Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-234
« 234. országos ülés oetober 23. 1870, nak; a népesség nemzetiségére; végre Erdély viszonyaira is. Mindezek a miniszter ur által beterjesztett határozati javaslatban mellőzve vannak; ez egyszerűen azt mondja: 20 tagból álló bizottság küldessék ki; tehát ez annyit jelent : járjon el a bizottság belátása szerint; és semmi elvet nem mond ki, mely szerint a bizottságnak működnie kellene. Igaz, hogy benfoglaltatik ezen indítványban az is, a mi az enyémben nincs meg, t. i., hogy a költségvetés tárgyalása szintén a 20 tagból álló bizottság föladata legyen. En azonban t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy a költségvetést akkor kell előterjeszteni, midőn már a bizottság a törvényszékek székhelyeit ós számát megállapította, és azt ezután együttessen kell tárgyalni az igazságügy miniszter költségvetésével. Bátor leszek most okaimat elő sorolni, hogy miért terjesztettem be indítványom at. Hallottam én épen a miniszter ur által hangoztatni azt, miszerint a mostani kor nem kedvező a történeti jogoknak. Én sem vagyok azon véleményben valóban, hogy mindent föntartsunk, a mi főn nem tartható ; de nem vagyok azon véleményben sem, hogy rontsuk le azt is, a mi jó, és a mi az alakulás könnyítésére szolgálhatna. Ez okból indítványoztam azt. hogy ott, hol megyei törvényszék eddig létezett, helyeztessék el ezután is törvényszék. Továbbá a nemzetiségeket azért hangsúlyoztam, mert a tisztelt igazságügyminiszter ur — miként, tegnapelőtti jeles beszédében elmondá — a szóbeliséget és közvetlenséget be akarja hozni. De t. ház, én azt hiszem, hogy már most meg kell vetni annak alapját, hogy a közvetlenség ós szóbeliség lehető legyen. E tekintetekből ajánlom indítványomat elfogadás végett. Ghyczy Kálmán: T. ház! A tisztelt igazügyminiszter ur által beterjesztett törvényjavaslatnak részleteire nézve észrevételeimet, ha szükséges lesz, a maga helyére föntartván, átalában ezen határozati javaslatra nézve csak egy megjegyzésem van, melyet leginkább azért említek föl, hogy később arra nézve, a mit mondandó leszek, kérdés ne támadhasson. A házszabályok világosan szólnak, hogy azon esetben, midőn törvény alkotásáról van szó, és arra vonatkozólag a külön bizottságok jelentései beadatnak : ezek osztálytárgyalás alá veendők. Azt kívánom csak megjegyezni, hogy ezen határozati javaslat is, elfogadása esetében, akképen értelmeztessék, hogy a bizottsági jelentés beadása után a beadandó jelentés osztályülési tárgyalás alá vesndő. (Helyeslés.) KÉPV. H. NAPI.Ó 18S-S- sr. A mi Papp Zsigmond t. képviselő .ur határozati javaslatát illeti: én részemről a két határozati javaslat között elvi különbséget nem látok; a külömbség csak az, hogy Papp Zsigmond t. képviselő ur határozati javaslatában bizonyos elvek állapittatnak meg előre, melyek a t. igazságügyminiszter ur határozati javaslatában nem érintetnek, ós így sem elfogadva, sem elvetve nincsenek. Az a kérdés tehát csak: helyes-e, hogy a bizottság kiküldése előtt bizonyos elvek állapíttassanak meg ? Én azt tartom, hogy ezélszerübben járunk el, ha, előlegesen elveket nem állapítunk meg, mert azoknak megállapítása most bizonyosan igen sok nehézséggel járna, s hosszas vitatkozásokra adhatna alkalmat; mig később, ha kész munkálat lesz előttünk : talán kevesebb nehézséggel fogna járni. En tehát czélszerübbnek tartanain, hogy most az igazságügyminiszter ur javaslatát tárgyalnék, Papp Zsigmond képviselő ur határozati javaslatának tárgyalása pedig azon időre halasztatnék, midőn majd a kiküldendő bizottság be fogja adni jelentését. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : T. ház! Teljesen csatlakozom azokhoz, miket Grhiczy képviselőtársam előadott. Nagyon természetes, hogy midőn én a törvényjavaslatnak tárgyalására egy külön j ogügyi bizottságot kértem kiküldetni, kértein kiküldetni azért, mert tüzetesebb tanulmányozást tartottam szükségesnek: akkor nekem nem lehetett ezélom, hogy a házszabályok ellenére, a jogügyi bizottság véleményét az osztályok tárgyalása alól elvonjam; ez sohasem volt szándékom. Meglehet, kifejezetten nem mondottam, de ezennel van szerencsém határozottan is nyilvánítani, hogy a jogügyi bizottságnak beadandó véleményét, az én nézetem szerint is osztáiyülési tárgyalás alá kell majdan bocsátani, A mi már most az eltérést illeti határozati javaslatom és Papp képviselő ur indítványa közt; én ragaszkodom most is a magaméhoz. Papp képviselő ur bizonyos tekintetek által akarja megkötni a jogügyi bizottságot, különösen az épületek és a nemzetiségi viszonyokra vonatkozó tekintetek által. Azt hiszem, ha a jogügyi bizottság alaposan akarja tárgyalni a törvényjavaslatot, nemcsak ezen viszonyokra kell tekintettel lennie; hanem tekintetbe kell vennie az ügyforgalmat, népességi viszonyokat, különösen határozni kell azon kérdés fölött id: vajon okvetlenül szükségesnek tartja-e a törvénykezés ezéljábói a volt megyei határokat megrontani? vajon czélszerünek tartja-e Magyarországban a nagyobbszámu de kissebb collegiumokat, vagy a kevesebb de nagyobb collegiumokat?
