Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-267
267 országos ülés Január 2!. 1871. 95 De van sok más tárgy, mely különfélekópen van megadóztatva. Van a budgetnek még egy igen nagy hiánya: ez a túlkiadás. Bizonyos ágaknál rendkívül sokba kerül az administrátio, a mi sokkal olcsóbban is lenne eszközölhető. így az adóhivatalok föntartása 1,511,700 forintba kerül, a pénzügyőrséget méltóztattak szaporítani és ez 400,000 forintba kerül, tehát 1,904,000 forintba; a pénzügyi igazgatóságok föntartása 1,368,000 forintba kerül. Már most ez ízlés dolga; hanem én kénytelen vagyok a magam nézetét kifejezni e tárgyban : hogy épen ezen adóemelést és adókezelést tartom igen drágának. Ezt lehetne egyszerűsíteni. Tehát miért nem akarják egyszerűsíteni? Maga a rendszer oka: mert a bureaucratismusnak esküdt barát] ai. Az adók behajtásával a megyéket nem akarják megbízni, még akkor sem, ha ezen megye tökéletesen a kormánytól függ. Ha a községek a megyék hatáskörének szélesebb tért engednének, ez által meg lehetne kímélni legalább 1,000,000 forintot. Midőn ezen budget nemigen kíméletes a kiadásokban, más részről meg egyátalában nem is ügyes a bevételekben. Magyarország vagyonának egy kitűnő részét képezik az államjavak. Hogy megy ezen államjavak kezelése? 500,000 holdat tesznek a magyarországi államjavak, ezeknek jövedelmei 2,466,744 forintot tesznek, tudniillik ennyi jövedelmet adnak a mezőgazdasági uradalmak. Ezen uradalmaknál, nem azt veszem rósz néven a minisztériumtól, hogy kiadta árendába, ez más dolog; hanem hogy mikor 500,000 holdból áll az államvagyon, mely a magyarországi földek legjobb részét képezi: mégis ezeknek jövedelme csak 2,466,744 frtot tesz, holott a legroszabb számítás szerint 3,600,000 frt jövedelmet hoznának. És itt kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ennek oka ismét a minisztérium hanyagsága; mert az állam javakhoz tagosítás és más müveletek utján mintegy 50,000 holdnyi terület járulhatna; de a minisztérium, midőn a tagosításra szoros rendeletek vannak: nem érvényesiti azt az állam vagyon érdekében. Tehát nem a viszonyok, hanem a minisztériumnak hanyagsága az ok, hogy az államvagyon jövedelme nem szaporodik. (Igás! hal felől.) Van még egy, mely az államvagyonnak igen szép részét teszi, és ez a mintegy két millió holdra terjedő erdőség. Ennek jövedelme 672,950 fr. Valóban, ha nagyon sok pénzünkbe nem kerülne, nevetni lehetne e csekély jövedelem felett, mert egy holdra 33 krajczárnyi jövedelem esik. Valóban nevetséges jövedelem, akkor, midőn osztrák becsű szerint egy hold legelő jövedelme 1 frt 50 krban van megállapítva. Ha már ennyit jövedelmez osztrák becsű szerint egy holdnyi legelő : nagyon természetes, hogy most sokkal több jövedelmet kellene hajtani az erdőségeknek. Tudom ugyan, hogy a magyarországi erdők becsértéke nem egyenlő ; de tudom hogy vannak például Liptóban és Maramarosban igen értékes erdők, — a mint erről azok, kik a ház elé gerjesztett irományokat elolvassák, — tisztán meggyőződhetnek. Mármarosban vannak igen jó erdők, melyekből deszkát, szálfákat lehet szállítani. Összevéve a jó és rósz erdőket: Magyarországban az államerdőknek értékét teszem legalább 60 millióra. Midőn tehát 60 milliónak kamatja 3 millió 600 ezer frt, és csak 672,950 frtot jövedelmez : annak a kezelés az oka. Van egy harmadik is, a mely szintén igen tetemes jövedelmező forrást képezhetne az államnak, és ezek az államnak vasgyárai. Az államnak vasgyáraiban körülbelül 700 ezer mázsa vas termeltetik. Meg kell említenem azt, miszerint ezen vasgyárak a lehető legjobb helyzettel bírnak, meg kell említenem azt, hogy a. vastermelés Magyarországra nézve már azért is fontos, mert ha vasutaink ki lesznek épitve: akkor körülbelül 800 ezer mázsára lesz szükségünk, vassínek pótlására, évenkint; tehát ezen 800 ezer mázsa vasat az állam maga volna képes termelni, mely vasat jelenleg drágán veszik külföldről. Ezen vasgyárak termelési képessége, a szerint, a mint más honi vasgyárak termelnek, a mint speciális tapasztalatom is van ezen szakban, legalább 2 millió mázsa termelési képességgel birnak. Két millió mázsának jövedelme, meglehetős kezelés mellett, jövedelmezhet 2 millió frtot és tettleg csak 312 ezer frtot hoz; tehát vészit az állam 1 millió 700 ezer frtot. Van egy másik tétel is, mely figyelmet érdemel, melynél én a kormány eljárását nem helyeslem. (Halljuk! balról.) Ez a másik tétel az osztrák-magyar dohányüzlet. Magyarország Ausztriának bizonyos mennyiségű dohányt ád el, illetőleg termel saját fölügyelete alatt. Ausztria csak 20°| 0 pótlást fizet. Azok, a kik dohánytermelők, nagyon jól tudják, hogy azon 20°| 0 , melyet Ausztria a magyar kormánynak ad, — azon pár hónap alatt, a meddig a magyar kormány átvette, 20°| 0-al apad, vagyis a dohányt átveszik januárban, és átadják márczius-aprilisban. Az okvetetlenül anyival kevesebb és így Magyarország semmi kárpótlást nem nyer; miután Magyarország Ausztria ellenében mint szövetséges társ áll; ez egyébnek, mint üzletnek nem tekinthető. Hibáztatom a kormányt, hogy ezen dohánymennyiséget saját maga termelési árán adja el Ausztriának. Itt az ország elveszít legalább 1 miliő forintot. Meg kell még említenem azt is, miszerint nem helyeselhetem a kormány azon eljárását, hogy épen most, midőn nagy budgetnek nézünk
