Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-234

234. országos Illés octobcr 26. 1870. 07 tal, hogy jövödelmi források elapasztatnak a nélkül, hogy kiadási tételek töröltetnének. Theoriában minden ember barátja a suly­égyennek; hanem mikor arról van szó: hogy ez is kellene, amaz is jó lenne, némely ember el­felejti, hogy azzal a kellenével másik kellene is függ össze, t. i, a megfelelő jövedelem bizto­sítása. S viszont midőn a közterhek könnyítéséről, odiosus adónemek megszüntetéséről, vagy eny­hítéséről van szó : mindnyájan egyetértünk ab­ban, hogy bizony az jó lenne; de arra nem gondolunk, hogy ennek folytán vagy egy na­gyon szükségesnek ismert kiadási tételt kell tör­lenünk, vagy pedig a költségvetésben a suly­egyent megzavarnunk. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ez előterjesztést a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy az, a mennyire lehetséges, idejekorán meg • szavaztathassák, és a kiadások a jövő évben már teljesen a szerint intéztethessenek. (Élénk helyeslés és tetszésnyüaíkozatok jobb felől.) Németh Albert; T. képviselőház! A t. pénzügyminiszter ur által imént beterjesztett költségvetési előirányzat oda int engemet, mi­szerint a t. képviselőház elé egy figyelmeztető kérelemmel járuljak. Méltóztatik talán emlékezni, hogy a múlt évi ülésszak alkalmával, ha jól emlékszem a ja­nuár 19-iki ülésben, beadatott egy határozati javaslat. Mielőtt ezen határozati javaslatot föl­olvasnám, a mely bizonynyára a t. képviselőház­nak figyelmét nagy mértékben megérdemli, en­gedje meg a t. pénzügyminiszter ur, hogy csak egy észrevételt tegyek előadására. Én t. i. haeresisbe jöttem önmagammal, bár nem vagyok szakember, de ugy emlékezem, hogy midőn Lónyay, volt pénzügyminiszter ur, a jelen évi költség-előirányzatot beterjesztette, bár a költségösszeg kisebb volt, mint bizonyára ez lesz, — a hozzá csatolt irománynyalább sok­kal nagyobb és terjedelmesebb volt: míg most, bár a tételek összege nőtt, a hozzá csatolt iro­mányok terjedelme és nyalábja tekintélyesen csökkent. Megvallom, hogy ez bennem nagy nehézsé­geket támaszt. Igaz, hogy Lónyay, volt pénz­ügyminiszter ur, költségi előirányzatához és zár­számadásához mellékelte a koronajavaknak ter­jedelmes leírását. Szép emlékezetes ajándék ez a jelen ország­gyűlés tagjainak, méltóztatnak emlékezni, hogy a koronajavak terjedelmes földabrosza is ben­foglaltatik csinosan kiállított két kötetben. Igaz, hogy a temesmegyei uradalomnak egy nagy terjedelmű birtokrósze e földabroszok­ról véletlenül kimaradt, hiszen az nem tesz I semmit, mert jövedelme ugy sem az ország pénz­tárába, hanem a bóesi közös hadügyminisztérium pénztárába szivárog — de, mint mondom, min­denesetre érdemesek e csinosan kiállított könyvek arra, hogy örök emlékül a képviselő urak ma­gán könyvtárát díszítsék. (FöMáUások jobb felől: A dologra!) Mindjárt összeköttetésbe hozom a fölolva­sandó határozati javaslattal azon nehézséget, hogy t. i. a külalakra és terjedelemre nézve kevesebbek lennének a beadott kimutatások, és hogy miért kivánonom ón a jelen határazati ja­vaslatot fölolvasni, mely így szól: (Halljuk !) „Határozati javaslat: Mondja ki a ház ! hogy ezentúl a költségvetés mindenkor kellő időben s ne részletenkint, ha­nem teljesen, a bevételek s kiadások mérlegével, a bruttó budget elvei szerint szerkesztve, s for­mailag is egyöntetüleg és az egyes minisztéri­umok részéről irott indokolással kisérve terjesz­tessék elő." Ha ez igy történt volna t. ház, akkor kül­terjedelemre nézve is hasonlóknak kellene len­niök a beadott könyveknek a Lónyay korábbi pénzügyminiszter által beadottakhoz; nem levén azonban ez igy, szükségesnek láttam most inci­densképpen ezt részemről fölhozni. Továbbá igy szól a határozati javaslat: „Hogy a központon alkalmazott hivatalno­kok száma a közigazgatás azon ágaiban, a hol lehetséges, kevesebbittessék; — Végre, hogy a költségvetési törvényben az átruházás engedélye lehetőleg kerültessók s a törvényben inkább azon eziniek és rovatok, melyekben még most az át­ruházás (virement) ki nem kerülhető, foglaltas­sanak egybe", fölolvasom az aláírást is: „Pes­ten 1870: januárius 19-én beadja Deák Ferencz, pest-bel városi képviselő. (Derültség bal felől.) Én arra kérem a tisztelt házat, hogy ezen határozati javaslatot előzetesen napirendre ki­tűzni méltóztassék, azon oknál fogva, mert hi­szen Deák Ferencz tisztelt képviselő társam, mi­dőn ezt beadta, nem láthatta előre azon akadá­lyokat, melyek fölmerülnek, azon okból, mert hiszen a lajtántúli tartományok a nekik szánt közösügyes alkotmánynak boldog mivoltát: hogy most ez alkalommal érezni nem akarják, arról Deák Ferencz képviselő társam bizonynyal nem tehet; nem is azért hozom föl, hogy midőn ez napirendre tűzetik, Deák Ferencz képviselőtár­sam tán az ellenkező szükségnek indokolásával zavarban volna, (Derültség bal felöl.) mert bi­zonynyal találni fog oly indokokat, melyek meg fogják győzni a ház többségét arról, hogy most már az ellenkezőre van szükség: (Derültség bal felől.) hanem azért hozom föl, mert a január 18-iki országos ülésben, midőn a költségvetés-

Next

/
Thumbnails
Contents