért nem fizet, mert nem akar fizetni. Fölhozzák azon állításokat egy tény ellenében, melyet máskép megczáfolni nem lehet s ezen tény az, hogy Magyarországon a 35 milliónyi földadóból, — mint a t. pénzügyminiszter ur kinyilatkoztatta, -~- 20 millió végrehajtás utján hajtatik be. Már most ezen körülménynyel szemben talán fölösleges is annak indokolása, hogy az adó valóban terhes. Legyen szabad e helyen megvizsgálnom azt is: vajon alapos-e azon állítás, hogy a magyar ember nem akar fizetni ? A nemfizetés törvénysértés, törvényszegés mindig. Végre a törvényt valaki bizonyos indokokból megszegheti és a törvénysértés egyik indoka lehet a hiúság, ha t. i. az illető azért tapsokat arathat. Ha már most volnának olyanok, kik a nemfizetést megtapsolnák, és ha a tapsok pénzbe nem kerülnének: akkor érteném a dolgot. De hiszen jelenleg nem arat senki tapsokat, mert a magyar kormánynak meghódol mindenki; - hanem inkább sajnálják az illetőt, mert csakugyan kellemetlen dolog az, mikor három-négyannyit lefoglalnak, mint a mennyi tartozás. A másik, a mi a fizetésre késztet, az önérdek: mert a nemfizetés először egynehány százalékba kerül, a végrehajtás után kamatokat is kellvén fizetni; más részről igen kellemetlen dolog: mert három-négy annyi értéket foglalnak le, mint a mennyit a tartozás tesz, és ha máshonnan nem tudja az illető előteremteni a pénzt, a lefoglalt értékeket sokkal olcsóbban kell eladni, mint a mennyit azok valóban érnek. Tehát önnön érdeke mindenkinek a fizetés. Miért nem fizet a magyar ember? azért, mert nem képes fizetni, és hogy nem nemzeti typusa a magyar embernek a nemfizetés, hogy nem azért nem fizet, mert magyar : azt mutatja az, hogy nemcsak a jnagyar faj adós, hanem a legengedelmesebb és legloyalisabb faj is, a sváb, vagyis a német. Ezek sem fizetnek, mert szegények, nem képesek fizetni. Végre kénytelen vagyok azon térre visszamenni, a melyet már megemlitettem, és ez azon hiány, mely már tavaly is fölhozatott. De hiába, ha valami helytelen, azt ismét és ismét föl kell hozni, és ilyen az adó aránytalansága is. ' Nem fogok hosszasan késni ezen kérdés mellett: de végre mit kivan a pénzügyi tudomány elve. mit kivan az igazság? Mindenekelőtt arányosságot kivan az adó különböző nemeire nézve. Jelenleg a budget ezzel teljesen ellentétben van, mert Magyarországon 29 76 i 0 o 0 jo a földadó, Erdélyben 22 c | 0 , a házadó 24%, a tőkeadó 10° 0 . Hozhatnék még föl számtalan ily aránytalanságot, pedig miután az adó jövedelem után fizettetik, az állam csakis a jövedelmet adóztathatja meg egyenlő arányban: mert a tőke nem sajátja.
