Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-232

232. országos ülés october 24. 1870. 31 törvény fog hozatni, erre vonatkozó nézeteit vi­tassa, ámbár előre kijelentem, hogy részemről e nézeteket akkor sem fogom osztani; de egész ha­tározottsággal kijelentem azt is, hogy nézetem szerint a tárgyalás alatt levő indítvány mai jo­gunk állása szerint nemcsak nem alapos, hanem egyenesen jogunk jelen állásába ütközik, egyene­sen olyasmit követel, mi a jognak jelen állása szerint meg nem adható, tehát jogellenességet involvál. El van ismerve mindenki által, hogy tör­vényünk nincs, mely szabályozná a képviselői immunitást. Itt az immunitás szónak, az im­munitás abstract eszméjének nevében támasz­tatnak Irányi képviselő ur által követelmények a létező jogi intézmények ellenében. En részem­ről tiltakozom az ezen eljárásban rejlő modor ellen, tiltakozom, hogy létező jogrendszerünkkel hason erővel ruháztassanak föl a merő postula­tumok, ilyenek elől az egyelőre absolut érvény­ben levő elvek s a létező jog háttérbe szorulja­nak, a létező jognak uralma esonkittassék! T. ház! Mncs arra törvény, hogy a képvi­selő, ha el van Ítélve, ne legyen bezárható; de igen is uraim, van arra törvény és a jognak minden elve igényli, hogy a ki törvényes biró által el van ítélve, azon az ítélet foganatosíttas­sák. Elismerem, hogy lehet követelni de lege fe­renda, hogy a képviselői immunitásnak oly ér­telem adassék, hogy necsak a perbefogatásra, hanem az ítélet végrehajtására is külön enge­dély adassék; de a jelenleg létező törvény ezt nem igényli, hanem igényli azt, hogy ha a tör­vényes bíróság ítéletet hozott : ezen ítélet végre is hajtassák. Az, mit Irányi képviselő ur indítványoz, merő aspiratio, elismerem, hogy jogosult aspira­tio, de egyelőre törvény gyanánt tekinteni azt nem lehet, és ily aspiratiók nevében azon jog­elvet megdönteni, hogy a törvényes bíróság íté­letét végre is kell hajtani, oly valami volna, a mi a törvénynyel ellenkezik. Méltóztatnak ide­gen törvényre hivatkozni. Elismerem ennek jo­gosultságát ott, a hol de lege ferenda van szó; de hová jutnánk, hogyha idegen törvénynek érvényt akarnánk adni saját törvényeink elle­nében ? Méltóztassanak tekintetbe venni a eonse­quentiát. Ha méltóztatnak azt mondani, hogy Francziaországban így, meg így van szabályozva, ez vagy azon kérdés, hová lesz saját jogunk? Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy idegen törvényekre hivatkozni lehet de lege ferenda; de nem lehet most, mikor lex lata áll előttünk: mert itt csakis ez lehet irányadó. Méltóztattak hibáztatni a minisztériumot a tegnapelőtti ülésben különösen azért, hogy az immunitás a minisztérium kegyétől függ. Én nem szoktam elfogultan nézni a kormány eljá­rását, de azt hiszem tisztelt ház, hogy ennél nagyobb igazságtalanságot nem lehet mondani. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassanak fölvenni a dolgot ugy, a mint az áll. — Törvényhozásunk nem szabályozta az immunitást, azonban a kor­mány addig is, míg az szabályoztatnék, érvényt szerzett az immunitásnak, és most hibául rójuk föl neki, hogy ezt teszi. Részemről azt hiszem, hogy azt kellett volna megróni, ha nem tette volna; ha azért, mert törvény nincs, a képviselői immunitást ig­norálta volna, és nem inaugurálta volna, nem tar­taná fön a jelenleg fönálló praxist. Én -tehát érdemül rovom föl a minisztériumnak, hogy itt, hol törvény nincs, a közóhajtásnak kifejezést adott. Í Helyeslés.) Végre t. képviselőház nem mulaszthatom el, hogy az ép most hallott indokolásra néhány megjegyzést ne tegyek, melyek az én fölfogá­som szerint épen az indítvány tarthatlanságát bizonyítják. Előttem szólott igen tiszt, képvi­selő ur mindenek előtt azt monda, hogy a kép­viselőház Miletics esetében csak a perbefoga­tásra adott engedélyt. Ámde bocsánatot kérek, ez nem ugy van. A kérelem, mely ide érkezett, és a kérelemre hozott határozat így hangzik: „En­gedély adatik a perbefogatásra, és további el­járásra. " A képviselőház engedélye tehát nem­csak a perbefogatásra, hanem mindarra a mi abból következik, engedélyt adott. Ha tehát ez involválja az elitélést, akkor involválja azt is, a mi ennél még sokkal fon­tosaim, a törvényes bíróság ítéletének végrehaj­tását is. (Helyeslés.) Továbbá azt mondta t. képviselő ur, hogy miután törvények nem intézkednek, más jogfor­rásokhoz kell fordulni az immunitásra vonatko­zólag; más jogforrások közt első sorban magá­nak az immunitásnak eszméjét emiitette föl, mire nézve saját nézeteit méltóztatott kifejteni arról, hogy mit tart ő immunitásnak. Erre vo­natkozólag csak ismételhetem az átalam épen előbb elmondottakat, t. i. azt, hogy midőn a létező jog alkalmazásáról van szó, akkor merő eszmékre, határozott jogszabályok létele mellett, reflectálni nem lehet. Angliára is méltóztatott hivatkozni és hivatkozott két esetre: Román és Böszörményi esetére. Igen helyesen jegyezte meg az igazságügyminiszter ur, hogy Román képvi­selő ur elzáratására azért kértek engedélyt, mert az; egész per akkor folyt le, midőn Román még nem volt képviselő, és így természetes, hogy azon pillanatban, midőn képviselő lett és fölötte egy törvénykezés alá eső cselekmény volt vég-

Next

/
Thumbnails
Contents