Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-256
340 256 <> r "ágos ülés deczember 20. 1870. a t. háznak a központi bizottság véleményének elfogadását, — mert én abban sem a ház köitségvetésmegállapitási jogának illusoriossá tételét nem látom, sem alkotmányellenes helyzetet nem látok — csak azon reményemet és óhajtásomat fejezem ki, hogy vajha a budgetnek habár két hónapra is, de ily törvény általi megállapítása minél gyérebb, minél ritkább esetek közé tartoznék ! (Eelyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: T. ház ! Mindenekelőtt hivatva érzem magamat, mint a külön vélemény előadója, az előttem szólott központi bizottsági előadó urnák némely észrevételeire felelni. Beszéde elején tökéletesen bebizonyította előadó ur, mennyire alapos a különvéleménynek azon pontja, melyben fölhozatik, hogy ha elismernők azt, miszerint semmi esetben sem lehet a fölhatalmazást megtagadni: ez annyit tenne, mint hatalmába helyezni valamely kormánynak, hogy a budget rendes és annak idejébeni megszavazását mindig lehetetlenné tegye. Mert, mit mondott előadó ur? Azt mondotta: nincs időnk a budgetet megszavazni; tehát meg kell szavazni az iudemnityt. (Széll Kálmán közbeszól: Csak két hóra!) Tehát két hóra! és igy ezeu saját maga okoskodása által elismeri, hogy csakugyan elég, hogy a kormány megteremtse azon helyzetet, hogy ne legyen idő a budget tárgyalására és akkor a ház nem tehet egyebet mint azt, hogy 2—3 vagy több hóra, szóval mennyire a kormány kívánja : megszavazza a fölhatalmazást. 0 abból indult ki, hogy mi lenne akkor, ha a ház megtagadná a fölhatalmazást, és azt mondta , hogy vagy fönakadna az állam gépezete, vagy igazán meg kellene sérteni a törvényt. Azt gondolom, azt értette ezek alatt: hogy vagy nem lehetne az államkiadásokat fedezni, vagy pedig minden alkotmányos meghatalmazás nélkül kellene a kiadásokat födözni; de egy harmadik eshetőséget t. képviselő ur kifelejtett, — nem olyat, mely most valószínűséggel birna vagy melyre bárki is a ház mostani állásában számitana, de olyat, a mely alkotmányos szempontból természetesen bekövetkezhető;— kifejtette azon eshetőséget, hogy a minisztérium, a mely irányában a meghatalmazás megtagadtatott, leköszönne. (Kosbeszólások : Akkor jőne egy másik minisztérium, mely ugyanazon helyzetben lenne, mint a mostani.) Igenis azon esetben jönne egy másik minisztérium, de a melynek már mentségéül szolgálna a rendkívüli eljárást illetőleg azon kényszerkörülmény, hogy nem ő lenne oka, hogy a budget idejében be nem terjesztetett, és igy ezen helyzetnél fogva, melybe az uj kormány önhibáján kivül jutott, neki a meghatalmazás meg fogna adatni. (Helyeslés a bal oldalon.}-Vagy, -— mert hallottam azon érvet is, nem ugyan az előadd úrtól, de másfelől, hogy a miniszteri krízisek néha hosszasan szoktak tartani, — ha nem nyerhetne a krízis megoldást kellő időben, — bár valódi alkotmányos országban 8 napig, legfeljebb 2 hétig, de tovább soha nem szokott tartani, — de mondom : beáUana azon eset, ismét e miatt előállana azon helyzet: a kényszerítő körülményeknél fogva a meghatalmazás megszavaztatnék és igy sem az egyik sem a másik esetben sem az államgépezet főn nem akadna, sem pedig törvényen kivül erőszakhoz nyúlni nem kellene, hogy valamely kormány a levételekről és kiadásokról intézkedhessek. Azon állítást, hogy a költségvetés megszavazását gyakorolná a képviselőház a fölhatalmazás megszavazásával is, és pedig teljes mértékben ugy, a mint illenék, gyakorolná ezt, ugy gondolom: a t. előadó ur maga sem hiszi; mert megszavazni átalánosságban en bloc bizonyos bevételeket és kiadásokat, főihatalmazni azok teljesítésére, tehát nem hatni a részletekbe, nem vonhatni következtetést a múlt tapasztalatából és ugy állapítani jövőre meg az egyes tételeket: az valóban nem budget megszavazás. Azt mondja beszéde végén t. képviselő ur, hogy ő nem helyeselheti azon állítást, hogy bizonyos kormány irányában megtagadása a fölhatalmazásnak nem megtagadása az állam szükségleteinek. En gondolom, azokkal, miket már előbb elmondottam, erre feleltem; mert, ha megtagadom a fölhatalmazást egy bizonyos kormán) tói, s ennek folytán azon kormány, mely ezen alkotmányellenes, vagy mint ő monda, rendetlen helyzetet előidézte leköszön és megadom a fölhatalmazást azon kormánynak a mely ezen rendetlen helyzetben ártatlan : akkor az államgépezet valóban meg nem akad, Es ez az a mit a kisebbség véleménye tisztán és határozottan kimond. A mi különben a kisebbség véleményét illeti : azt hosszasabban indokolnom nem szükséges, az indokok magában a véleményben foglaltatnak ; at. jobboldallal—a többséggel—szemben pedig egyátalában nem lenne szükséges indokolni; mert ha méltóztatnak visszaemlékezni azon vitára, a mely a múlt év deczember hava körülbelül ugyanezen napjainak valamelyikén épen a fölhatalmazás tárgyában lefolyt: azon alkalommal , midőn az ellenzéknek azon része, melyhez én is tartozom, az általam bővebben érintendő okoknál fogva meg akarta biI zonyos feltételek mellett szavazni a fölhatalmazást ; mig az ellenzéknek másik árnyalata semmi föltételek mellett nem akarta megadni: — mind az igen t. akkori pénzügyminiszter, mind t. Pulszky képviselőtársam a t. többség igen nagy helyes-
