Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-255

£55 országcs ülés dcczembcr 19. 1870. 305 van a dolognak magva. A kérdés még most is egyszerűen oda redueálandó, hogy Magyarország jövőre saját önezéljainak, vagy pedig ezeníúl is az osztrák érdekeknek élni akar-e 1 Ez a kérdés uraim ! (Halljuk!) De én, t. ház, nem hiszem, hogy e kérdést ma igy föltenni szabadjon. A képviselőház még az 1867: XII. tezikkben is, midőn különben önmagát és a nemzetet eléggé megkötötte, a 68-dik szakasz által magának e tekintetben szabad kezet tartott fön. A képviselőház többször kimondotta, hogy ez ügyben a maga lábán akar járni. A kormány férfiai, a kormánypárt legtekintélyesb tagjai többször határozottan nyilvániták ez ügyben függetlenül nézeteiket, a dohányegyedáruságot, a hazára nézve, károsnak nyilvánították és annak megszüntetésére Ígéretet tettek. Mindezen körülmények, t. ház, de különösen a képviselő háznak 1868. június 22-én hozott határozata, világosan tanúsítják azt, hogy a. t. ház e kérdésben magának már öntudatot szerzett, a dohányegyedáruságot roszalja, a dohányé gyedáruságot nem kívánja föntartani, és annak megszüntetését lehetségesnek is tartja. Ezen, most hivatolt, országgyűlési határozatot a mai nnpon nagyon szükséges lesz a t. ház becses figyelmében főlfrisíteni, és azért bátor leszek azt fölolvasni. (Olvassa.) „Minthogy azon óhajtás, hogy a sok nehézséggel és kellemetlen súrlódásokkal járó dohíinyegyedáruság az országnak, s különösen a szegényebb népnek érdekében minél előbb megszüntettessék s az dllamjövedelmeknek ezen megszűntetéséből eredő hiánya más, ezélszerübb, igazságosabb és kevesebbé terhes módon pótoltassák, most rögtön nem teljesíthető; mert sem oly biztos módot azonnal találni, sem az állam szükségeit ideiglen fedezés nélkül hagyni nem lehet, s egyébként is a végmegszüntetés oly előintézkedéseket igényel, melyek rögtön nem teljesíthetők, s melyek nélkül mind az ország, mind a honpolgárok, különösén a termelők súlyosan károsodnának : ..a ház elfogadja jelenleg a dohányegyedáruságról szóló, s 1869-ik év végéig terjedő törvényjavaslatot; de hogy a minélelőbbi megszüntetés lehetősége törvényszerűen előkészíttessék, a minisztérium ezennel megbizatik, hogy : „állítson össze minden, e tárgyra vonatkozó adatokat, hívjon össze a pénzügyi bizottság közreműködésével szakértőket, és ezek kihallgatása után, pontosan megtartva az 1867-ik évi XVI-ik törvényezikknek rendeletét, készítsen javaslatot az iránt, hogy miképen s mikor lehetne a dohányegyedáruságot, az állam szükségeinek igazságos, méltányos ós biztos fedezése mellett megszüntetni." KÉPV. H. IÍATIÓ 18f?

r XI. A képviselőház tehát kimondotta, hogy a dohányegyedáruság megszüntetése óhajtandó, kimondotta, hogy ezen megszüntetés az országnak és különösen a szegényebb népnek érdekében állana; Kimondotta, hogy ez az állam jövedelmeinek nagyobb csökkentése nélkül, és pedig az eddiginél igazságosabb és kevésbbó terhes módon eszközölhető ; kimondotta, ezen elveket és 1868ban is csak ezért fogadta el ideiglenesen a dohány egy ed áruságnak még egy időre föntartását, mert rögtön eltörölni mm lehetett, : ele egyúttal utasította a kormányt, hogy a dohányegyedáruság megszüntetéséről terjeszszen elő törvényjavaslatot. Ezen határozatnak, azt hiszem, ugy a t. képviselőházra, mint a t. kormányra nézve irány adóul kell szolgálni. Ezen határozattal, szerintem, a kormánynak azon eljárását, hogy a helyett, hogy a dohány egyedáruság megszüntetésére nézve, komoly előintézkedéseket tett volna, egy mesterségesen összeállított enquette-bizottsággal, túlcsigázott módon fölhalmozott számokkal, mintegy argumentumokat látszott összegyűjtetni a dohányegyedáruság további föntartására, azon eljárást, hogy az igen t. kormány, a képviselőház ezen határozatával ellentétben, három és fél év óta a dohányegyedáruság megszüntetésére nézve nem mutatott be javaslatot, sőt a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal a monopóliumnak további föntartását föltétlenül kérte; ----- azon eljárást, hogy a jelenlegi igen t. pénzügyminiszter ur is, ki mielőtt pénzügyminiszter ur lett volna, magát ezen képviselőházban mint a monopólium határozott ellenségét mutatta, be, most a jövőre nézve, nem a dohány-monopólium megszüntetése iránt tesz ígéretet, hanem indokolásában azt látszik sejtetni, hogy csak a dohányjövedék iránti reformokká,! fogja a házat boldogítani: ezen eljárást, mondom, a nemzet akarata iránti figyelmetlenségnek tekintem ; a többséggel szemben pedig, visszaélvén talán azon kényelemmel, hogy azzal tetszése szerint rendelkezhetik : tiszteletlen eljárásnak tartom. Mert azt föl nem tételezhetem, hogy azon többség, mely két év előtt, 1868-ban a dohányegyedáruság káros voltát elismerte, mely akkor a minisztert odautasitotta, hogy a dohányegyedáruság megszüntetése iránt javaslatot tegyen ; ma a fehéret feketévé változtatná át, és ma azt mondhatná, hog}

r a dohányegyedáruság üdvös, és megelégednek azzal, hogy a dohányegyedáruság megszüntetése helyett holmi módosító javaslatok terjesztessenek elő. A többséget oly kényszer-helyzetbe kényszeríteni, hogy akarata ellen is kénytelen legyen a következetlenségre: a kormány részéről tapintatlan eljárás, 39