Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-232
232. országos ü!és october 24. 1870. 27 t. házhoz intézni, vagyis helyesebben az erre jogosított elnök által intéztetni. Múlt országgyűlésen sok hasznos törvény hozatott, a jelen országgyűlés azokat szaporította ós az igazságügy miniszter ur által ép most előterjesztett tjavaslatok méginkább szaporítani fogják azokat. De t. ház, a sok törvényjavaslat és szentesitett törvény közt egy sincs olyan, mely az ország összes lakosságát illetvén, annak sorsán némi javítást eszközölt volna. Az igazságügyér ur a fölsorolt javaslatok közt emlité a regálékra vonatkozókat is. En nem kívánok hosszasan szólani, de minthogy a törvényjavaslatok közt lehet egyik sürgősebb mint a másik : megvallom, hogy részemről nem tartok semmit oly sürgősnek, oly igazságosnak, mint a regálék mielőbbi megszüntetését. Ez által elérnők azt, mit az egész ország óhajt; hisz számosan vannak az ország népei közt, kik azt mondják, hogy a 48-ki törvényhozók csak nemesek voltak és még is siettek az urbériséget eltörölni, most pedig nem nemesek közül is sokan vannak a házban, és igy reméljük, hogy valahára sietni fognak eltörölni a jogegyenlőséggel homlokegyenest ellenkező regálékat. Mivel azonban csak az elnök ur jogosított kérdést intézni a t. házhoz, vajon az nem tartja-e egyik javaslat tárgyalását sürgősbnek a másiknál ? fölkérem, méltóztatnék a házat megkérdezni : nem tartja-e helyesnek azon nézetet, hogy a regálék eltöröltetvén, az ide vágó törvények azután rendeztessenek. Elnök: Kérem ezt írásban beadni. Táncsics: Nem tartom szükségesnek, mert nem mint indítványt hoztam föl, csak az elnök urat kértem, hogy kérdést intézzen a házhoz. Elnök: Holnap a t. ház ugy is megállapítja a napirendet, akkor méltóztassanak éhez szólni. (Helyeslés.) Még a szavazás van az ülés napi rendén, ugyanis két bizottság választandó, hogy a napidolgok fönakadás nélkül folyhassanak. Mind a két bizottságra egyszerre lehet beadni a jegyeket. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a képviselők névsorát, kik egyenkint beadják szavazati jegyüket.) Elnök: A beadott szavazati jegyeket délután a jegyző urak össze fogják számlálni és az eredmény a holnapi ülésben a t. háznak bejelentetik. Még többrendbeli választmányokra van a t. háznak szüksége, melyekről gondoskodni kell. Ilyenek a mentelmi, a kérvényezési bizottság, melyek között mindegyiknek nemsokára dolga lesz. Méltóztassanak ezeknek megválasztásáról gondoskodni. A mai ülés második tárgya Irányi Dániel indítványa. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Irányi Dániel indítványát.) Irányi Dániel: T. ház! Miután ugy látom, hogy sokan vannak tiszt, képviselő társaim közül, kikhez a múlt ülésben nem volt szerencsénk, annálfogva szükségesnek tartom, hogy ismételjek némely oly dolgokat is, melyeket már a múlt szombati ülésben fölhoztam. A tényállás, mely a jelen vita kérdésének alapját képezi, a következő: A királyi ügyek igazgatója folyamodott az iránt a képviselőházhoz : engedje meg neki, hogy Miletics Szvetozár képviselőt bizonyos czikkeért, mely a „Zastava"-ban megjelent, perbe foghassa. A képviselőház ezen engedelmet megadta,, ennek következtében nevezett képviselő a pesti esküdtszék elé állíttatott, általa bűnösnek találtatott, és a bíróság által egy évi fogságra és 500 frtnyi. költségre elitéltetett. Ezen ítéletet a kir. ügyek igazgatója, Miletics Szvetozár tiltakozása ellenére, erőszakkal végrehajtotta, képviselőtársunk most a váczi államfogdában ül. Ez a tényállás. A kérdés, mely ebből elénk tárul, ez: van-e joga a kir. ügyek igazgatójának, és illetőleg a kormánynak, valamely képviselőt szabadságától megfosztani, ítélet következtében bár, anélkül, hogy arra külön engedélyt kérne az illető kamarától? A kormány azt állítja, hogy igenis, éhez van joga. én és barátaim az ellenkezőt vitatjuk. Egyenes törvény, a mely ezen tárgyról szólna, nem létezik, és ennélfogva más jogforrásokhoz kell folyamodnunk. Ilyek a hasonlatosság, (analógia), ilyek a szokás, részint hazánkban, részint — amennyiben ez tökéletlen volna — külföldi példák e's végre az elmélet. Ami az analógiát illeti, létezik egy törvény, és pedig a közösügyekről szóló 1867: XII. törv., melynek 47. §. a delegatio tagjaira nézve ezeket mondja: „A bizottságok tagjai a jelen határozat szerint közöseknek kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a tettenérés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nemléte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tettenérés esetében történt letartóztatásának folytathatása, vagy megszüntetése iránt, az illető 4*
