Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-232

232. országos ü!és october 24. 1870. 27 t. házhoz intézni, vagyis helyesebben az erre jo­gosított elnök által intéztetni. Múlt országgyűlésen sok hasznos törvény hozatott, a jelen országgyűlés azokat szaporí­totta ós az igazságügy miniszter ur által ép most előterjesztett tjavaslatok méginkább szapo­rítani fogják azokat. De t. ház, a sok törvény­javaslat és szentesitett törvény közt egy sincs olyan, mely az ország összes lakosságát illetvén, annak sorsán némi javítást eszközölt volna. Az igazságügyér ur a fölsorolt javaslatok közt emlité a regálékra vonatkozókat is. En nem kívánok hosszasan szólani, de minthogy a törvényjavaslatok közt lehet egyik sürgősebb mint a másik : megvallom, hogy ré­szemről nem tartok semmit oly sürgősnek, oly igazságosnak, mint a regálék mielőbbi megszün­tetését. Ez által elérnők azt, mit az egész or­szág óhajt; hisz számosan vannak az ország népei közt, kik azt mondják, hogy a 48-ki törvényho­zók csak nemesek voltak és még is siettek az urbériséget eltörölni, most pedig nem nemesek közül is sokan vannak a házban, és igy remél­jük, hogy valahára sietni fognak eltörölni a jog­egyenlőséggel homlokegyenest ellenkező regá­lékat. Mivel azonban csak az elnök ur jogosított kérdést intézni a t. házhoz, vajon az nem tart­ja-e egyik javaslat tárgyalását sürgősbnek a má­siknál ? fölkérem, méltóztatnék a házat megkér­dezni : nem tartja-e helyesnek azon nézetet, hogy a regálék eltöröltetvén, az ide vágó törvények azután rendeztessenek. Elnök: Kérem ezt írásban beadni. Táncsics: Nem tartom szükségesnek, mert nem mint indítványt hoztam föl, csak az elnök urat kértem, hogy kérdést intézzen a házhoz. Elnök: Holnap a t. ház ugy is megál­lapítja a napirendet, akkor méltóztassanak éhez szólni. (Helyeslés.) Még a szavazás van az ülés napi rendén, ugyanis két bizottság választandó, hogy a napi­dolgok fönakadás nélkül folyhassanak. Mind a két bizottságra egyszerre lehet be­adni a jegyeket. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a képviselők névsorát, kik egyenkint beadják szava­zati jegyüket.) Elnök: A beadott szavazati jegyeket dél­után a jegyző urak össze fogják számlálni és az eredmény a holnapi ülésben a t. háznak be­jelentetik. Még többrendbeli választmányokra van a t. háznak szüksége, melyekről gondoskodni kell. Ilyenek a mentelmi, a kérvényezési bizottság, melyek között mindegyiknek nemsokára dolga lesz. Méltóztassanak ezeknek megválasztásáról gondoskodni. A mai ülés második tárgya Irányi Dániel indítványa. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Irányi Dániel indítványát.) Irányi Dániel: T. ház! Miután ugy látom, hogy sokan vannak tiszt, képviselő tár­saim közül, kikhez a múlt ülésben nem volt sze­rencsénk, annálfogva szükségesnek tartom, hogy ismételjek némely oly dolgokat is, melyeket már a múlt szombati ülésben fölhoztam. A tényállás, mely a jelen vita kérdésének alapját képezi, a következő: A királyi ügyek igazgatója folyamodott az iránt a képviselőházhoz : engedje meg neki, hogy Miletics Szvetozár képviselőt bizonyos czikkeért, mely a „Zastava"-ban megjelent, perbe foghassa. A képviselőház ezen engedelmet megadta,, ennek következtében nevezett képviselő a pesti esküdt­szék elé állíttatott, általa bűnösnek találtatott, és a bíróság által egy évi fogságra és 500 frt­nyi. költségre elitéltetett. Ezen ítéletet a kir. ügyek igazgatója, Miletics Szvetozár tiltakozása ellenére, erőszakkal végrehajtotta, képviselőtár­sunk most a váczi államfogdában ül. Ez a tényállás. A kérdés, mely ebből elénk tárul, ez: van-e joga a kir. ügyek igazgatójának, és illetőleg a kormánynak, valamely képviselőt szabadságától megfosztani, ítélet következtében bár, anélkül, hogy arra külön engedélyt kérne az illető kamarától? A kormány azt állítja, hogy igenis, éhez van joga. én és barátaim az ellenkezőt vitatjuk. Egyenes törvény, a mely ezen tárgyról szólna, nem létezik, és ennélfogva más jogforrá­sokhoz kell folyamodnunk. Ilyek a hasonlatos­ság, (analógia), ilyek a szokás, részint hazánk­ban, részint — amennyiben ez tökéletlen volna — külföldi példák e's végre az elmélet. Ami az analógiát illeti, létezik egy törvény, és pedig a közösügyekről szóló 1867: XII. törv., melynek 47. §. a delegatio tagjaira nézve eze­ket mondja: „A bizottságok tagjai a jelen határozat sze­rint közöseknek kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség mi­att, a tettenérés esetét kivéve, az illető ország­gyűlésnek, ennek együtt nemléte esetében pe­dig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tet­tenérés esetében történt letartóztatásának foly­tathatása, vagy megszüntetése iránt, az illető 4*

Next

/
Thumbnails
Contents