Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-234

56 234. országos ülés october 26. 1870. vén arról, hogy az 1848-ban megszabott lakbér kevés, azt kétszerannyira vélte fölemelendőnek ; mintán tudja mindenki, hogy a delegatio tagjai itt Pesten 10 forint napi díjt kapnak; miután egy zárt ülésben kijelentem, hogy az ülésszak végén — nem elébb, nehogy zsebpolitikát látszassam követni — indítványozni fogom, hogy a képviselők évi fizetést kapjanak, mert csak az a képviselő lehet független, ki nincs rászorulva arra, hogy hivataloskodás utján érdemeket szerezzen, ha azt akarjuk, hogy hazánknak erre alkalmas szegény polgárai képviselőkké legyenek, ezt pedig más utón nem érhetjük el, mint ha a képviselő is ugy, mint a városi, vagy megyei tisztviselő, ki dicsőségének tartja e ház tagjává választatni, egész évi existentiájáról biztosítva lesz; miután végül mi nem vagyunk olyan napszámosok, kikre nézve, ha délben eső esik, a délutáni fizetés elveszett, az elnök ur pedig magán utón tett föllszólitásomra, hogy méltóztassék ezen kérdést zárt ülésben fölhozni, azt monda, hogy igen is nyilt ülésben fölhozza a ház előtt: kérem a t. házat; méltóztassék intézkedni, hogj

r a szeptember havi illeték is bevétessék a költségvetésbe. Elnök: Mielőtt hozzá méltóztatnának e tárgyhoz szólni, csak a házszabályokra akarok hivatkozni. Kétségkívül szabadságában áll minden képviselőnek, tehát Halász Boldizsárnak is indítványt tenni, mely fölött, ha napirendre kitüzetik, a ház határoz. A most tett indítvány azonban fönálló szabályainkkal ellenkezik. Méltóztassék csak a házszabályok 172 §-át megnézni, melyben ez áll: „A képviselők napi dijai, csak az ő — tudni illik az elnök — ellenjegyzése mellett adatnak ki. Azon képviselőket, kik Buda-Pestről engedély nélkül, vagy engedélylyel ugyan, de 15 napnál hosszabb időre vannak távol, távol létük idejére — ha a ház az országgyűlés szünetelésének alkalmára máskép nem rendelkezik — napi-dij nem illeti, kivéve a bejelentett betegség miatt, vagy a háztól vett kiküldetésben távol levőket." Tehát a szünetelés alatt napidíj a képviselőket csak akkor illeti, ha előlegesen a ház e tekintetben máskép rendelkezik: most nem rendelkezett máskép: tehát a képviselőket napidíj nem illeti. {Helyeslés.) Csernatony Lajos: Tisztelt elnök ur kijelentése után, melyben én is részemről teljesen megnyugszom, nem szólottam volna, ha nem lenne szükséges akkor nyilatkozni, mikor egy tisztelt tagtársammal, kivel különben egyetértek^ nem értek egyet. Én azt hiszem, hogy mi csakugyan diurnumot húzunk; ez tény, ez tagadhatatlan; következőleg, — hogy azon kifejezéssel éljek, melylyel tisztelt barátoméit— mi csakugyan e részben az ország napszámosai vagyunk. En nem vagyok idegen e czimet elfogadni ós egyátalában nem tartom megrovandónak azon ezimet egy szerényebb állásnál sem. De, ha mi diurnumot húzunk: akkor, mikor nem dolgozunk, diurnumot nem húzhatunk. En ugyan megkülönböztetem azt, mikor a ház elnapolja magát és csak föl vannak függesztve az ülések, attól, mikor az országgyűlés bezáratik; de tény, hogy a mikor elnapoltatott, mikor föl voltak függesztve az ülések, az ország gyűlés tagjai nem dolgoztak, következőleg azon időre diurnumot sem húzhatnak. Ha máskép volna a dolog, megtörténhetnék, hogy az országgyűlés két-három hónapra fölfüggesztené üléseit és tagjai mégis minden dolog nélkül két-három hónapi diurnumot húznának. Csak ezt akartam megjegyezni. Elnök: Tehát e kérdést talán elejtenők ? (Helyeslés.) Méltóztatnak az előirányzott összeget helybenhagyni? (Helyeslés.) E szerint folyóvá tétele iránt az elnökség fog intézkedni. Következik az igazságügymiszter ur ós Papp Zsigmond indítványának tárgyalása. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az igazságügyminiszter határozati javaslatát.) Elnök: Kapcsolatban a miniszter ur előterjesztésével Papp Zsigmond képviselő ur adott be indítványt: méltóztatnak ezt külön vagy az előbbivel együttesen tárgyalni ? (Együttesen!) Föl fog olvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Papp Zsigmond indítványát.) Papp Zsigmond: Két indítvány fekszik előttünk; az egyik az, melyet én tegnapelőtt a ház elé terjesztettem, a másik az, memelyet az igazságügyminiszter beterjesztett. Mind a két indítvány egyet tartalmaz: azt t. L, hogy az első bíróságok száma és székhelyei miként határoztassanak meg. Mielőtt az én indítványom indokolásába bocsájtkoznám, mindenekelőtt a ház engedelmével szabadságot veszek magamnak arra, hogy a két indítvány közt a külömbséget főltüntessem. Az én indítványom szerint a bizottságnak 27 tagból kellene állni, a miniszter ur által előterjesztett határozati javaslat szerint pedig 20 tagból. Az én indítványom szerint a kiküldendő bizottság utasítva van, hogy jelentésében tekintettel legyen a különféle vidékek és nemzetis égek érdekeire, az eddig létezett bíróságok székhelyeire , a létező megyei épületekre — ezek re azért, hogy az építkezési költségek megtakarittassa-